Fennakad a fák ág-bogain, lenyelhetik az állatok, lebomlásával széndioxidot termel, gyártása drága és energiaigényes, mégis naponta több milliót használunk el belőle. Bevásárlásunk mellékterméke, a nejlonzacskó velünk ellentétben biztosan megéri az új évszázadot.

A Deákné vásznánál

Vásárláskor, ha kérjük, ha nem, rengeteg műanyagzacskót sóznak ránk. Aki szerint ciki autóstáskával járni, annak nejlonszatyrot sem volna ajánlatos hordania. Nemcsak azért, az is ciki, hanem mert akár négyszáz évig is eltarthat a lebomlása, gyártásakor széndioxid szabadul fel, lebomló részei pedig veszélyeztetik az élővilágot. A vékonyfalú műanyagzacskó a hetvenes években terjedt el, kezdetben Amerikában, majd nagyon gyorsan az egész világon. Magyarországon naponta közel egymillió darab fogy belőle, ami a hipermarketek korában egyáltalán nem meglepő.

Lebomló biozacskó használatával nyugtathatjuk lelkiismeretünket. Szakértők szerint ez a fajta, drágább gyártású szatyor csak akkor nem ártalmas a környezetre, ha a természetben széthagyva mállik szét. Na de ki dobálna szét szatyrokat az erdőben, hogy az környezetkímélő módon bomoljon? Pedig ha a biozacskót égetéssel próbálják megsemmisíteni, a keletkező anyagok legalább olyan veszélyesek, mint a nájlon esetében.

Zöld szívünk annak sem örülhet felhőtlenül, ha vásárláskor műanyagzacskó helyett papírzacskót nyomnak a kezünkbe. Előállításuk közel sem olyan energiatakarékos, mint a nejlonzacskóké, és ha sok-sok papírzacskót gyártanak, akkor a fáknak mondhatunk búcsút. Igaz, ha megfelelőek a körülmények és a terep, úgy a műanyagnál sokkal gyorsabban lebomlanak. Ezek helyett válasszunk inkább kosarat, kisszatyrot vagy újrahasznosítható bevásárlótáskát, így máris megoldottuk az úgynevezett „egyutas-hulladék” problémáját, a szatyor egy használat után nem kerül rögtön a szemétbe. A gyöngyfűzés vagy a lampionkészítés mintájára, talán nem ciki lenszínű textiltáskákat beszerezni, azokkal vásárolni menni, kimosni, díszíteni. Ráadásul nemcsak környezetvédő egyesületek kínálnak hasonló zsákokat, de a Tesco is. Nagy zöld táska nevű sorozatuk ugyan kékszínű, de szintén náluk választhatunk bájos, katicabogaras vagy egyszerű fekete zsákot is - ráadásul mind visszaváltható.


A küzdelem maga

Ma már több ország ró ki adót a műanyagszatyrokra vagy tiltja be azok gyártását. Kínában, Romániában, Írországban, Ausztráliában, Ruandában, valamint San Francisco városában már megunták, hogy a szélfútta nejlonzacskókat nézegessék a fák lombkoronáin, vagy madarak tollai közül, teknősök torkából kelljen kibányászniuk. Az említett helyeken már nem lehet gyártani, használni a nejlonszatyrot, csak teljesen a lebomló illetve papírzacskó engedélyezett.

Szigorú intézkedésekkel, például a hipermarketes szupervékony zacskók betiltásával visszaszorítható a kőolaj-felhasználás, csökkenthető a széndioxid-kibocsátás és mérsékelhető az üvegházhatás is. Hasonló intézkedéseket terveznek az év végétől Ausztráliában és Romániában is. Indiában a kilencvenes évek óta „nejlonzacskó-tilalom napjával” emlékeztetnek, míg Írországban a lakosokat a zsebükön keresztül is figyelmeztetik arra, mi fán terem a környezetvédelem. A Pastax (szatyoradó) bevezetése megoldásnak tűnt a nejlonszatyor visszaszorítására, hiszen az írországi huszonkét centes zacskóadó bevezetése után közel kilencvennégy százalékkal esett vissza a műanyagzacskó felhasználás.

Afrikai országokban azzal is próbálkoztak, hogy a zacskókat vastag, tartós anyagból készítették, így elméletileg többszöri használatra voltak alkalmasak. Magyarországon 2005-ben emelték drasztikusan a nejlonszatyrok termékdíját. A korábbi harminc forintos kilogrammár helyett, darabonként fizethetünk ennyit a zacskókért. Erősen elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a mai szabályozás szerint, ha az előállított mennyiség egy kis része környezetbarát, akkor a teljes mennyiség után adómentességet kap. Hasonló kiskapu az árukra megszerezhető „Környezetbarát Termék” védjegy is. Ezt az ökocímkét azok árucikkek kaphatják meg, melyek a kategóriájukban környezetkímélőbbnek minősíthetők, mint társaik. Ekkor az áru után termékdíjat sem kell fizetni. Környezetvédők szerint nehezen védhető álláspont, ha egy zacskót a vékonysága vagy az alacsonyabb klórtartalma miatt minősítenek környezetkímélőnek.


Szelektív nejlonzacskó gyűjtés

Míg az áruházakban szinte hozzánk vágják a nejlonzacskót, túladni rajta már nem ilyen egyszerű. Gondoljuk csak el, milyen egyszerű lenne, ha az üvegbetéthez hasonlóan, a nejlonszatyrot is vissza lehetne váltani a hipermarketekben. - veti fel a kérdést Perneczky László, a HuMuSz programvezető munkatársa. Ma azonban a nejlontáskákat a PET-palackokkal együtt gyűjtik. Váratlan nehézségek is adódhatnak. Ha például szétnyomódott szatyrunkban a paradicsom, azt csak alapos öblítés után dobhatnánk a gyűjtőbe. Ahhoz pedig, hogy a szelektív gyűjtés megérje a boltoknak is, nagyon sok vásárlónak kellene nagyon sok zacskót gyűjtenie, öblítenie.

Az áruházaknak inkább szemléletváltására lenne szükségük, - véli Perneczky, mert attól egyelőre messze vagyunk, hogy a népeket a párszáz forintba kerülő, ám sokáig használható, környezetbarát textilzacskóra szoktassák. Dr. Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára szerint még jobban tudatosítani kellene a szelektív hulladékgyűjtést. Meg kellene tanulni és szokni, hogyha nejlonzacskó kerül kezünkbe, azt a műanyaggyűjtő szemetesekbe dobjuk.


Kreatív fogyasztók

Nagybevásárlásunk végeztével kisebb hegynyi ajándék műanyagszatyorral tértünk haza? Használjuk őket szemetesnek! Ha még így is tele zacskóval a fiók, legyünk kreatívak. Vasalóval, zsírpapírral és tűvel-cérnával kistáskát, bicajostáskát, bizsut, ruhát készíthetünk. Ha meg nincs saját ötletünk, kövessük az ötletadókat! A környezetvédelemre, újrahasznosításra és energiatakarékosságra számos kreatív példával igyekszenek felhívni a figyelmet. A Merlin színházban még a tél végén rendezték meg az Ökosztüm nevű ruhamustrát, amin tejeszacskóból, műanyagdugóból és reklámtáskából varrott, melegített és kunkorított ruhadarabokat vonultattak fel. Hasonlóan díszes ruhák plakátjai lepik el utcákat, melyeken ismert emberek zacskóból inget, májkrémes dobozból fülbevalót vagy kupakokból készült mellényt viselnek. Ők az ÖKO-Pannon szelektív hulladékgyűjtési kampányában szerepelnek. A reusablebags.com nyitóoldalán egy folyamatosan pörgő számskála mutatja, hogy ebben az évben várhatóan hány nejlonzacskót fogyaszt a világ. Ha valaki ránéz, látni fogja: alapanyagból idén sem lesz hiány.

Ajánljuk még:

• Kanosszajárás a PB-palackkal
• Átjön a penész a szomszédtól
• Kötelező felelősségbiztosítás igazolása
• A vízlágyítás módjai
• Valami nem stimmel a megvett autóval