Régen a termelő vagy az eladó ajánlgatta a portékáját, ma a csomagolásra hárul a tájékoztató szerep. Ám a címkék félrevezetőek is lehetnek.
Valójában mennyi húst tartalmaz a virsli, mennyi benne a zsír? Az allergén anyagok jelenlétéről eligazít-e a konzerv felirata? Ezek a mindennapok kézenfekvő kérdései a bevásárlás során, gyakorta mégis megfelelő válaszok nélkül kénytelen dönteni a vevő.
Sokan bosszankodtak már a mérhetetlenül apró betűkkel írt, hiányos vagy ellentmondásos címkéken. Pedig a termékek csomagolása és felirata a legfontosabb útbaigazító tájékoztatás. Legalábbis annak kellene lennie. A fogyasztókat egyre inkább érdekli az általuk vásárolt élelmiszerek származása, minősége és tápértéke.
Jó hír a fogyasztóknak: az Európai Parlament elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletet. A döntés három éve tartó törekvés eredménye, célkitűzése, hogy segítse a vásárlókat a kellően megalapozott döntések meghozatalában az élelmiszerek vásárlásakor.
A címkézést, az élelmiszerek jelölését eddig is vizsgálták a megyei fogyasztóvédelmi hatóságok. Korábban is találkoztak olyan élelmiszer-készítményekkel, amelyeken az akkori előírások ellenére a címkén nem tüntették fel a forgalmazó adatait, hiányzott a magyar nyelvű felirat. Akadt példa a tejtermékeket helyettesítő élelmiszerek megtévesztő megnevezésére is.
"A 2008 óta hatályos törvény alapján igyekszünk kiszűrni a megtévesztő jelöléseket tartalmazó termékeket. Ilyen lehet az is, ha a felirat jelentős információt elhallgat vagy félreérthető módon tartalmaz. Különösen fontos, hogy megalapozatlan gyógyhatásra utaló címkékkel ne kerülhessenek portékák a fogyasztók elé" - hangsúlyozza dr. Bernáth Luca. A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője elmondja azt is: nem számít megtévesztő jelölésnek az a népszerű eljárás is, amikor a túltöltött élelmiszerek - plusz ingyen 10-20 százalékot hirdető - csomagolásai esetében kiderül, ezért az "ajándékért" is fizetnie kell valamennyit a vásárlónak, csak akkor, ha a termék árával vezetik félre a fogyasztót.
A mostani uniós döntés az olvashatóság megkönnyítése érdekében meghatározza a legkisebb betűméretet. Előírja a kötelezően feltüntetendő tápérték-információkat is. Meghatározza az előre csomagolt, a nem előre csomagolt, valamint az éttermekben kapható élelmiszereken az allergén anyagok kötelező közlését. A sertés-, birka-, kecske- és baromfihús esetében kötelezővé teszi a származási ország megjelölését. Az önkéntesen megadott származási jelölések keretbe foglalása hozzájárul a fogyasztók félrevezetésének megakadályozásához és egyenlő versenyfeltételeket garantál az élelmiszeripari vállalkozásoknak.
Forrás: heol.hu
Szóljon hozzá: