Munkatársunktól, 2010. február 24. - szerda 17:33 Címkék: bkv, csalás, eljárás
Lakos Imre (SZDSZ) volt közösségi közlekedési tanácsnok szerint nem voltak elég gyorsak, hatékonyak a döntések a BKV ügyeiben, de szerinte ez a rendszer hibája.
hirdetés
A liberális politikus a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai budapesti ülésén György István (Fidesz) elnök kérdésére beszélt erről. A testület elnöke arról érdeklődött a volt tanácsnoktól, érkezett-e hozzá panasz amiatt, hogy politikusok beleavatkoznak a BKV életébe.
Lakos megjegyezte: nem biztos, hogy hozzá fordult volna bárki is ilyen panasszal, de olyan jelzést kapott a BKV menedzsmentjétől, hogy a fővárosi közlekedési cég sorsát illető döntések nehezen, lassan születnek meg.
Ezzel én is sokat szenvedtem - közölte. Emlékeztetett rá: a városüzemeltetési bizottság ülésein szakmai ügyekben többször sürgették a BKV-val kapcsolatos döntések hatékonyabb, gyorsabb meghozatalát. Hozzáfűzte: ez nem feltétlenül személyekhez köthető, hanem a rendszer hibája lehetett.
Lakos Imre a meghallgatáson
Ezzel összefüggésben Lakos Imre a bizottsági meghallgatás után azt mondta, "általában" igaz az önkormányzati cégekre, különösen a nagyobbakra, hogy a száz százalékos önkormányzati tulajdonlás során nem tudják a részvénytársasági forma működéséből fakadó előnyöket érvényesíteni.
Úgy vélte, a részvénytársaságok működésében nagyobb szabadságot és több felelősséget kellene adni a menedzsmentnek, és a tulajdonosnak sokkal kisebb politikai felügyeletet.
Kevesebb tulajdonosi döntés, nagyobb szabadság a menedzsmentnek, nem lehet gúzsba kötve táncolni - fogalmazott a liberális politikus, aki szerint mindez az önkormányzatok működésének alapproblémája, azaz "rendszerhiba".
Arra a kérdésre, felelősnek tartja-e magát valamilyen mértékben a BKV-botrányok ügyében, Lakos Imre azt mondta: ezekben az ügyekben "nulla" az ő felelőssége.
Lakos Imre 2008 október vége óta volt közlekedési tanácsnok, erről a pozícióról 2010. január 11-én mondott le Demszky Gábor főpolgármesternek írt levelében.
A levelében - amelyet az újságírók is megismerhettek a bizottság ülésén - azt írta, a tanácsnoki pozíciók létrehozása a gyakorlatban nem igazolta létjogosultságát, "nem bizonyult többnek egy tartalom nélküli politikai alkunál, amely címeket, névjegyeket, ezekhez rendelt javadalmazást és infrastruktúrát hozott létre".
Kérdésre elmondta: nem kapott közvetlen utasítást sem a főpolgármestertől, sem mástól konkrét BKV-ügyben.
Steiner Pál (MSZP) kérdésére elmondta: nem ismerte azt a főpolgármesteri utasítást, ami szerint Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes közösen felügyelte a BKV-t Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel.
Kifejtette: nem emlékszik egyetlen olyan előterjesztésre sem, amely a BKV-val kapcsolatban önállóan Ikvai-Szabó Imrétől "jött volna", de olyan volt, hogy a két főpolgármester-helyettes közösen jegyzett egy előterjesztést. Ilyenkor a városüzemeltetési bizottság ülésén mindig Hagyó Miklós valamely közvetlen munkatársa képviselte az előterjesztőt.
Számomra az derült ki, az ügyek gazdája illetékességből Hagyó Miklós titkársága volt - szögezte le.
Papcsák Ferencnek (Fidesz) arra a kérdésére, milyen kapcsolatot tartott Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor tanácsadójával, azt mondta: egyáltalán nem volt szorosnak nevezhető a köztük lévő munkakapcsolat.
Kérdésre közölte azt is, Horváth Évával, Hagyó Miklós sajtósával személyesen soha nem találkozott, mint mondta, csak "fényképen mutatták meg" neki.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
Szóljon hozzá: