Sosó levele a Sciennet balhéról - Fogyasztók.hu

Kétes áruk

Szavazás

Címketár

CÍMKETÁR »

Sosó levele a Sciennet balhéról

Sosó, 2009. december 01. - kedd 11:22
Címkék: átverés, eljárás, csalás, piramisjáték, vpop

Úgy gondolom, a jövőben lesz létjogosultsága a vásárlói közösségeknek, mert a gazdaság mindig mozgásban van és mindig keresi az új utakat. Persze, szkeptikusok is lesznek mindig és nem lesz mindenki tagja valamilyen hálózatnak. De nagyon nagy kár az alapvetően jó ötleteket (még ha másolat is) ilyen módon elrontani.

Tisztelt Sciennet tagok!

Borzongva olvasom a híreket, ezek kapcsán pedig néhány gondolatot hadd osszak meg. Érdemes lenne ezt a kérdést higgadtan, a tények mentén kezelni.

A Sciennet egy igazi magyar történet. Benne van a széthúzás, benne van az okosság látszata és benne van a tények manipulálása. Sajnos a vége bukás, de legalábbis botrány, amely kínos magyarázkodásra ítél amúgy jószándékú embereket is - mert ne vitassuk, hogy nem csak acsarkodó hangadók, hanem józan emberek is vannak a 400 ezer tag között. Ám ez semmit nem változtat a tényeken.

Önök már a csatlakozástól egy kusza hátterű cégcsoporthoz csatlakoztak - akár egyszerű vásárlóként, akár aktív hálózatépítőként. Ha Önök nem tájékozódtak kellőképpen, csak elhitték, amit hallottak, az az Önök felelőssége - mint ahogy az is, ha ezeket az információkat gondolkodás nélkül, ám annál nagyobb lelkesedéssel adták tovább. Ma, az internet világában nem hiszem, hogy ne tudna bárki kellő információt gyűjteni egy adott cégről vagy éppen vásárlói csoportot működtető vállalatról - esetleg a még rendelkezésre álló, más lehetőségekről.

Önök, Sciennet vezetők évek óta hamis (maradjunk annyiban: nem pontos) információkkal, és a tényszerű kérdések folyamatos elbagatellizálásával motiválták a hálózatépítésre fogékony vásárlókat. Saját berkeiken belül a jogos kérdéseket firtatókat úgymond elhallgattatták. Ezzel - úgy gondolom - minden hasonló hálózatnak és jól működő MLM üzleteknek ismét csak ártottak, hiszen az ember általánosításra hajlamos.

Önök ködösítettek a "nagyszerű ötlet" kitalálóinak hátteréről. Soha nem vallották be, hogy nem tettek mást, mint egy már működő, valóban nemzetközileg ismert és felügyelt cég rendszerét másolták le. Ez plágium, és Hubert Freidl, a Lyoness rendszer megalapítója csak azért nem tudta bíróság útján érvényesíteni az igazát, mert egész egyszerűen érdemben nem volt kit perelni a kusza céges háttér miatt. Ugyanígy jártak azok a multik, akik logóját a Sciennet partnerként mutatta a weboldalán, holott pl. a Reál is tagadta a partnerség tényét.

Egyébként (sajnos) nagyjából ugyanilyen eredményességre számítsanak Önök is, ha a saját pénzüket vagy jogaik értékét akarják majd visszakapni. Az összetartás megfordul egy ponton túl.

Önök, mint termékpartnerek pedig éveken keresztül benne voltak a "játékban", hogy ÁFA nélküli jutalékszámlákat fizessenek ki, ezzel pedig a legalapvetőbb butaság kivitelezésében tevékenyen részt vettek, miszerint:

"Ne lopj, mert az állam nem tűri a konkurenciát."

Az állam pedig csupán azt teszi, mint mindig: ráteszi a kezét arra, ami az övé (itt most a be nem fizetett adóra gondolok, nem a foglalózott összegekre). Ez akkor is így van, ha ezért utáljuk, gyűlöljük, megvetjük. Ilyen nyíltan adót csalni nem lehet és nem is érdemes, ismerjük Al Capone esetét is.

Hiába figyelmeztették Önöket jó szándékkal a környezetükből sokan, talán érdemes lett volna megfogadni a tanácsokat, és nem vérmes magabiztossággal elutasítani, acsarkodóan lehurrogni az (addig) barátaikat - a lojalitás ugyanis nem ez.

A botrány kirobbanását követően még mindig jelentek meg felháborító blogok az interneten. Milyen érdekes, hogy ezek szép lassan kezdenek eltűnni, mert talán maguk a hangadók is kezdenek rádöbbenni:
- ha valóban milliókat keres ennyi ember a Sciennet rendszerből, akkor vajon hány magánszemélynél fognak még adóhiányt megállapítani, merthogy a hatóság lehet rosszindulatú, de nem "hülyegyerekek gyülekezete"
- ha pedig ez így nem igaz (vagy csak néhány emberre igaz), akkor a hangadók folyamatosan megtévesztették, hitegették az új érdeklődőket a nagy jövedelmekkel

(Itt jegyzem meg, hogy a legpofátlanabb bejegyzés a sciennetesek részéről arra akar utalni, hogy az egész vizsgálat a konkurencia meg a multik műve. Könyörgöm... Ez már majdnem az a hangvétel, amit a politikából megszokhattunk, a másik oldal eszetlen sarazása. Szerintem önmagát minősítik az ilyen hozzászólók, mert hát ugyebár mindenki magából indul ki.)

Úgy gondolom, a jövőben lesz létjogosultsága a vásárlói közösségeknek, mert a gazdaság mindig mozgásban van és mindig keresi az új utakat. Persze, szkeptikusok is lesznek mindig és nem lesz mindenki tagja valamilyen hálózatnak. De nagyon nagy kár az alapvetően jó ötleteket (még ha másolat is) ilyen módon elrontani.

Egy nagy tanulsága van ennek: tájékozódjunk, és csak olyasmihez adjuk a nevünket, amivel mi is maximálisan, minden szempontból azonosulni tudunk. Nehezen hiszem, hogy sok százezer magyar vásárló azonosulni képes ilyen szintű blamával. Ezért hátborzongató ez az egész.

Akinek nem inge, ne vegye magára. De gondolkozni "ér".

Sosó

Ajánljuk még:

Szóljon hozzá:

Taki bácsi szomszédokból megvan??? Na erről ennyit....

Tisztelt Domján György! Az általam leírt vélemény magánvélemény. Mindkét rendszerrel megkörnyékeztek, tájékoztatókon részt vettem, ÁÜF-jeiket elolvastam, és a rendelkezésemre bocsátott és az interneten fellelhető vélemények, tények, különbségek alapján döntöttem arról, hogy akarok-e bármilyen kártyát. Mindenekelőtt: valóban, mint utolsó bekezdésemben írtam, az érintett rendszert lehetett volna jól működtetni, mert a versenytársak alapvetően megférnek a piacon. Sőt, egymás javára válhatnak. Csak azt nem értettem soha, hogy mi magyarok miért nem tudunk egyfelé menni, ha már van egy jó irány?! Mint ezt Ön is elismeri. Igaz, nem csak a Ford gyárt szériában autót, alapvetően mindegyik hasonlóan működik - a különbségek pontos ismerete viszont fontos. Én pusztán azokból a fórumokból indultam ki, amelyet a ScienNet oldalán cinizmussal írtak például az Ön által emlegetett versenytársról (vagy vice versa), és nem válaszolták meg egyértelműen az Embereket érdeklő kérdéseket. A tagság tagjai egymás között hangot adtak az interneten nem csak a pozitív véleményüknek. Ezekre az írásokra bárki rátalálhat, ehhez nem kell elkötelezettség vagy bármilyen tagság, pusztán ítélőképesség. Hogy miért tájékozódtam ennyire? Mert tudni akartam, hova hív a barátom, mit ajánl azon túl, amit tőle tudok. Valóban, off-shore ügyben nem vagyok túl tapasztalt, mert hazai környezetben próbálok élni (ami azért valljuk be, ebben az országban már önmagában egy életre szóló kihívás). Nem vagyok talán olyan \"dörzsölt\", vagy gazdag, hogy átlássam annak az előnyeit, ha nem egy szimpla Bt-m, Kft-m van, hanem egymáshoz kapcsolódó cégek sora? Az írásom nem vádaskodás céljából született, és nem saját magam által gyártott kitaláció. Minden soromat az internetről, fórumokról, az érintett magyar vásárlói rendszer tagjaitól kapott információk, reakciók (lehurrogások), visszajelzések alapján fogalmaztam meg, amiket - úgy gondolom - szerte az interneten fel lehet lelni és akár szkeptikusok, akár a témát jobban ismerők milliószor megfogalmazták már. Bennem kialakult egy vélemény és leírtam. Az, hogy ezt a szerkesztők az első oldalra tették, engem is meglepett, mert ez egy vélemény a sok közül, úgy vélem. Talán nem is ott van a helye, mert nem olajnak szántam a tűzre. Egyúttal meg is kérem a szerkesztőket, hogy kezeljék ugyanolyan egyszerű véleményként, amit egyébként a témához csatolnak, mert címlapon valóban nem szerencsés, ezt belátom - de ez nem az én kezdeményezésem volt. Mint levelemből talán kivehető: nem az volt a célom, hogy a sok százezer ártatlan vásárlót \"bántsam\", tehát ha úgy érzi, akkor ezért természetesen elnézést kérek. Ne is állítsuk így be. Mint írtam: \"Nehezen hiszem, hogy sok százezer magyar vásárló azonosulni képes ilyen szintű blamával. Ezért hátborzongató ez az egész.\" Viszont aki olyan mértékben hinni tudott benne, hogy esetleg ezért barátságokat rúgott fel, és most felháborító módon mindenki mást okol a saját döntése miatt, nos, számomra nem szimpatikus - engedje meg ezt nekem. Akinek nem inge, ne vegye magára. De megfogadom a tanácsát, nem nyilvánítok véleményt a jövőbeni fejleményekről. Magánvélemény - megtartom magamnak. Egyúttal remélem, hogy a sok százezer ártatlan vásárló megtalálja a módját, hogy igénybe vegye a kedvezményeit - és valóban, minden vásárlói közösségnek, MLM-nek van létjogosultsága. Az mindenki érdeke, hogy a vizsgálat korrekt eredményt hozzon, ez tény. Az viszont baj, hogy ilyen botrányos helyzetig el lehet jutni ennyi emberrel a puttonyban. Üdvözlettel, Sosó

Tisztelt Hozzáértők! Ezt olvastam, a penzcentrum.hu-n, kérem a dátumokat figyelni!: \"A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldüzési Parancsnoksága november 20-án rendelt el nyomozást különösen nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás bűntett gyanúja miatt a Washingtonban bejegyzett ScienNet International LLC ellen - mondta el Sípos Jenő, a VPOP szóvivője a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.\" \"A gyanúnak köszönhetően végül november 25-én a reggeli órákban az egész országra kiterjedő akció indult, melynek során lefoglalták a cég - Magyarországon található - szerverét, elfogták a számlák felett egyedüliként rendelkező ügyvezetőt Leinemann Zsoltot és zárolták a cég magyarországi számlavezető bankjánál található valamennyi számlát is. Ez utóbbiakon összesen 1,6 milliárd forint került zárolásra.\" Egy kérdésem lenne Önökhöz: az a cég amelyiket már hosszú hónapok óta \"felügyelik\" (PFÁSZ) és nyomozást rendelnek el ellene, majd ebből kifolyólag ugye várható egy \"lecsapás\" is, de minimum egy számlazárolás, nos EZ A CÉG MIÉRT TARTOTT A SZÁMLÁIN ÖSSZESEN 1,6 MILLIÁRD FORINTOT? EZT A PÉNZT MIÉRT NEM TÜNTETTE EL, HOGY SENKI NE FÉRJEN HOZZÁ? Lett volna ideje erre a kis akcióra, vagy nem? Lintaller Katalin

Tisztelt Sosó! Hálásan köszönjük együttérző sorait, mint a ScienNet Törzsvásárlói Közösség tagjai! Mint azt már egy másik jószándékú Lyoness-es barátomnak is leírtam, ez nagyjából olyan, mintha egy földön fekvő sebesültbe rúgnának bele! Ez szép, dicséretes dolog, főleg, hogy úgy teszik, hogy háttal állva, kifelé a szép arcukat mutatva, sarokkal rugdossák annak vérző sebeit. DE ne feledje, sebesültről beszéltem, nem halottról! Látszik, hogy, csakúgy, mint a hatóságok (bár ők most már ezt kezdik is elismerni a nyilatkozataikban), Ön sem ismeri a ScienNet Rendszerét! Megnyugtatom, hogy, bár az elnevezések különbözőek, a működési elv ugyanaz! Bármit is mondtak Önnek erről a Lyoness-es rendezvényeken! Tudom, hogy általában félinformációkat, féligazságokat tudnak még magas szinteken is! Én vettem a fáradtságot, hogy részleteiben is összehasonlítsam a két rendszert. Azt kell, mondjam, hogy \"apróbb\" részleteket leszámítva, két azonos, és az Emberek számára hasznos rendszerről van szó! Én ScienNet-es rendezvényen, vagy ScienNet-es körökben sohasem hallottam, hogy a Lyoness rendszert bárki is sértegette volna, vagy szapulta volna, ellenben a Lyoness-es ismerőseim köréből eddig sem volt ez ismeretlen, mint ahogy mostani írása is hemzseg a jóindulattól! Számomra az volt a döntő pont, hogy a ScienNet a Lyoness-szel szemben nem a multinacionális bevásárlóközpontokat, hanem a Magyar kis- és középvállalkozásokat, a közösségi szellemet erősíti. (Igen, még mindig jelen, és jövőidőben beszélek róla, de ezt majd meglátják! Ahogy írtam, nem halottról van szó, csak egy sebesültről, akit orvul hátba támadtak!) Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy számos ponton anyagilag is előnyösebb a ScienNet Rendszer, mint a Lyoness, ismétlem nem megbántva azt sem, mert azt is egy kiváló rendszernek tartom, csak, én a másiknál köteleztem el magam. Amiről pedig az írásában szól, egyszerűen további tájékozatlanságának tanúbizonysága. Sajnos, a média hatására, ma Magyarországon az off-shore kifejezés egy negatív háttértartalommal párosul. A média már régóta úgy állítja be az ilyen cégeket, mint eleve mocskos, adócsaló, stb. cégeket. Javaslom, hogy érdeklődjön erre hivatott pénzügyi és jogi szakembereknél, akik Önnek is el fogják mesélni, hogy az off-shore cég alapítása, és működtetése nem illegális, hanem nagyon is legális, szigorúan szabályozott, bár bizonyos tekintetben nagyon is megengedő feltételekkel. Ilyen megengedő feltétel például, hogy a tulajdonosoknak nem kell felfedniük a kilétüket, maradhatnak névleges tagok is. Ön ez ügyben is ködösít, hiszen ezt a legális lehetőséget Ön is, a médiához, és a hatóságok hasonlóan, már, mint egy \"kusza hátterű\" céget kíván beállítani, és tudatlansága okán, ilyen és hasonló, mondva csinált megjegyzésekkel lejáratni! Gondolkodni valóban ér! Igaza van! Kérem, tegye ezt Ön is, de közben az sem árt, ha az Ember tájékozódik, utánanéz dolgoknak, és nem csak segít tovább fújni egy olyan lufit, ami hamarosan kidurran, és a gumifoszlányok nem csak a hatóságok, a média, hanem az Ön és társai arcán is ott lesznek! Gondolom, akkor kevéssé lesz aktív Ön is a bocsánatkérésben, sajnos! Javaslom, hogy nézzen utána jobban az off-shore cégeknek, mielőtt megpróbálja lejáratni a versenytársait, úgy, hogy a saját, ugyanolyan működési feltételekkel üzemelő közösségét tolja folyton az előtérbe! Sok Sikert kívánok ezúton is Önnek, és minden Lyoness-es, Fellow Trade-s és, nem utolsó sorban ScienNet-es Törzsvásárlónak a jövőre vonatkozóan! Kérem ugyanakkor, hogy ne minősítsen egy olyan rendszert, amiről nincs tényleges ismerete, csak néhány dolog, amit másoktól hallott. Üdvözlettel, Domján György

Kedves Sosó! Maximális az egyet értésem a leveleddel! Én a kezdet kezdetétől 5-6 olyan pontot soroltam fel a szponzoromnak, - amire nem kaptam kielégítő választ - melyek kérdésessé tették számomra a rendszer hitelességét. Kezdve azzal, hogy miért nem tudni kik állnak pontosan a cég mögött? Egy Amerikában bejegyzett cég, miért lát nagyobb vagy jobb befektetői talajt egy eladósodott, gazdaságilag lecsúszott országban, szemben egy 300milliós felvevői piaccal odakint? Ha én egy LLC-vel állok kapcsolatban, akkor ki biztosítja a cég működését, ha törvényes vezetése hazánkban nem működik? És a többi és a többi. Szóval teljesen igaz minden szó, amit írtál, ennek véget kellett vetni. Csak még 1 gondolat a Multik fikázására és arra, hogy ők kiviszik a pénzt az országunkból. Nem akarok politizálni tényleg, de emberek! Próbáljuk már megérteni azt, hogy olyan szinten túlköltekezett az országunk és nem csak mostanság, hanem ez már jó ideje így van, hogy egész egyszerűen a külföldi tőke nélkül már éhen döglöttünk volna, vagy államcsőd lenne, mint Argentínában. Nem elfelejhető az se, hogy ezek a Multik hazánk legnagyobb munkaadói, még szép, hogy adókedvezményt kapnak, ugyanis magyar családok 10ezreinek adnak eknyeret az asztalre minden nap! Lásd: Suzuki, Tesco, Auchan, Cora, Praktiker, Obi, Lidl, Penny,most az új Mercedes gyár, és még sorolhatnám. Szóval az adókedvezményért cserébe enni adnak, fenntartanak és ennnyi embert ez a kis ország nem bír fenntartani belső gazdasággal ez ténykérdés. A Sciennet-től ez egy jól csengő nacionalista duma volt, hogy a multik a csúnya ellenségek, akik azért 40%-ban csak hazai terméket forgalmaznak és ezért még sokkal több embernek adnak munkát, mint a közvetlen alkalmazottak (beszállítók, gyártók, termelők). Szóval ennyit a multikról, én is utálom őket, de sajnos rájuk vagyunk utalva még jó darabig. Ezek a tények, meg az is, hogy a Sciennet rendszer ebben a formában így, hát mondjuk ki baromira nem kerek.

Az előttem szólónak: Szerintem sem normális az az ország, ahol ennyi (kb. 400.000 ember??) agymosását ilyen szintem véghez tudták vinni ezek a dörzsölt \"üzletemberek\"! Azt hiszem itt már egy alapos kivizsgálás sem segítene! Annyit mindenesetre hozzátennék a dologhoz, hogy amikor engem megpróbáltak \"beszervezni\" a fő érv az volt, hogy itt nem kell adót fizetni, mert ez külföldről származó jövedelem...!? Kedves Sanya! Itt az általad kért magyarázat! Ami aztán magyarázza az egész rendszer bizonyítványát is! Ahogy a legfelsőbb vonalban lévők több százmilliót raktak zsebre, úgy a legkisebb \"agymosott-kisember\" sem adózott egyetlen fillért sem abból a kis kevésből ami neki esetleg csurrant-cseppent! Az \"agymosást\" meg mi sem bizonyítja jobban, hogy mióta én nemet mondtam erre a \"fantasztikus üzleti ajánlatra\", azóta egy több évtizede jól működő barátságnak vége szakadt, mert állítólag én egy korlátolt és negatív személy vagyok, aki egy ilyen ajánlatra nemet mondtam! No comment! :(

Kedves olvasók! A következő sorokban a magánvéleményemet olvashatjátok: Aki erre az országra azt mondja, hogy normális, az vizsgáltassa ki magát, mert egy álomvilágban él! Adott egy jól működő törzsvásárlói közösség, amelynek tagjai a megszerzett jövedelmükből fizetnek adót! Kedves SASA, milyen ÁFA nélküli jutalékszámlára gondolsz?? Ez egy kis magyarázatra szorul... Az igazi baj nem itt van!!! Kis hazánk vezetése - bármilyen színű - mindent megtesz, hogy a multik jól érezzék magukat! Adómentesség, foglalkoztatási támogatás stb. Bekerül a képbe a ScienNet ahol a több százezernyi EMBER, arra \"vetemedik, hogy MAGYAR vállalkozóknál hagyja ott a pénzét! Ellenőrzi a rendszert az APEH, majd a PSZÁF. És működhet tovább minden! Eljön az idei karácsony előtti nagy bevásárlási bumm. Valahová 3 - 4 Mrd forint közé saccolom azt az összeget melyet a ScienNet-et jól használók most a rendszeren keresztül elköltöttek volna.... Na, ez az a pont ami fáj minden multikból élő hazai \"fővezérnek\". Mert ebből nem jut semmi a zsebükbe. A legjobb módszer ha az esetleges adótartozás miatt, befagyasztják a rendszert. Büntetve ezzel több százezer Magyar családot is! Mivel így senki sem fér hozzá a web-felületéhez.... Sanya

Tényleg elgondolkodtató, mennyi naiv és könnyen rászedhető ember van ebben az országban! Az pedig tényleg félelmetes, hogy mindezek után az emberek nem azok ellen fordulnak, akik becsapták őket, hanem olyan bűnbakokat próbálnak találni, akik \"mindössze\" egy normálisan működő ország normálisan működő kereteinek próbálnak meg érvényt szerezni! Mert engem is próbáltak \"beszervezni\" és én utána jártam a dolgoknak akkoriban. Nem tudom mennyit sikerül csatolnom a tényfeltárásomból, de megpróbálom \"közkinccsé\" tenni, amit akkor sikerült kinyomoznom a \"cég\" előzményeivel kapcsolatban! \"Tisztelt\" ScienNet tagok! Ennyit esetleg Önök is megtehettek volna, mielőtt vakon hittek valakinek! A Sciennet állítólagos tulajdonosának előző üzleti tevékenységéről: Kamu és gyémánt (2006-06-25) Az ősszel zárulhat le a nyomozás a DT Diamond Zrt. ügyében, a cég emberek százaira sózott rá valódi helyett értékcsökkent ipari gyémántot. A piramisjáték az Interpol érdeklődését is felkeltette, mert felvetődött a gyanú, hogy a társaság külföldi palimadaraktól beszedett pénzből akarja kártalanítani a magyar kuncsaftokat. Legalább félezren dőltek be 2002 óta az Atlantis Contor Kft. által megkezdett, majd a DT Diamond Zrt. nevén folytatódott milliárdos nagyságrendű csalássorozatnak. A cégek kiemelkedő, évi 21,6 százalékos fix hozamot ígértek ügyfeleiknek, akik \"rendkívül értékes\" színes gyémántokba fektették pénzüket. Két és fél éven át jól ment a bolt, az ügyfelek szorgosan vették a gyémántot, vissza pedig csak kevesen váltották, három év után ugyanis már nyolcvan százalék fölötti nyereséggel kecsegtetett a befektetés. Őrizetben a főkolompos 2004 novemberében azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatása miatt feljelentette a DT-t a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Tencz János tulajdonos-vezérigazgatót akkor két napra őrizetbe vette a rendőrség, a cége elleni vizsgálatot azonban bűncselekmény hiányában 2005 májusában lezárta. A PSZÁF panaszt tett, ám a IX. kerületi ügyészség elutasította a kérelmét. Időközben Tencz is beperelte a felügyeletet, a Fővárosi Bíróság viszont a PSZÁF-nak adott igazat. Tencz őrizetbe vétele után az ügyfelek szerettek volna kiszállni a buliból, és kérték a céget, hogy a szerződéseknek megfelelően vásárolja vissza a gyémántokat. Maguk a tulajdonosok ugyanis aligha tudták volna haszonnal továbbadni a köveket. \"Legalább ötven vásárló járt nálam, a bemutatott gyémántok általában tíz-harminc százalékát érik a vételárnak\" - állítja Kakas Péter igazságügyi drágakőszakértő. \"Valószínűleg ipari gyémántot adtak el a vevőknek\" - erősíti meg Hruska Csaba, a BRFK alezredese. A minden jel szerint piramiselven működő cég nem akart vagy nem tudott fizetni, így eleinte a PSZÁF tiltó határozatára hivatkozva, majd egy tulajdonosváltás ürügyén kért haladékot. Őrizetbe vétele után néhány héttel ugyanis Tencz és a DT kisebbségi tulajdonosa, Eugen Dettinger eladta a céget Kálmán Tamás vállalkozónak. Őt egy csődbűntettért korábban jogerősen egy évre elítélték, büntetését azonban két évre felfüggesztették. Az ötlet vándorútra kel Az ötvenmillió forintos jegyzett tőkéjű társaság vételára mindössze ötszáz forint volt. Vélhetően azért csak ennyi, mert Tencz arra hivatkozott, hogy tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak, s ennek fejében értéktárgyait magával vitte. Kálmán egy ideig fedezetlen CIB bankos csekkekkel igyekezett \"kárpótolni\" az ügyfeleket. Majd visszakérte a köveket, hogy külföldön értékesítse őket. Erre volt is remény, a társaság alapítói ugyanis több szomszédos országban is működtettek hasonló cégeket. Romániában a magyarországi DT-s honlappal azonos arculatú weboldalt működtető Diamond Investment Consultana nevű cég azonban, jó néhány károsultat maga mögött hagyva, befuccsolt, és a csehországi DT Diamond nevű társaság honlapja is eltűnt néhány hónapja. A romániai Ziua című lap úgy értesült, hogy a gyémántüzlet Magyarország és Románia után átterjedt Szerbiára, Bulgáriára, Ukrajnára, Oroszországra, Törökországra és Görögországra, sőt az Egyesült Államokra is. Állítólag azért, hogy a magyarországi és romániai károsultakat a külföldi palimadarakra rásózott kövek árából fizethesse ki a cég. Hová tűnt a vagyon? A pórul járt ügyfelek közül eddig több mint hatvanan jelentették fel a DT-t. A BRFK csalás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység megalapozott gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen, az Interpolt is bevonva. \"Őszre tudunk pontos vádpontokat megfogalmazni az ügyben\" - mondta lapunknak Hruska Csaba alezredes, hozzátéve, hogy jelenleg a cég, illetve a hozzá kötődő személyek vagyoni helyzetét térképezik föl. Kérdéses azonban, találnak-e az ügyfelek kártalanításához elegendő vagyont. Nem túl biztató, hogy a Tencz többségi tulajdonában lévő Diamond Trade Kft.-nél tavaly végrehajtók jártak, s az általa kültagként jegyzett Királyi Ékszerek Bt. végelszámolás alatt áll. Kálmán másik cége, a több végrehajtást is megélt Hitelgondnok Kft. ellen pedig több mint 82 milliós behajthatatlan tartozás miatt indult felszámolás. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Egy érdekes gyémántüzlet Magyarországon: Briliáns ötletek Szinte semmi sem igaz abból a történetből, amit a hárommillió forint törzstőkéjű Atlantis-Contor (A-C) Kft. kereskedelmi igazgatója adott be sok tucat ügyfelének, amikor színes briliánsok vásárlására kívánta őket rábeszélni. Az immár új verzióval előálló tulajdonos-üzletvezető viszont továbbra is állítja: garantált visszavásárlás mellett több mint huszonnyolc százalékos éves nettó hozamot ajánl vevőinek. A drágakövek eladására szakosodott A-C Kft. ügyvezetője szinte mindenben cáfolta saját kereskedelmi igazgatója, Leinemann Zsolt korábbi sztoriját arról, hogy miként lehetséges Magyarországon a jelenlegi reális banki kamat több mint háromszorosának megfelelő évi hozamot elérni gyémántvásárlással. Leinemann állítása szerint (lásd: Szakíts, De Beers!, Magyar Narancs, 2003. április 3.) az A-C Kft. egy Belize-ben bejegyzett off-shore cégen, a De Beer´s Diamond Ltd.-én keresztül a világ nyersgyémántpiacát uraló De Beers Holding tulajdonában van. Kijelentette: maga a De Beers garantálja a hatalmas hozamot, amelynek hatására tavaly több száz ügyfelüknek mintegy kétmilliárd forint értékben adtak el színes briliánst. Az eladott brillek eredetéről Leinemann azt állította: nagy részük az A-C Kft. üzletvezetőjének, Tencz Jánosnak a tulajdonában volt, aki megvásárolta magától a köveket a cég számára, így a befektetőknek már a kft. adta tovább. Arra az egyszerű kérdésre viszont nem kaptunk értékelhető választ, hogy ha tavaly kétmilliárdos forgalmat bonyolított a cég, akkor miért csak néhány tízmilliós nettó árbevétel szerepel a 2002-es mérlegben? Magyarázat \"A kereskedelmi igazgatónkat csupán a nagy akarás hajtotta túlzásokba\" - cáfolta mosolyogva Tencz János Leinemann szavait, miután az általa kezdeményezett tisztázó megbeszélésen ismét belemerültünk a drágakőszakma rejtelmeibe. \"Valójában a De Beers Holdingnak semmi köze az A-C Kft.-hez\" - kezdte elölről a történetet. A De Beer´s Diamond Ltd., amely az A-C Kft. százszázalékos tulajdonosa, valójában a Belize-i Nemzeti Bank elnökének a birtokában van - lebbentette föl a fátylat a titokról. Ellenvetésünkre, hogy akkor miként igazolhatja a Fővárosi Cégbíróságon éppen ez az úr, hogy a céget bejegyezték a belize-i cégbíróságon, újra változott kissé a felállás. Némi vita után Tencz János legalábbis nem cáfolta, hogy egy igen egyszerű off-shore technikáról van szó: a Belize-i Nemzeti Bank futószalagon alapít 50 ezer dolláros jegyzett tőkéjű társaságokat, amelyek részvényeit adómegtakarító külföldi befektetők vásárolják meg, így biztosítva anonimitásukat. Az ugyanis, hogy egy részvénytársaság papírjaiból ki és mennyit birtokol, hétpecsétes üzleti titok, kivált egy olyan off-shore paradicsomban, mint amilyen Belize City. Arra a kérdésünkre, hogy véletlenül nem Tencz Jánosnak hívják-e a De Beer´s Diamond Ltd. valódi tulajdonosát, Tencz csupán annyit közölt: ez legyen az ő titka. Az ügyvezető az A-C Kft. üzleti ügyeiről elmondta: 2002-ben csupán százmillió forint forgalmuk volt, minden brill értékesítéséről számlát adtak, és a jövedelmüket tisztességesen leadózták. Ebben az esetben az eladási árnak tartalmaznia kell az általános forgalmi adót (áfa) - vetettük föl. Tencz szerint ez csak abban az esetben igaz, ha a vevő közvetlenül az A-C Kft.-től vásárol követ. Csodálkozásunkat látva elmagyarázta: azokat a briliánsokat, amiket a befektetők a futamidő végén visszahoznak, nem az A-C Kft., hanem egy másik befektető közvetlenül vásárolja meg; az A-C csak jutalékért közvetít, a két magánszemély közötti adásvétel pedig nem áfaköteles. A briliáns ára ezek szerint a következőképpen alakul: a külföldről behozott drágaköveket ugyan 0 százalékos vám \"terheli\", de az import a számlaértékre vetített 35 százalékos fogyasztási adóval, illetve az erre rakódó 25 százalékos áfával drágul. Egy kétszázezer forint számlaértékű brill után 70 ezer forint fogyasztási adót és 67,5 ezer forint áfát kell fizetni, összesen tehát 137,5 ezer forint, azaz 68,75 százalék az adóteher. Amikor az immár 337,5 ezer forintba kerülő követ értékesíti, a társaság ráteszi a hasznát - ami Tencz János szerint üzleti titok, de \"több, mint száz százalék\" -, így a kő első belföldi nettó eladási ára minimum 675 ezer forint. Erre jön a 25 százalékos áfa, az első bruttó eladási ár tehát 844 ezer forint. Kell a barátság Tencz - állítása szerint - azért tud még így is meghökkentően magas hozamot ígérni, mert nagyon alacsony áron kapja a köveket egy gyermekkori barátjától, aki Németországban gyémántkereskedő, és benne van abban a vállalkozói körben, amely a De Beers Holdingtól közvetlenül vásárolhat nyersgyémántot. Állítása szerint miután háromszor gazdát cserél az A-C Kft.-től származó kő, azt a kft. valamelyik gyémánttőzsdén az utolsó visszavásárlási áron is el tudja adni, mert csak ekkor éri el a brill a piaci értékét. A korábbi példánál maradva: a 844 ezer forintos követ egy év után 1,14 millió forintért veszi vissza, amiből a közvetítési jutalék 5 százalék, azaz 57 ezer forint. Mire a harmadik vevőtől visszavásárolják a színes briliánst, annak ára 2,078 millió forint, és ennyiért lehet a tőzsdén eladni. Igen nagyvonalú barátja lehet Tencz Jánosnak: ahelyett, hogy 2,078 millió forintért egyből eladná a követ a gyémánttőzsdén, merő szeretetből 200 ezer forintért lemond róla. E nagyszerű barát nevét Tencz nem árulta el, s arra sem adott magyarázatot, hogy ha ilyen jutányosan szerezhet brilleket, mi értelme az A-C Kft.-t a közeljövőben részvénytársasággá alakítani és rengeteg ügyféllel bíbelődni - ahelyett, hogy minden munka nélkül tőzsdére vinné a köveket? Csupán a példában szereplő briliánson csaknem 1,9 milliót kaszálna. Nem volna meglepő, ha rövidesen újabb verzióról is hírt kapnánk - mondjuk Leinemann Zsolt előadásában, aki különös üzletszerzési technikája ellenére változatlanul élvezi az A-C Kft. vezetőinek a bizalmát. ScienNet a rózsaszín álom (2009.05.08. 11:53) ............................................... Ez egy MLM elven működő pilótajátéknak tűnő, magát törzsvásárlói rendszernek hirdető valami. Igen, valami. Nem cég, hiszen valójában nincs mögötte Magyarországon bejegyzett cég. Ami van, az a ScienNet International LLC. Ez egy USA-ban bejegyzett cég (legalábbis a Sciennet szerint) melynek a székhelye Washingtonban található az északnyugati 15. utca 1023-as szám alatt a negyedik emeleten. Egész pontosan a 401-es irodában. Ez csupán azért érdekes, mert ez a szint a Nemzeti Amerikai-Arab Kereskedelmi Kamara (National US-Arab Chamber of Commerce) székhelye. Nyilván tőlük bérlik az irodát... ;-) Nos, ez a cég franchise szerződés keretében adta el ezt a rendszert egy magyar cégnek a HEADMIN Marketing és Adminisztrációs Kft-nek, előző nevén ScieNet Hungary Kft-nek. Ennek a cégnek a tulajdonosa egy bizonyos SCIENNET HOLDING Ltd. Ez egy Cipruson bejegyzett off-shore cég. A címéből (CY- P.C.1065 Nicosia, Csystal offices,Krambis BLD, Stasikratours 20B) kis kutakodással eljutunk egy ilyen vállalkozások létrehozásában segédkező céghez. További érdekesség, hogy ha elég mélyen ássuk magunkat az internet bugyraiba, akkor kiderül, ez a cégcsoport folyamatosan változtatja a róla elérhető információkat, annak függvényében, mit sikerül éppen kideríteni róla. 2007 áprilisában még a következő információk voltak elérhetők a domain regisztrációról: email cím: sciennet@gmail.com (ez azért vicces...) cím: 1023 15th Street, NW, Suite 401, Washington, DC 20005 telefonszám: (ez utóbbi címhez) a +36 1 786 36 10 (igen ez egy budapesti szám, ami már nem él...) Ezzel szemben ma ezeket az adatokat lehet találni. Egyébként a Google is magyar találatokat ad a sciennet kereső kifejezésre. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez egy Magyarországról irányított, a felelősséget ügyesen (és valószínűleg jogszerűen) kikerülő pilótajáték. Magáról a rendszerről nem szeretnék nagy részletességgel írni, ezt megtették előttem többen is. A lényeg az, hogy ha befizetsz+beszervezel+vásárolsz a partnereknél akkor sok pénzed lesz. Ezt sokan sok helyen cáfolják, bizonygatják ebben nem tudok igazságot tenni. Bővebben a részletekről lehet olvasni itt, itt, és itt is. Ami aggasztó az az, hogy egyik cég sem Magyarországon regisztrált pénzügyi vállalkozás. Így a PSZÁF felügyeleti jogköre sem terjed ki rájuk. A tagok virtuális számláján lévő pénz kifizetését tehát semmi és senki sem garantálja! Ha holnap úgy dönt a Sciennet, hogy lekapcsolja a szerverét, elveszik minden. És nem lesz aki segítsen. Ne legyenek illúzióink, az igazi pénz már rég nincs a sciennet egyik számláján sem. Ott csak a napi működést garantáló összegek vannak. Az a pénz amit a beszervezett tagok befizettek, már régen tisztára lett mosva a ciprusi off-shore cégen keresztül. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- „A ScienNet Kft., csupán közvetít a hálózathoz csatlakozó magyar vásárlók és az Egyesült Államokban bejegyzett hasonló nevű ScienNet International LLC vállalat között. Az önmagát \"Nemzetközi Törzsvásárló Közösség\"-ként aposztrofáló cégnek semmi köze sincs a nemzetköziséghez. A 2006. szeptember 1-jétől indított hálózat kizárólag Magyarországon érhető el, ScienNet néven nem működik az Egyesült Államokban törzsvásárlói rendszer. A ScienNet alapítóiról a következőket állítja a cég: \"Több évtizedet átölelő törzsvásárlói rendszer működtetésében szerzett gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és humán tapasztalatokra alapozva alapították meg külföldi szakemberek.\" Lapunk azonban nem talált \"külföldi szakembereket\". Az Egyesült Államokban bejegyzett ScienNet International LLC, akivel a magyar ügyfelek tulajdonképpen szerződnek, Washingtonban a 15. utcában található épület 401-es irodájában székel. Ugyanerre a címre van bejegyezve az azóta már megszűnt Half Million Euro Webpage és a United Advertisement LLC nevű cég, amelyek a Nyíregyháza Pf. 43. szám alatt vannak regisztrálva. Sőt a Béres János fémjelezte Corporate Solutions International LLC is ugyanerre a washingtoni címre van bejegyezve. Az már csak hab a tortán, hogy az utóbbi két vállalathoz magyar telefonszám van megadva. Rossz nyelvek szerint a 15. utcában található irodaépület szóban forgó negyedik emeletét a Nemzeti Amerikai–Arab Kereskedelmi Kamara foglalja el teljes egészében. Lapunknak a kamaránál elmondták: már csak az emelet egy részében tartanak fenn irodákat. Megtudtuk, hogy a 401-es számú helyiségben a Federal Research keleti parti központi irodája foglal helyet. A ScienNet International LLC nevű cégről azonban még sohasem hallottak. Az irodát üzemeltető cég központi ügyfélszolgálatán elmondták, hogy a ScienNet International valóban be van jegyezve a 401-es helyiségbe ugyanúgy, mint a United Advertisement LLC és a Corporate Solutions International LLC magyar vonatkozású vállalatok. Ha fizikálisan nincs is jelen a ScienNet International az irodaépületben, azért egy máltai telefonszámon elérhető. A nyilvános cégadatok szerint a hálózatot üzemeltető ScienNet Hungary Kft. egyetlen tagja egy ciprusi offshore cég, a Sciennet Holding Ltd. (CY-3030 Limassol, Theklas Lyssioti 35. – kézbesítési megbízott: Pálfy István). Az abszolút bizalmon alapuló vásárlói hálózatot működtető cég határozottan állítja, hogy nincs köze semmilyen más cégekhez, szervezetekhez és távol tartja magát minden, a ScienNet névhez hasonló nevű szervezettől, egyháztól: \"A ScienNet neve az angol science (tudomány és a net) hálózat szavak szóösszetételéből származik. Ezzel utal a név a visszatérítés különleges matematikai alapjaira\" – olvasható a cég honlapján. Ugyanezen a honlapon lehet igényelni az Inter-Európa Bank Nyrt.-vel közösen kibocsátott ScienNet Cirrus/Maestro bankkártyát annak ellenére, hogy tavaly szeptemberben a pénzintézet megszüntette azt. Megkeresésünkre a bank kommunikációs osztálya az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz: \"Az Inter-Európa Bank és a CIB Bank összeolvadását megelőző előkészületek során az új, egyesült bank termékskáláját üzleti szempontok alapján alakítottuk ki. Itt elsősorban a legsikeresebb, legközkedveltebb, illetve a legjövedelmezőbb termékekre és együttműködésekre koncentráltunk, amelyek megítélésünk szerint hosszú távon hatékonyak lehetnek a banknak. A ScienNet-kártyánál is megvizsgáltuk az üzleti eredményeket, amelyek azt igazolták, hogy az együttműködés folytatása nem (kellően) jövedelmező.\" Lapunk megkereste a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ahol Binder István sajtószóvivő elmondta: szervezetük áttekinti és értékeli a ScienNet tevékenységét. Ezután tudják eldöntetni, hogy szükség van-e további lépésekre a társaság működésével kapcsolatban. Leinemann Zsolt azzal hárította el kérdéseinket, hogy a ScienNet Hungary Kft. (amely adminisztrációs és marketingtevékenységet folytat) szerződéses jogviszonyban van a ScienNet International LLC nevű céggel. Minden, a törzsvásárlói programmal és a honlap tartalmával kapcsolatos kérdéseinkkel a ScienNet International LLC-hez irányított. Felhívtuk az Egyesült Államokban bejegyzett cég neve mellett feltüntetett máltai telefonszámot, ahol megígérték, hogy előkerítik az ügyvezetőt és visszahívnak. Lapzártánkig ez nem történt meg.”

Üdvözlet mindenkinek! A Sciennethez csak annyi megjegyzésem lenne, hogy akkor adócsalás néven a Magyarországon levő összes külföldi céget (multikat) le kellene ellenőrizni milyen adócsalásokat végeznek amikor kiviszik a bevételüket az országból.