Tiba Zsolt főjegyző annak idején nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő szerződését, amelyet mind a mai napig kuriózumnak tart - olvasható a keddi Népszabadságban
Tiba Zsolt főjegyző a lapnak arra kérdésére, hogy pontosan mi volt a szerepe Mesterházy Ernőnek a városházán, és a főpolgármesteri főtanácsadó miként illeszkedett a főpolgármesteri hivatal struktúrájába, úgy nyilatkozott: a politikai, önkormányzati tanácsadók mellett léteznek az úgynevezett "baráti tanácsadók", akik nincsenek állományban, de a szerepük nagyon is hasznos lehet, ha például a döntéshozó egyfajta élő lelkiismereteként, józan eszeként tevékenykedhetnek, ők szembesíthetik a politikai vezetőt, a politikust elgondolásai és tettei várható következményeivel. Ez utóbbi baráti tanácsadói kör nem lehet közvetlen hatással a hivatalnoki kar működésére, és természetesen nem minden beszélhető meg velük - mondta a főjegyző a lapnak.
Tiba Zsolt szerint kuriózumnak számít a főpolgármesteri hivatalban, hogy Mesterházy Ernőnek - a "baráti tanácsadók" közül egyedüliként - volt hivatali szobája. Azt is kuriózumnak tartja, hogy Mesterházy Ernő állományba nem tartozó tanácsadóként ilyen széles hatáskörrel rendelkezett.
Demszky Gábor főpolgármester (b) Ikvai-Szabó Imre (b2) és Hagyó Miklós (j2) főpolgármester-helyettesek, valamint Tiba Zsolt főjegyző a Fővárosi Közgyűlés ülésénA főjegyzőként azért nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő 2009-es megbízási szerződését, mert szerinte a dokumentum nem önkormányzati és még csak nem is főpolgármesteri hivatali szerződés, jóllehet a szerző ebben a formában vetette papírra. Ez szerintem nem is szerződés, hanem meghatalmazás - fogalmazott a lapnak a főjegyző.
Újabb harminc cég miatt fordul a rendőrséghez a BKV igazgatója
Demszky Gábor a Kocsis Istvánnal közösen tartott tájékoztatón elismerte, hogy korábban a városvezetés és személyesen ő is több hibát elkövetett a BKV felügyeletével összefüggésben.
Közölte, hiba volt, hogy 2007 elején több fontos, a fővárosi céget is érintő döntési hatáskört a közgyűlési bizottságokhoz delegáltak, és hiba volt az is, hogy Antal Attilát elfogadta a BKV vezérigazgatójának, ahelyett, hogy a posztra nemzetközi pályázatot írtak volna ki.
Demszky Gábor kitért arra: van felelőssége abban is, hogy a kormány és a főváros közötti politikai játszma kereteit elfogadta, azt, hogy "húsz éven át politikai alkuk döntöttek arról, mennyi pénzt kap a cég.
A főpolgármester kérdésre válaszolva elismerte politikai felelősségét, de kijelentette: nem mond le.
Demszky Gábor szerint az is politikai hiba volt, hogy több szolgáltatást rendeltek meg, mint amennyit ki tudtak fizetni. Az ennek nyomán keletkezett költségvetési hiányt a BKV-nál senki nem tudta megoldani.
Hangoztatta: biztos abban, hogy Mesterházy Ernő főtanácsos ártatlan és ezt a bíróság is ki fogja deríteni.
A főpolgármester Hagyó Miklóssal kapcsolatban azt mondta: elfogadta, hogy legyen egy szuperfőpolgármester-helyettesi rendszer, mert sok választásuk nem volt. Mint mondta: azért is támogatta, hogy MSZP-s politikusé legyen a BKV, mert szocialista politikusok érdekérvényesítő-képességén múlott a BKV finanszírozása.
Hagyó Miklós menesztésével kapcsolatban közölte: azért váltotta le a főpolgármester-helyettest, mert úgy látta: a rábízott feladatokat nem tudja megoldani, és nem azért, mert köze lehet a BKV-nál kipattant botrányokhoz.
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a BKV eddig 27 feljelentést tett a céggel kötött szerződések kapcsán, s a héten újabb 30 cég esetében fordul a rendőrséghez. Mint hozzátette: ezerötszáz szerződést vizsgálnak át, s eddig kétszázötvennel végeztek.
Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője a sajtótájékoztató után azt közölte, hogy Demszky Gábor főpolgármester menekül a felelősség alól, miközben a politikai és jogi felellősége is van a rendőrségi vizsgálat tárgyát képező folyamatokban.
A frakcióvezető a közgyűlés és a bizottságok közötti hatásköri megosztásról azt mondta, hogy ez a főpolgármesternek és Mesterházy Ernő főtanácsadónak volt a javaslata, amelyet az MSZP elfogadott.
Németh Szilárd, a Fidesz fővárosi és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy pártja szerint az MSZP és az SZDSZ pártkasszájában landoltak azok a pénzek, amelyek kifizetése miatt több botrány is kipattant a BKV-nál.
Mint hozzátette: a Fidesz választ vár Molnár Csaba kancelláriaminisztertől és Demszky Gábortól arra, hogy pontosan miről is egyeztetett - a pénteken előzetes letartóztatásba helyezett - Mesterházy Ernő a kormánnyal az SZDSZ-es főpolgármester megbízása alapján.
Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót azzal gyanúsítják: rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek.
A Fidesz részéről Koszorús László múlt csütörtökön írásbeli kérdéssel fordult Molnár Csaba kancelláriaminiszterhez azt tudakolva, Mesterházy Ernő milyen feladatokat látott el a Miniszterelnöki Hivatalban, kivel tartott ott kapcsolatot, és mennyi fizetést kapott mindezért. Az ellenzéki politikus akkor a Magyar Rádióban elhangzott információkra hivatkozva utalt arra, hogy Mesterházy Ernő a Miniszterelnöki Hivatalban is tevékenykedett tanácsadóként, még Szilvásy György volt kancelláriaminiszter felkérésére.
A Kormányszóvivő Iroda közölte: Mesterházy Ernő nem állt jogviszonyban a Miniszterelnöki Hivatallal, onnan juttatást nem kapott.
Az ügyészség kérte Szalainé letartóztatásának meghosszabbítását
Az ügyészség kezdeményezte, hogy további három hónappal hosszabbítsák meg a BKV volt humánpolitikai igazgatójának az előzetes letartóztatását - mondta el Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn.
A Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán elmondták: a bíró meghozta végzését az ügyben, ám addig nem adhatnak tájékoztatást annak tartalmáról, amíg az érintettnek nem kézbesítik a döntést.
Szalainé Szilágyi Eleonórát január 6-án vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A volt humánpolitikai igazgató a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.
Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában - a prémiumokkal együtt - mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég tovább foglalkoztatta őt.
A napilap cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori, a BKV-ért is felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított. A BKV 2009. július 27-én mondott fel az egykori humánpolitikai igazgatónak.
Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést.
Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt korábbi általános vezérigazgató-helyettes, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását.
A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt, és felvette kétszázezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését.
Szintén a belső ellenőrzés indított vizsgálatot nyolcvanhat ember ellen, akiknek menedzserszerződésük volt vagy tízmillió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak. A jogosulatlan végkielégítések kifizetésével a BKV-t becslések szerint több százmillió forintos kár érte.
BKV - letartóztatták Fuzik ZsoltotHázkutatás a MÁV Informatika Zrt.-nélBKV - újabb letartóztatásokRendőrkézen a BKV volt informatikai igazgatójaBKV - három gyanúsított őrizetbenBKV - őrizetbe vették Mesterházy ErnőtBKV - Tóthfalusi Györgyöt is kihallgatjákBKV - Antal Attila házi őrizetben vanGőzerővel nyomoznak a BKV-nálŐrizetben a BKV volt humánpolitikai igazgatójaKörözik a BKV informatikai igazgatójátForrás: MTI
Szóljon hozzá: