Mi legyen a gyerekkel? - ez a központi kérdés minden családban, ha az anya vissza akar menni dolgozni. Bölcsődéből krónikus hiány van.

Törvény biztosítja, hogy a kismamák, megszakítva gyermekgondozási idejüket, vállalhatnak munkát. De a törvényhozók, a kerekasztal-beszélgetések jeles képviselői, a paragrafusok mögötti tisztségviselők arra nem tudnak választ adni, hogy ki vigyázzon a gyerekre. Bölcsődéből pedig krónikus hiány van, mióta a 90-es években csak a fővárosban megszüntették a bölcsődék felét, mivel a bölcsődés korosztály létszáma kétharmadára csökkent. Az is igaz, hogy a gyermekvédelmi törvény 1997 óta előírja: a települési önkormányzatoknak kötelező feladata a napközbeni gyermekellátás. De bölcsődét létesíteni bizony nem olcsó mulatság. Egy bölcsődei hely négymillió forint, éves fenntartása is legalább egymillió.


A bölcsődék kihasználtsága jelenleg mindenütt meghaladja a száz százalékot. Köztudott, hogy közelharc folyik a férőhelyekért, szinte a gyerek megszületése előtt már sorban állnak a kismamák, hogy előjegyeztessék, lefoglalják a helyet.

- Ezt az áldatlan állapotot látva határoztunk úgy két évvel ezelőtt, hogy létrehozzuk a Csodacsalád Egyesületet - mondja Nagy Ágnes, aki maga is édesanya, ugyanakkor dolgozó nő is. Közgazdászként nem vállalhatta a nagyobb munkakihagyást, ezért keresett gyermekének öthónapos korában elhelyezési lehetőséget.

Tájékoztatója szerint a családi napközi hálózat sikeresen működik a Dél-Alföldön. A Nemzeti Civil Alapprogramtól hetvenöt hallgató képzésére elegendő pénzt nyertek, és így az ország kilenc pontján - Baján, Kisszálláson, Mindszenten, Kecskeméten, Egerben, Debrecenben, Szendrőn, Tatabányán valamint Budapesten is - családi napközis nevelőket képeznek szakemberek segítségével.


- Bár a családi napközi intézménye jó néhány külföldi országban bevált és megszokott, kedvelt, színesíti a gyermek elhelyezési lehetőségeket, nálunk sokan ellene vannak.
- Ez igaz, csak nincs rá elfogadható indok, hogy miért. Dániától Németországig sok helyen jól működik ez az intézmény. Nálunk a rászoruló gyermekeknek csupán tíz százaléka jut be a hagyományos bölcsődébe. A különleges szolgáltatásokat nyújtó magánbölcsődékben csak igen kevesen képesek elhelyezni gyermeküket, mert havi 80-100 ezer forintba kerül. A különórákat, tornát, nyelvórát, úszást, lovaglást borsos áron kell honorálni, nyilvánvaló, hogy ezek a vállalkozások leginkább a pénzről szólnak, és tömegigényeket nem elégíthetnek ki. A családi napközi egyrészt azért kedvező megoldás - még akkor is, ha a szükség, a ki nem elégített igények hozták létre - mert öt-hét gyerek szakképzett felügyelet alatt van, amíg az anya dolgozik. Az sem mellékes, hogy akik vállalják a napközikben a munkát, azok is fizetett elfoglaltságot találnak. Ez rendkívül rugalmas rendszer. Ha a szülő azt kéri, fél napra vigyáznak a gyerekre, ha egész napra kéri, az is megoldható. A szakmai színvonal egyre jobb. Eddig nálunk háromszázan végeztek családi napközis gondozó tanfolyamot, többségük munkanélküli pedagógus, hetven százalékban diplomásak a jelentkezők, és sok közöttük a gyakorló édesanya.

Ajánljuk még:

• Ki ad hitelt a BAR-listásoknak?
• Óvatosan a szállásfoglalással!
• SMS tízezrekért
• Néha olcsóbb az újat venni
• Kontárok kezében a nyílászárók