Húsvét táján hétezer tonna főtt sonka fogy el a boltokban. Miről ismerhetjük fel a jó minőségű sonkát?

Árulkodó árak

Szakemberek szerint a sonka azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyeknél az ár eligazítja a fogyasztót. Ha egy termék kilóját alig félezer forintért kínálják, az nem véletlen, hiszen kevesebb hús mellett több hozzáadott anyagot tartalmaz. A hagyományos magyar sonkák hozzávetőleg kétszer annyiba kerülnek, mint a gyorspácoltak - összegezte a Teszt plussz magazin.

Sonkája kizárólag a sertésnek van. Ez az állat hátsó combja, vagyis a hátsó láb felső része. Szigorúan véve csakis ezt a húst hívhatjuk sonkának, noha így nevezik az első láb felső részét, a lapockát, amelyből szintén készül sonka.


A hagyományosan érlelt, illetve pácolt sonkák mellett az üzletekben igen nagy a gyorspácolt sonkák aránya. Míg előbbiek esetében a só hosszú idő alatt éri el a sonka belsejét, addig a gyorspácolás lényege az, hogy a húsba konyhasóoldatot fecskendeznek. Ezt követően néhány napig sós vízben áztatják, szárítják, majd néhány hét alatt beérik.

Multik sonkája

A hipermarketekben vásárlók sok esetben csak az ár alapján döntenek: ilyen szempontból pedig a szlovák sonka verhetetlen. Igaz, a fél árnak ára van: ezekben van a legtöbb adalékanyag. Az olcsó sonka hústartalma csupán ötvenöt-hetvenöt százalékosnak bizonyult. Ezek az import sonkák jóval több pácot, sót, szóját tartalmaznak , mint a hazaiak. Míg a piaci sonkában csupán két összetevő szerepel, a hús és a pácsó, addig a többiben több "E-szám" is lehet.

A nátrium-izoaszkorbát (E 301) valójában a C-vitamin nátriumsója, azaz tartósítószer. Az E450, E451 és E452 bi-, tri és polifoszfátokat jelent. Ezeket azért használja a húsipar, hogy javuljon a termék víztartó képessége, friss maradjon és ne essen szét főzés után. Ugyancsak az állomány javítására szolgál az E407 (gyöngyzuzmó), az E410 (szentjánoskenyérliszt), az E415 (xantángumi) és az E416 (karagumi). Ezek szintén természetes anyagok, a gyöngyzuzmót például gyümölcsként eszik a Fülöp-szigeteken. Szakemberek szerint ezek az adalékanyagok korántsem olyan veszélyesek, ahogyan azt egyes hírek állítják.

Folyik belőle valami...

A gyorspácolt terméket állományjavítóval, fehérjével, olykor szójával dúsítják. Erre a gyors érlelés miatt szükség is van, mivel az eljárás során vizet juttatnak a termékbe. Az állományjavítók feladata megtartani a sonkában a viszonylag komoly mennyiségű folyadékot. Ha az ilyen eljárással készült sonkát fóliában árusítják, gyakran látható a kivált lé, ami kisebb mennyiségben nem hiba, csupán a technológia következménye.

Ha viszont a fólia felpúposodik, vagyis gáz képződik benne, akkor ne vegyük meg, mert valószínűleg megindult a romlás. Figyeljünk arra is, hogy a sonka ne legyen túlságosan kemény, illetve beszáradt.

Árulkodó színek

A felvágatlan sonkáról kívülről nem állapítható meg, hogy az hagyományosan érlelt, vagy gyorspácolt, főtt termék-e. Felvágás után már látható, hogy a hagyományos nyers sonka jellemzően sötétvörös, a gyorspácolt termék viszont sokkal világosabb.

A sonkát otthon hideg, szellős helyen, vagy a hűtő legfelső polcán, körülbelül öt Celsius fokon kell tárolni. A felhasználásig, illetve a főzésig ajánlatos meghagyni az eredeti fóliában. Természetesen a főtt sonka is elromolhat, sőt a füstölés sem védi meg ettől.

Forrás: MTI

    

Ajánljuk még:

• Az ingatlanüzlet trükkjei
• Leitatással dolgoznak az üdülési klubok
• Hol pihenjünk a hosszú hétvégén?
• Maradt még a melaminos tejből
• Könnyű borok óvják a szívet