A fogyasztók késedelmére vagy szerződésszegésére hivatkozva a szolgáltatók általában a legkülönbözőbb díjakat, késedelmi kamatokat és kötbéreket érvényesítik, a szolgáltatás igénybe vevőjével szemben. Érdemes ezért szemügyre venni a másik oldalt is; mire tarthat igényt a fogyasztó, ha a szolgáltató követ el szerződésszegést?
Olvasónk az alábbi kérdéssel fordult hozzánk:
"Szeretném megtudni, hogy jár-e nekem kötbér, ha a szolgáltató adminisztrációs vagy technikai okokból 2008.július 2-től 2009. március 20-ig hivatalosan, általa is elismerten nem biztosított mobiltelefon-szolgáltatást. Március 20 után is csak állítása szerint, mert a telefont már nem használtam, hiszen vásároltam már másik készüléket és számot. Többször is reklamáltam, mivel a kiküldött fizetési felszólításokkal nem értettem egyet, hiszen számla és fizetési értesítés, csekk nem jött, csak a lejárt tartozásról értesítettek. Kötbért szeretnék, hiszen a szolgáltatást nem biztosították a szerződésnek megfelelően. Sem a szerződésben kikötött részletes számlát nem kaptam meg, sem a fizetési határidő előtt a csekkeket."
 |
|
Olvasónk esetében a mobilszolgáltató egy meghatározott időtartamon keresztül saját hibájából nem biztosította a mobilszolgáltatást, amit írásban is elismert. Annak megállapításához, hogy a szolgáltatót ebben az esetben milyen kártérítési vagy kötbérfizetési kötelezettség terheli, elsősorban a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött
szerződéses jogviszonyt, illetve a vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket kell megvizsgálni. A szerződéses jogviszonyra vonatkozó általános szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) illetve az Elektronikus Hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a részletes szabályokat pedig a szolgáltatók által alkalmazott, és a fogyasztók által elfogadott általános szerződési feltételek, valamint a fogyasztók és a szolgáltatók által aláírt egyedi szerződések tartalmazzák.
A hírközlésről szóló törvény 130. § (1) bekezdése szerint az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan
általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános szerződési feltételeket írásba kell foglalni. Az általános szerződési feltételekben rendelkezni kell többek között az előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó eljárásról, az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módjáról és feltételeiről, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátairól, a szolgáltatások minőségi célértékeiről, az előfizető jogairól az
előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén, az előfizetőt megillető kötbér mértékéről, a hiba kijavításának átmeneti vagy tartós lehetetlensége esetén az előfizetőt megillető díjcsökkentés mértékéről, az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módjáról.
Mindebből kitűnik, hogy a szolgáltató hibás teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait elsősorban a szolgáltató által közzétett általános szerződési feltételek tartalmazzák.
Általános jelleggel leszögezhetjük azonban, hogy mind a Ptk., mind a hírközlési törvény, mind a szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek szerint
a szolgáltató köteles teljesíteni a szolgáltatási szerződésben vállalt mennyiségű és minőségű szolgáltatást, ennek elmulasztása esetén pedig felelősséggel tartozik. A Ptk.-ban foglalt általános szabályok szerint a fogyasztó a szolgáltató hibás teljesítése esetén szavatossági igényeket támaszthat, amennyiben pedig a hibás teljesítéssel a szolgáltató a fogyasztónak kárt is okozott, kártérítést követelhet.
A hírközlési törvény fent idézett előírása szerint
a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben
köteles rendelkezni az előfizetőt megillető kötbér mértékéről; a törvény ezzel "kvázi kötbérfizetési kötelezettséget" ír elő a szolgáltatók részére hibás teljesítés esetén. A kötbér azonban a Ptk. szerint minden esetben a felek között fennálló szerződéses jogviszonyt, és abban szabályozott kötelezettségvállalást feltételez. A Ptk. 246. §-a szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, ezen felül érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.
Részlet a T-Mobile üzletszabályzatának kötbérezésre vonatkozó részéből:
7.1. A szolgáltató részéről történő szerződésszegés jogkövetkezményei
A Szolgáltató - azokat az eseteket kivéve, amikor a Szolgáltatás nem megfelelő minősége a készülék, illetve Előfizetői (SIM) kártya rendeltetésellenes
használatára, földrajzi vagy légköri körülményekre, valamint a vezetékes hálózatnál jelentkező hibákra vezethető vissza - az Előfizető által fizetett havi
rendszerességgel fizetendő díj ellenszolgáltatással nem fedezett arányos részét az Előfizető igénybejelentése alapján nem számítja fel vagy az Előfizető
részére a következő tárgyhavi számlában jóváírva, visszatéríti. - Üsz. 3.1.6.
Az Üzletszabályzat 3.2.5. pontjában foglaltak nem teljesítése esetén, amennyiben a hibát az Előfizető bejelentette, a Szolgáltató kötbér fizetésére köteles,
a hiba bejelentésétől számított 72 órától a hiba elhárításáig terjedő időszakra nézve. (Eszr 12. § (3)) - Üsz. 3.2.7.
Ha a hiba következtében a Szolgáltatást nem lehet igénybe venni, a kötbér mértéke minden késedelmes nap után, a hiba bejelentését megelőző 6
hónapban az Előfizető által az Előfizetői Szerződés alapján az adott szolgáltatással kapcsolatban kifizetett díj átlaga alapján 1 napra vetített összeg
nyolcszorosa. 6 hónapnál rövidebb időtartamú előfizetői jogviszony esetén a vetítési alap az előfizetői jogviszony teljes hossza alatt kifizetett díj átlaga
alapján 1 napra vetített összeg. (Eszr 12. § (4)) - Üsz. 3.2.8.
Ha a hiba következtében az Előfizető a Szolgáltatást a Szolgáltató által vállalt minőséghez képest gyengébb minőségben képes csak igénybe venni,
a Szolgáltatónak az előző pontban meghatározott kötbér felét kell fizetnie. (Eszr 12. § (5)) - Üsz. 3.2.9.
A Szolgáltató a megállapított kötbért havi díjfizetési kötelezettség esetén a következő havi elszámolás alkalmával az Előfizető számláján egyösszegben
jóváírja, vagy az előfizetői jogviszony megszűnése esetén az Előfizető választása szerint a bejelentés elbírálásától számított 30 napon belül egyösszegben
visszafizeti. (Eszr 12. § (6)) - Üsz. 3.2.10.
A kötbér egyfajta kárátalány funkcióját tölti be, ebből is következik, hogy a kötbérigény érvényesítésének nem feltétele, hogy a jogosult (azaz esetünkben az előfizető) a kár felmerülését igazolja. A jogosult a kötbérigényének érvényesítésekor egyedül a vétkes szerződésszegés tényét köteles bizonyítani; ezzel beáll a kötelezett kötbérfizetési kötelezettsége. Olvasónk esetében a kötbérigény vélhetően megalapozott, a kötbér mértékének megállapításához azonban a felek között létrejött egyedi előfizetői szerződés, illetve a szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételek rendelkezési nyújtanak eligazítást.
A hírközlési törvény 143. § (1) bekezdése szerint pedig az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a felhasználó vagyonában okozott kárt is köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.
A törvény 142. §-a szerint a szolgáltató az előfizető részére kiállított számlához csatolt mellékletben köteles feltűntetni az előfizető által fizetendő díjakat, külön jogszabályban részletezett bontásban. Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget e kötelezettségének, jogsértést követ el.
A hírközlési törvény rendelkezik a hírközlési fogyasztói jogok védelméről is. A törvény 126. § (2) bekezdése értelmében a
Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjéhez bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.
Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: