A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1.201 milliárd forint volt, tíz százalékkal több mint az előző évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH tájékoztatása szerint a forint tizenkét százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.
A fogyasztás hatvannyolc százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.
A külföldre látogató magyarok 772 milliárd forintot költöttek, hat százalékkal többet mint egy évvel korábban.
Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 429 milliárd forintot tett ki, ami tizennyolc százalékkal több mint 2008-ban.
Nem fogták vissza a költekezéstTavaly 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, három százalékkal több mint egy évvel korábban. A külföldi látogatók hetvennyolc százaléka egy napra jött Magyarországra.
A külföldiek összesen 97 millió napot töltöttek Magyarországon az elmúlt évben.
A több napra látogatók, akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,2 nap volt, a legnagyobb számban Németországból, Ausztriából érkeztek.
A KSH adatai szerint turisztikai céllal 12,7 millióan jöttek Magyarországra, közülük hatvanhárom százalék érkezett több napra. A hosszabb időt eltöltő, turisztikai céllal érkező nyolcmillió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. Turisztikai céllal, a szomszédos országok közül a legnagyobb arányban Ausztriából és Horvátországból érkeztek.
A több napra látogatók kiadásaik negyvenöt százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásra, nyolc százalékát élelmiszerre, tizenkét százalékát árucikkekre, hét százalékát egyéb szolgáltatásokra fordították.
A külföldiek negyvenkét százaléka Budapestet, huszonhat százaléka Nyugat-Dunántúlt kereste fel tavaly. Budapest egy százalékpontos növekedést mutatott az előző évhez képest, míg Nyugat-Dunántúl látogatottsága egy százalékponttal csökkent.
Az egy napra Magyarországra látogatók száma három százalékkal nőtt, ezek negyvenöt százaléka átutazó volt. A napi vásárlók aránya harminchárom százalékot tett ki, ami egy évvel korábban csupán huszonhat százalék volt.
A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya, hetvenöt százalék, őket követi Szerbia, Montenegró ötvenhét százalékkal.
Az egynapos látogatásokból származott a bevételek huszonkilenc százaléka, azaz 353 milliárd forint. Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába. Kiadásaik hetven százalékát, ami hét százalékponttal több mint az előző évben, élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, nyolc százalékponttal emelkedett.
A KSH által vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre. Míg az egynapos utazások száma gyakorlatilag stagnált, addig a többnaposoké nyolc százalékkal csökkent 2008-hoz képest, miközben a több napra utazók átlagos tartózkodási ideje nőtt, tizenegyről tizenkét napra. Az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének ellenére az összes tartózkodási idő 1,2 millió nappal csökkent 2008-hoz viszonyítva a statisztika szerint.
Az egynapos utazások felének célja vásárlás volt, a turisztikai motivációjú utazások 29 százalékot képviseltek. A többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése nyolcvanegy százalék volt. Tavaly jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében tizenhét, a többnaposokénál tizenhat százalék volt.
A fizetési mérleg - nemzetközi közlekedésre fordított összegek nélkül számított - előzetes idegenforgalmi egyenlege 429 milliárd forint volt tavaly, azaz 1.529 millió euró, minden negyedévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban.
Forrás: MTI
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: