Legtöbb olvasónk bizonyára kapott már olyan, névre szóló levelet, amelynek feladója ritka nagy szerencséjéről értesíti, miszerint egy meg nem határozható nyereménysorsolás első körében kihúzták nevét, ennek köszönhetően pedig részt vehet a sorsolás második fordulójában.
A nyereményakciós levelek az esetek túlnyomó többségében reklámot, illetve értékesítési szándékot takarnak, hisz nyereményhez csak akkor juthatunk, ha megrendeljük a feladó bizonyos termékét. Még jobb azonban, ha vállaljuk, hogy a jövőben is rendelünk a feladótól.
Ezek a levelek az emberek nyerési vágyára épülnek. A hasonló tárgyú levelek elterjedése előtt nagy izgalommal kapargattuk a nyereményszelvényt, azt találgatva, sikerül-e bejutnunk a következő körbe, megnyerhetjük-e a főnyereményt. Jól kitalált értékesítési módszerről van szó, hiszen a nyeremény érdekében még rendelni is hajlandóak vagyunk, hiszen a kínált termék „biztosan jó lesz valamire”.
|
|
|
A nyerés utáni vágy elaltatja józanságunkat |
Olvasónk szerint a feladó nyereményakciós levelében arról tájékoztatja, hogy amennyiben nem tart igényt termékeire, úgy erről írásban kell nyilatkoznia, kérve adatainak a nyilvántartásból való törlését. Ellenkező esetben úgy tekintik, hogy megvásárolta az árut.
Egy szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény értelmében a szerződés létrejöttéhez a felek lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A feleknek nem kell olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyeket jogszabály rendez. A szerződés létrejöhet írásban, szóban, sőt ráutaló magatartással is, azonban - jogszabályi kivételektől eltekintve - a szerződéssel kapcsolatos, felek közti akarategység minden esetben lényeges feltétel. Ennek híján nem jöhet létre a szerződés.
A szerződés jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.
|
|
|
Erőltetett szerződésekkel bombáznak |
Jelen esetben az a körülmény, hogy a levélküldemény termékét értékesíteni kívánó feladója önkényesen milyen feltételekhez köti a szerződés létrehozatalát - ha azokat a levél címzettje nem fogadja el - a szerződéskötés tartalmára nincsen hatással. Azaz szerződés nem jön létre, hiszen az akarategység hiányzik. Csupán az egyik szerződő fél, a másik szerződő fél egyetértésének hiányában, egyoldalúan nem képes szerződést létrehozni. Ha a küldemény feladója mégis arra hivatkozik, hogy a szerződés létrejött, és ez alapján kéri az ellenértéket, akkor e körben őt terheli a bizonyítás, illetve neki kell bizonyítania azt is, hogy levelét a címzett átvette.
Meg kívánom jegyezni, hogy személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, illetve - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Ebből következik, hogy a levél feladójának a címzett hozzájárulását kellene kérnie a saját adatbázisban való rögzítéshez, nem pedig fordítva, a címzett kérésére törölni a nyilvántartásából az adatait. Ez a gyakorlat jogellenes.
dr. Kardos Gyöngyi
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: