Probléma van a magyar mézzel, még akkor is, ha erről a szakma nem szívesen beszél - mondta Nagyernyei Attila, a Tolna megyei méhészegyesület elnöke a szakmai program megnyitóján.

A hideg és a hófúvás sem tartotta vissza az érdeklődőket attól, hogy idén is ellátogassanak a szekszárdi főiskola aulájába. A Tavaszváró méhésznapon ötvenkét kiállító és színes szakmai program várta a látogatókat. A probléma, melyre az elnök utalt nem nagy, viszont az a néhány tétel, melytől hangos a sajtó, elbizonytalanítja a kereskedőket, a felvásárlókat, a termelőket és a gyógyszerforgalmazókat is. Léner Erzsébet, a Nektár Flóra Trade Kft. laboratóriumának vezetője előadásában tárta fel azokat a hiányosságokat, melyekre minden méhésznek figyelnie kell. látogatókat.

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan analizálták a piacra került mézet. Ezen az uniós csatlakozás sem sokat változtatott, sőt, a közösségi előírások engedékenyebbek mint a hazai ellenőrzési szokások.

A méz víztartalma akkor ideális, ha a 17 - 18 százalékot nem haladja meg. Ha ennél magasabb, akkor a méz könnyen megerjed, penészedik. A laboratóriumi vizsgálatokkal nem csak a víz-, de glicerin-, és a cukortartalmat, valamint a pollenanalízist is elkészítik. Ez utóbbi a vegyes méznél fontos, amikor azt vizsgálják, mennyi benne az akác és a más fajtájú méz, a kristályosodás mikor indul meg.

A másik fontos vizsgálódási terület, hogy mennyi antibiotikum került a mézbe. Gyógyszermaradék természetes úton nem kerülhetne bele ebbe a termékbe, hiszen a méheket nem lehet olyan készítményekkel kezelni, melyek az emberi szervezetre is hatással vannak.


Léner Erzsébet elmondta, a leggyakrabban előforduló helyzet, amikor liba,- kacsa-, szarvasmarha telep közelébe helyezik el a méhészek a kaptáraikat, ahol az itatókba az állatok egészségét védő antibiotikumot tesznek. A méhek meg ide járnak inni nektárhordás közben.

A másik kritikus időszak, amikor a méhész kaptárakat vásárol. A tapasztalat az, hogy eladás előtt néhány méhész alaposan begyógyszerezi a méheket, hogy erősnek tűnjenek, olyan benyomást keltsenek, ezek nem is kancsó-, de hordószám gyűjtik a mézet. Később persze kiderül a csapda, de az összehordott mézben is kimutatható addigra az antibiotikum. A lényeg, a méhészek alaposan informálódjanak, mielőtt kaptárakat vásárolnak, hogy ki is az értékesítő.

Dr. Csaba György nyugdíjas professzor a világon minden földrészen megmutatkozó méhpusztulás okairól tartott előadást, mely az elmúlt évtizedekben felerősödött. A legismertebbek az USA-ban történt esetek, amikor a méhtelepek harminc százaléka elpusztult, de hasonló volt Kínában, Kanadában, Francia- és Olaszországban is a helyzet.

Összességében elmondható, hogy a méhek is nagyon érzékenyen reagálnak az őket ért stressz-helyzetekre, ilyen a klímaváltozás, az elektromágnesesség (mobiltelefon), a környezet-szennyezés, az alultápláltság és a vegyszerezés. Ezek összeadódnak és együtt nagyon erős negatív hatással vannak a méhekre.


Mega-méhész is érkezett Kerekegyházáról

Varga Károly mega-méhész is bemutatkozott a szekszárdi méhésznapon. Kerekegyházán van a telepe, ahol 260 családot gondoz. Ekkora mennyiségből már megél egy család, igaz sok munka is akad. A jelenlegi nagybani felvásárlási árak elfogadhatók, mondta Varga Károly, az akácméz kilójáért 830, míg a vegyes mézért 650 forintot fizet a kereskedő. A pár évvel ezelőtti mézbotránynak mára annyi hozadéka maradt, hogy a háztól való értékesítés megnőtt. Az emberek jobban bíznak a magántermelői mézben, mint a boltiban. Mára elmondhatjuk, a méz bizalmi termék lett. A hosszú télnek is van előnye, sokan a megfázás megelőzésére mézes teát isznak, így a termelők az idén nem panaszkodnak.

Forrás: Teol.hu
  

Ajánljuk még:

• Sokkal tartoznak a szociális lakásokban élők
• Tetemes pénzbírság a bagózó Tintinért
• Újabb tizennégy áramtolvaj bukott le
• A legjobb lakások hirdetés nélkül kelnek el
• Bezárnak a balatoni jégpályák