Egy szerény, a mediterrán vidéken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje (Brachypodium distachyon) a tudósok reményei szerint egykor segíthet majd a világ élelmezésében, ráadásul bioüzemanyag is készülhet belőle.

Egy nemzetközi kutatócsapat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tette közzé a szálkaperje (tudományos nevén Brachypodium distachyon) genomját. A szerény vadfű - melyet gyomnövényként kezelnek a kertészek - egyúttal a biotechnológia nagy ígérete.

A kereskedelmi és mezőgazdasági szempontból jelenleg értéktelen növényhez azért fűznek nagy reményt a tudósok, mert kis méretű, könnyen manipulálható genomja miatt ideális laboratóriumi modellnek, tanulmányozásával könnyebben megérthetik más, összetettebb és értékesebb növények működését.


"A füvek közül az egyik legkisebb ismert genomja van, könnyű dolgozni vele és (a növény) fizikailag is kicsi. Ötvenezer növényt növeszthetünk egy normál méretű laboratóriumban, és nagyobb szabású kísérleteket végezhetünk velük" - magyarázta Todd Mockler, az Oregoni Állami Egyetem botanikusa, a kutatás egyik résztvevője.

Azon túlmenően, hogy a növényt könnyű termeszteni és tanulmányozni, életciklusa is rövid. A vizsgálatával megszerzett ismereteket a mezőgazdaságilag fontos növényeknél hasznosíthatják később. A szálkaperje tanulmányozásával rokonairól - a búzáról, árpáról és többféle takarmánynövényről - is szerezhetnek információkat a szakemberek.

A szálkaperje genomjának elemzése során kiderült, hogy 25532 génje van, valamivel kevesebb, mint a rizsnek (28236) vagy a ciroknak (27640). A három fű genetikai állományának hetvenhét-nyolcvannégy százaléka közös, a tudósok szerint közös ősük volt ötvenhat-hetvenkét millió évvel ezelőtt.

Forrás: MTI
  

Ajánljuk még:

• Pénzért sírnak a közösségi portálok
• Nyolc fővárosi diszkót zárnának be a tűzoltók
• SS-ereklyék Hegyeshalomnál
• BKV - Demszky nem sok konkrétumot mondott
• Nemzeti sport a potyautazás Oroszországban