Magyarország ne legyen Európa élelmiszer-hulladék lerakóhelye - közölte a vidékfejlesztési tárca. Az új rendelet célja, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek beáramlását a hazai piacokra.

A most hatályba lépett rendelet szerint a terméket nemcsak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is vizsgálják. Az új rendszer lényege, hogy a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a nagy kockázatú élelmiszereknél - mint a tej, tejtermékek, hús, friss zöldség-gyümölcs - két nappal a szállítmány érkezése előtt bejelentési kötelezettségük lesz a felügyeleti szerveknél. A szállítmány mennyiségén, a beszerzési áron és a származási helyen túl az első magyarországi tárolási helyszínt is jelezniük kell.

Mezey István, a kaposvári Kaffka Kft. ügyvezető igazgatója egyetért azzal, hogy a törvényhozóknak lépniük kellett. Szükség van a másodlagos ellenőrzésre, elég, ha csak az utóbbi évek élelmiszer-balhéira tekintünk vissza. "Elfogadhatatlan, hogy a feldolgozók, a kereskedők, a raktározók széles köre seregnyi szabályt teljesít, míg egyes vállalkozások lazán kibújnak a felelősség alól. Ennek a világnak vége" - magyarázta a szakember.


A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) valamennyi nagybani élelmiszer-szállítmány útját nyomon követheti és ellenőrizheti. A beérkezett adatok alapján kockázatalapú vizsgálatot tart. Ahol gond van, ott sűrűbben ellenőriznek. A vidékfejlesztési minisztérium jelezte: nem kizárólag a külföldi árukat vizsgálják.

"Elfogadom az új szabályt, hiszen a vásárlónak jó, ha szigorúan ellenőrzött terméket fogyaszt. A másodlagos ellenőrzés ugyan a hazai áruféleségekre is kiterjed, ám alapvetően ezzel megakadályozható a gyanús importtermékek kereskedelme" - emelte ki Takács József, a barcsi tejüzem igazgatója. Szerinte kizárólag annak van félnivalója, aki olyan terméket szállít az országba, ami nem üti meg a mércét.

A CBA alsónémedi logisztikai központjában már megtartották az első hazai másodlagos élelmiszervizsgálatot. Fodor Attila, a CBA szóvivője arról beszélt: egyetértenek azzal, hogy meg kell fékezni a rossz minőségű importtermékek beáramlását. Azonban az előírás több pontja kérdéseket vet fel: az új szabályozás többlet adminisztrációt okoz az importáru behozatalakor. Azt is furcsállják, hogy miért kell megadni a termék beszerzési árát. Nem tudni: a hatóság miként garantálja, hogy erről harmadik személy ne szerezzen tudomást.

Forrás: Sonline.hu

Ajánljuk még:

• Támogatás az áramszámla kifizetéséhez
• Vércukor-érzékelő inzulinpumpa
• Stressz-teszt: a magyar bankok jól vizsgáztak
• Börtönbe kerültek a cigarettacsempészek
• Tábla-PC Indiából 27 euróért