A legelső, amit a fogyasztók megfigyelnek, ha élelmiszert vásárolnak a csomagolás és az azon feltüntetett információk. Mit mondanak nekünk ezek az adatok?
A csomagolás főbb funkciói, biztonság szempontjából általában elvárható tulajdonságai:
► védje az élelmiszert a szennyeződésektől, olyan egyéb hatásoktól, amely biztonságát, minőségét, tápértékét csökkentheti
► a csomagolás a fogyasztók egészségére ne jelentsen veszélyt
► a csomagolás alkalmas legyen az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve
► ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebb legyen
az élelmiszer ne legyen változtatható felbontása nélkül
Meddig fogyasztható?A csomagoláson megjelölt információk közül biztonsági szempontból a legjelentősebb a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamnak a feltüntetése. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.
A fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba.
Ha nem túl kicsi a betű, akkor sem biztos, hogy értjükUgyancsak fontos információ az élelmiszer összetétele. Ennek vonatkozásában pedig talán az adalékanyagok megjelölése és fogyasztó általi megismerése az egyik dolog ami kiemelkedő jelentőséggel bír. Részletes előírások tartalmazzák az engedélyezett adalékanyagok listáját, azoknak az élelmiszerek felsorolását, amelyekhez ezek az adalékanyagok hozzáadhatók.
Adalékanyagnak minősül egyébként minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott
és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik.
Ha a vonatkozó előírásoknak megfelelő adalékanyagok valamelyikéről kiderül, hogy veszélyezteti az emberi egészséget, az érintettek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjához fordulhatnak.
VeszélyforrásokAz élelmiszerekkel kapcsolatban egyébként tipikusan az alábbi biztonsági problémákkal találkozhatunk:
- Mikrobiológiai veszélyek (elsősorban nyers vagy feldolgozott élelmiszerek esetében lehet probléma a kórokozó vagy toxintermelő mikroorganizmusok elszaporodása, vírusok, paraziták okozta fertőzés)
- Vegyi szennyeződések (tipikusan ilyenek a növényvédő szerek és állattartásból eredő vegyi maradékok, gyártástechnológiából eredő vagy egyéb környezeti szennyeződések, így például nehézfém szennyeződések)
- Kártevők anyagcseretermékei (ilyen lehet például a patkány és az egér ürüléke)
Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer
előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első
magyarországi forgalomba hozó a fogyaszthatósági, illetve a
minőségmegőrzési időtartam lejártáig felelős.
Félelem az "E" betűtől
Az élelmiszerekkel kapcsolatban gyakran emlegetett "E" betű esetében nem kell feltétlenül kedvezőtlen, esetleg káros hatásokra gondolnunk a termék címkéjén megjelölt információkat olvasva. Egy példát említve az E300 az aszkorbinsavat jelöli, amely a C-vitamin kémiai elnevezése.
Forrás: Fome
Szóljon hozzá: