Negyven éve, 1970. augusztus 19-én adták át a budai Libegőt, amelyet a közönség augusztus 20-ától vehetett igénybe.

A Zugliget és a János-hegy között először ifj. Hantos István tervezett kötélpályát, 1939-re az engedélyeket is megszerezte, de a munkálatokat a világháború meghiúsította. Az ötlet nem merült feledésbe, felmerült a Hármashatár-hegyre, a Kis-Svábhegyre és a Sas-hegyre vezető pálya is, a hegycsúcsokat azonban a hadsereg stratégiai okokból nem engedte megközelíteni. Végül 1967-ben a főváros XII. kerületi tanácsa határozott kötélvasút létesítéséről, a tervezéssel az UVATERV-et bízták meg.

A tervezők több lehetőséget vizsgáltak meg, és - főleg gazdasági okokból - az egyköteles, kabinos vagy ülőszékes kialakítás mellett döntöttek. Az alsó állomás a Zugligeti út-Csiga út sarkára (az egykori 58-as villamos, ma a 291-es busz végállomása közelében) került, a felső állomás esetében a János-hegyi platót választották a hegy tetejével szemben. Az iker-ülőszékes megoldást fogadták el.


A huszonötmillió forintos építkezés 1969. március 24-én kezdődött, a fővállalkozó az Országos Bányagépgyártó Vállalat volt. A Tatabányai Szénbányászati Vállalat által gyártott acél oszlopokat felülről, csörlő segítségével szánokon eresztették a helyszínre, a kötelet Ausztriából szerezték be. A kötélpálya nevére kiírt pályázatra rengeteg javaslat érkezett: a Libegő szó nyert. Az új közlekedési eszközt hamar megkedvelték a budapestiek, már az első tíz évben 4,5 millióan utaztak rajta.

A Libegő két állomása a Pest megyei Közúti Építők Vállalat kivitelezésében épült, de mára állagukban is elhasználódtak. Az alsó állomás 228 méteres magasságban fekszik, a felső 490 méteren, a főváros legmagasabb pontja, az 529 méter magas János-hegy csúcsa közelében. Az itt lévő hajtómű mozgatja a végtelenített, 2600 méter hosszú kötelet, amelyen 102 kétüléses függőszék szállítja az utasokat. Az alsó és felső állomás közti 1041 méteres távolság megtétele, a 262 méter szintkülönbség leküzdése 5,4 km/órás sebességgel 12-13 perc, a kapacitás óránként 500 utas irányonként. A kötél 15 tartó- és 2 lenyomó-oszlop gumibetétes görgői közt halad.


A Libegőt 1976. december 31-ig a kerületi tanács üzemeltette, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat vette át. Az üzemeltetési jog - egy magáncéggel kötött tízéves bérbeadási szerződés lejártával - az idén került vissza a BKV-hoz. A Libegő szerkezetét rendszeresen felülvizsgálják, ilyenkor kicserélik a csapágyakat és görgőket, és ha kell, rövidítenek a megnyúló kötélen. A kötelet mozgató villanymotor mellett tartalék erőforrás is rendelkezésre áll, így áramszünet esetén sem áll le a pálya. A Libegő Budapest legbiztonságosabb közlekedési eszközének számít.

A jegyek idén egy útra 750 forintba (14 éves korig 450 forintba) kerülnek. Az éves kihasználtság tizenöt százalékos, ám nyáron elérheti a száz százalékot is. A kilátás a kocsikból páratlan a tájra és a városra. A Libegő egész éven át, napközben üzemel, a nyári időszakon kívül rendszeresen tartanak üzemszünetet.

Ajánljuk még:

• Csalás körzeti orvosra hivatkozva
• Hétfőn több mint nyolcszázszor riasztották a tűzoltókat
• Nem lesz sztrájk a brit repülőtereken
• Még lehet gázáremelés
• Lopják a pillepalackokat Zalaegerszegen