A főpolgármester szerint a diákok és a nyugdíjasok félárú BKV-jegyének bevezetése veszélyeztetné a főváros és a kormány közötti, a közlekedési cég finanszírozásáról kötött megállapodást.

Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülését követően újságírói kérdésre ezzel indokolta azt, miért nem vették napirendre Horváth Csaba javaslatát, amely az új jegytípus bevezetéséről szól. A főpolgármester szerint a "kampánycélú" javaslat elfogadásával a BKV "sokkal rosszabb helyzetbe" kerülne. Arra mutatott rá, hogy a félárú jegytípus bevezetése nem csak 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelentene, hanem veszélyeztetné a kormány és a főváros között korábban létrejött megállapodást is. Kiemelte: kötelezettséget vállaltak arra, hogy fedezik a BKV kiadásait és egyensúlyba hozzák a fővárosi közlekedési cég gazdálkodását.

Mint fogalmazott, a javaslattal "az egész megállapodás borulna", mert ezzel akár jogcímet teremthetne a kormány arra, hogy ne fizesse a további, a megállapodásban szereplő nyolcmilliárd forintot, valamint lehet, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hitelét sem kapnák meg. Demszky közölte, hogy ezek nélkül a BKV-t már ebben az évben sem tudnák a jelenlegi teljesítményi szinten üzemeltetni.


Horváth Csaba rendeletmódosítási javaslata értelmében a közgyűlés bevezethette volna a diákok, nyugdíjasok és az otthonápolási díjban részesülők 160 forintos vonaljegyét, valamint 245 forintos átszállójegyét. A BKV számításai szerint a félárú tanuló- és nyugdíjasjegy bevezetése a közlekedési társaságnál évi 1,4-1,7 milliárd forint bevételkiesést jelentene, s azok után a közlekedési cég nem igényelhetne központi árkiegészítést, ezért a bevezetést sem a társaság igazgatósága, sem a főváros vezetése nem támogatja.

A cég a bevételkiesést nem tudja kigazdálkodni, "különösen nem a jelenlegi helyzetben, amikor a kormányzat pénzügyi segítségnyújtásának feltétele az államháztartásért felelős minisztérium által is elfogadott bevételi terv". Ugyanis a kormány és a főváros közötti megállapodás szerint a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg, amire a pénzügyi források, a viteldíjbevételek és a cég egyéb bevételei fedezetet adnak. Ha ez a feltétel nem teljesül, az állam jogosult a megállapodásban szereplő támogatási összeget csökkenteni.

Ajánljuk még:

• Módosították a fővárosi szmogriadó-rendeletet
• Egymilliós bírság a Raiffeisen Banknak
• Vasutas sztrájk Olaszországban - két magyar járatot érint
• Július végére csökkenhet a szúnyogok száma Budapesten
• Változik a parkolási rend a Lánchídnál