Az interneten vásárolható gyógyszerek, különösen a vényköteles gyógyszerek döntő többsége hamis. Európa-szerte mégis egyre többen választják a gyógyszerbeszerzésnek ezt a kényelmes, de rendkívül kockázatos módját. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kutatása szerint Magyarországon az internetezők egynegyede vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül, és egyre többen vannak, akik a jövőben megfontolnának egy ilyen veszélyes tranzakciót.
hirdetés
Magyarországon öt-hét százalékra tehető azoknak az aránya, akik vásárolnának bizonytalan eredetű forrásból származó gyógyszert. A HENT új kutatásában szűkítette a vizsgált népességet és a rendszeres internethasználók attitűdjét vizsgálta. A szűkítés oka, hogy az európai tendenciák azt mutatják: egyre inkább az internetre tolódik át a hamis gyógyszerek forgalma, így a hamisítók elsődleges célcsoportjává az internetezők váltak.
A HENT kutatásának célja egyrészt az online webshopokban és a patikán kívüli forrásból vásárolt gyógyszerek megítélésének mérése volt, másrészt arra volt kíváncsi, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé rendszeresen vásárolnak gyógyszert az interneten, milyen megfontolásokból teszik ezt.
Hol vásárolnak gyógyszert az internetezők?
A kérdőíves kutatás során megkérdezettek fele legalább havonta vásárol gyógyszert, legjellemzőbben láz- és fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt - ilyen jellegű gyógyszereket a célcsoport nyolcvanhárom százaléka vásárolt az elmúlt egy évben. A gyógyszervásárlók közül mindenki vásárol patikában, míg kizárólag patikában a megkérdezettek háromnegyede vásárol. Ötödük alkalomadtán patikán kívüli forrásokból is szerez be gyógyszert. A beszerzés két fő forrása: az online webshopok és az ismerősök.
Az internetezők egynegyede kockáztatta már az egészségét
A legmegdöbbentőbb eredmény, hogy minden negyedik internetező vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül. A beszerzés elsődleges forrása az internet vagy egy ismerős. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan nem is tudják: receptköteles gyógyszert szereztek be nem biztonságos forrásból. Az interneten vásárlóknak csupán négy százaléka, míg az ismerőstől vásárolóknak csak húsz százaléka van tisztában ezzel a ténnyel.
A bizonytalan forrásból potenciálisan vásárlók aránya még magasabb. Tízből négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha a gyógyszert itthon nem forgalmaznák. Emellett minél jelentősebb a patikai és patikán kívüli ár közötti különbség, annál nagyobb arányban választanák az olcsóbb alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Míg tíz százalékos árkedvezmény mellett tizenegy százalék, addig harminc százalékos megtakarítás esetén már huszonkilenc százaléka vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.
A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy vényköteles gyógyszerüket bizonytalan forrásból szerzik be. A megkérdezettek közel hatvan százaléka szerint azért olcsóbbak a patikán kívül vásárolt gyógyszerek, mert nem kell az árukból patikát és alkalmazottakat fenntartani, illetve mert nem fizetnek adót, és nincs marketingköltségük sem. Mindössze a megkérdezettek harmada vélekedik csak úgy, hogy az olcsóság ára a kevesebb hatóanyag, s kevesebb, mint a válaszadók negyede ismeri fel, hogy az alacsony ár eléréséért az ismeretlen gyártó ki is hagyja a hatóanyagot a termékből.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
Szóljon hozzá: