Az emberiség már közel nyolcvanhét százaléka, azaz csaknem hatmilliárd ember jut tiszta ivóvízhez az ENSZ legfrissebb adatai szerint, miközben 1990-ben még hetvenhét százalékon állt ez a mutató.
Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) hétfőn közzétett közös jelentése szerint ezzel csaknem megvalósult az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak egyike, amely szerint 1990 és 2015 között közel felére - huszonháromról tizenkét százalékra - kell csökkenteni a tiszta ivóvízzel nem rendelkezők számát a világon. Ehhez tehát a jelenlegi nyolcvanhét százalékos arányt már csak egy százalékponttal kellene javítani. A jelenlegi trendekre épülő becslések szerint 2015-re kilencvenegy százalékra nőhet a mutató, azaz várhatóan túl is szárnyalja a célkitűzést.
A Genfben közzétett jelentés szerint a vízben és csatornázottságban hiányt szenvedők legtöbbje Afrika Szaharától délre fekvő részén és Ázsiában él. A legnagyobb előrelépés Kínában történt, ahol az ivóvízhez jutók aránya az 1990-es hatvanhét százalékról mára csaknem kilencven százalékra nőtt.
A március 22-én tartandó víz világnapja előtt egy héttel megjelent ENSZ-beszámolóban arra is emlékeztetnek, hogy a szennyezett ivóvíz és más higiénés hiányosságok következtében évente mintegy 1,5 millió öt éven aluli gyermek hal meg világszerte.
Nem egy háborút vívtak már érteA csatornázottság területén messze nem sikerült olyan előrelépéseket elérni, mint az ivóvízhez való hozzáférés terén. Az emberiség közel harminckilenc százaléka, azaz több mint 2,6 milliárd ember továbbra sem rendelkezik az ENSZ standardjainak megfelelő higiéniás színvonalú vécével, s ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a 2015-re kitűzött millenniumi céltól (huszonhárom százalék) akár egymilliárd fővel is elmaradhatnak a valós adatok - figyelmeztetnek a jelentésben.
A székletürítés egészségügyi szempontból legkockázatosabb, természetben történő formája ugyanakkor számottevően, huszonötről tizenhét százalékra csökkent 1990 és 2008 között globálisan - áll a jelentésben. Mindazonáltal Dél-Ázsiában még mindig elterjedt ez a módszer: a lakosság becslések szerint mintegy negyvennégy százaléka végzi így szükségét (igaz, itt is jelentős csökkenés történt, hiszen 1990-ben még hatvanhat százalék tette ezt).
Forrás: MTI
Szóljon hozzá: