A magyar lakosság mindössze 23,2 százaléka rendelkezik a saját definíciói szerint értelmezett pénzügyi megtakarításokkal.

A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2010 első negyedévére vonatkozó megtakarítási indexe szerint a lakosság hetven százalékának várakozásai alapján a következő tizenkét hónapban csökkennek a megtakarításai.

A két társaság országos reprezentatív felmérésében a tizenöt-hatvankilenc éves magyar lakosságot szondázták mintegy ezer fő megkérdezésével.

A megtakarítással nem rendelkezők hatvannégy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a havi rezsi és a mindennapi kiadások után nem marad lehetősége félretenni, míg tíz százalékuk a hiteltörlesztés miatt nem képes tartalékokat képezni.


Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: a megtakarítási indexet ezentúl minden negyedévben publikálni fogják, a négy részindex értékeiből kiszámított pontszámot egy százas skálán értékelték. Ennek keretében külön indexen vizsgálták a jelenlegi megtakarítási képességet, a megtakarítások szerkezetét, a jövőbeli megtakarítási várakozásokat és a tartalékoláshoz való hozzáállást.

A Magyarországon készített index átlagos pontszáma 39,2 lett, amely régiós összevetésben is alacsonynak számít - fűzte hozzá. Az összes kelet-közép-európai országban készített hasonló felmérésekkel összevetve Magyarországon az átlagnál alacsonyabb a lakossági megtakarítások aránya, ugyanakkor a lakossági hitelfelvétel mértéke a környező országokhoz képest magas.

A megtakarítások szerkezetét nézve kiderült, hogy a magyar lakosság ötven százaléka bankbetétben tartja megtakarításait, az életbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetés, továbbá az értékpapír és egyéb pénzügyi befektetés aránya mintegy húsz-húsz százalékot tesz ki.

Bacher János újságírói kérdésre elmondta: a 23,2 százalékos takarékoskodási arányt annak alapján mutatták ki, hogy a lakosság a saját vélekedése szerint mit tart megtakarításnak. A valóságban ennél nagyobb lehet azonban a nyugdíjpénztári, életbiztosítási szerződéssel, illetve befizetéssel rendelkezők aránya. Szemléleti kérdés is, hogy a hosszú távú biztosítási formákat a lakosság megtakarításnak tartja-e vagy sem, ami egyben a pénzügyi kultúra hiányosságait is felfedi - vélekedett.

A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet kutatása szerint a megtakarítási szokások és az életkor, valamint az iskolai végzettség között szoros kapcsolat van. A legtakarékosabbaknak a hatvan év feletti, saját vállalkozásukból élő, felső fokú végzettséggel rendelkező nők bizonyultak, míg a legkisebb spórolási hajlandóságot a tizenöt-tizenkilenc év közöttiek és az alacsony iskolázottságúak körében mérték.

Forrás: MTI

   

Ajánljuk még:

• Indul a budapesti strandszezon
• Gyógyszerhamisítványokat monitoroz a WHO
• Ékszerhamisítók rendőrkézen
• Százezer otthont kínál a hétvégi Lakásvásár
• Perli a PSZÁF a New Chance Zrt.-t