A termékbemutatókon tájékozatlanok a fogyasztók az őket megillető jogok felől. Főleg az idősebb generáció érintett, hisz ők azok, akik az üzleten kívüli kereskedés egyik legnagyobb veszélyeit jelentő termékbemutatós vásárlást választják.
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) három megyében vizsgáltatta meg (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megye) a fogyasztói szokásokat, a jogérvényesítéssel kapcsolatos tapasztalatokat, illetve mekkora arányban hajlandóak a fogyasztók fellépni saját jogaik védelme érdekében.
Az ugyanis a hozzájuk érkező panaszokból egyértelműen kiderült (a területen a FOME ismertsége eléri a huszonöt százalékot a megkérdezettek körében), hogy az üzleten kívül kereskedők zöme nem mindig tájékoztatja a fogyasztókat, a tájékoztatás sokszor a jogszabályi kötelező elemekre sem terjed ki.
A tájékoztatás hiánya és a panaszok
A fogyasztóvédőkhöz érkező panaszokból egyértelműen leszűrhető az a következtetés, hogy a vásárlók zöme nem kap kellő tájékoztatást sem a cégről, sem a termékről. Utóbbi esetében az információáradat, amit a fogyasztóra zúdítanak, kimerül a termék létező vagy megkérdőjelezhető gyógyhatásában, a kecsegtető és soha vissza nem térő ajánlatnak tetsző vásárlási lehetőségben, és az anyagi kérdésekben. Mindezt mutatja az is, hogy a vásárlást követően egy jelentős százalékuk megbánta azt, vagy utóbb elhamarkodottnak ítélte.
Az egyetlen, amit szinte kivétel nélkül a fogyasztók rendelkezésére bocsátanak a telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége, ami ennek a kereskedelmi formának ugyan megfelel, de nem minden esetben elegendő.
A hatályos jogszabályok szerint ugyanis nem hanyagolható el a fogyasztói jogokról való tájékoztatás. Ez alatt elsősorban a nyolc munkanapos elállási jogot értjük, mely a termék kézhezvételétől számít. Ez alatt ugyanis a fogyasztó meggondolhatja magát, visszaküldheti a terméket. Ez az automatizmus a felvilágosításra a gyakorlat tapasztalatai szerint nincs, sőt, ha a fogyasztó hivatkozik is rá, megpróbálják kötbérhez, bánatpénzhez kötni az elállást. Az ilyen és hasonló jellegű további feltételek (bánatpénz, kötbér) nem jogszerűek, így a fogyasztóvédők arra biztatnak mindenkit, akinek jogait ilyen formában próbálják csorbítani, hogy a jogsértést bátran jelezzék a fogyasztóvédelmi hatóság felé.
Bár a megkérdezett fogyasztók tudatosnak érzik magukat, nagyon kevesen tudták azt, hogy amennyiben az ilyen jellegű tájékoztatás nem hangzik el, a megkötött szerződéstől a megkötésétől számított három hónapon belül lehet elállni. És az sem volt mindenkinek egyértelmű, hogy az üzleten kívüli kereskedés szabályait nem csak akkor kell alkalmazni, ha termékbemutatóra megyünk, vagy buszos utazásra, hanem akkor is, ha a házunkba jön a kereskedő (ügynök). Bár utóbbi eléggé visszaszorult az elmúlt öt-hat évben, azért nem árt tudni mindezt.
A fogyasztó ösztönzése
Nem telik el senki életében úgy hét, hogy az ehhez hasonló rendezvényekre ne érkezne meghívó, vagy éppen egy kedves telefonhívás, melyben közlik, hogy a fogyasztó nyert. Előző esetben a vásárlók egy jelentős százaléka utazik el pusztán a kirándulás lehetősége miatt, azonban az ott lévő akcióknak megnyerő előadóknak köszönhetően vásárolnak is. Utóbbi esetében a nyereményének mindössze annyi a feltétele, hogy menjen el, és hallgasson meg egy előadást, ahová lehetőség szerint vigyen magával egy-két embert, vagy esetleg egy nagyobb társaságot, ahol szintén azt az érzést keltik bennünk, fogyasztókban, hogy vissza nem térő lehetőség előtt állunk. Persze ezeknek az akcióknak a zöme nem igazi akció. Vásárlás után szinte minden második fogyasztó rádöbben, hogy a termék olcsóbban is megkapható, vagy éppen nem érte meg az árát.
Egy-egy ilyen rendezvényen a vásárlás alól nem lehet kibújni pusztán arra hivatkozással, hogy anyagi keretünk nem engedi. A rendszer szépsége, hogy erre a problémára is felkészülnek az előadók, sajnos nem ösztönözve a tudatos fogyasztást. A drágább termékek mellé ugyanis minden további cselekmény nélkül hitelt is biztosítanak. Szinte általános tapasztalat, hogy még munkáltatói igazolást sem kérnek, nincs előzetes hitelképességi felmérés. Ezek sajnos a fogyasztóban a könnyű szerzés lehetőségét vetik fel, és nem mindig gondolja át, hogy valóban szüksége van-e arra a termékre, a felvett hitelt vissza tudja-e fizetni.
A hibás termékek
A megkérdezett vásárlók zöme ugyan elégedett volt a vásárolt termékkel, de minden ötödik válaszoló vagy a nem létező gyógyhatást rótta fel a terméknek, vagy minőségi kifogása volt. Utóbbiak kezelése azonban nem mindig megnyugtató a fogyasztóvédők tapasztalatai szerint, ugyanis a termék cseréje, javítása is akadályokba ütközik, illetve a pénzvisszafizetésre nem került sor. Mint már szó volt róla az elállást, vagy cserét gyakran jogellenes magatartással akadályozzák az eladók. Minden alap nélkül követelnek a vevőtől kötbért, bánatpénzt. Utóbbi nemcsak igazolt hiba esetén merült fel, hanem a fogyasztó jogos nyolc napos elállása során is. Éppen ezért arra biztat mindenkit a FOME, hogy ha egy termékről már hallott rosszat, vagy az ismerősi köréből visszajelzés érkezett, hogy bizony a csere, pénzvisszafizetés jelentős utánajárásba került, akkor kétszer is gondolja meg, hogy valóban meg kívánja-e venni, és főleg attól az adott vállalkozástól a terméket.
Ha a termékkel kapcsolatban úgy érezzük nem valós információkat kaptunk, forduljunk bátran a
Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, amely az ilyen jellegű tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot ki tudja szűrni.
A fogyasztóvédők tapasztalatai szerint a vásárlók először maguk próbálják jogukat érvényesíteni, és amennyiben akadályokba ütköznek, akkor fordulnak civil segítségért vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz.
Az üzleten kívüli kereskedés 5 pontja
•Egy-egy termékbemutatón mindig gondoljuk át, hogy szükségünk van-e az adott termékre, és ne pusztán az előadó képességei alapján döntsünk.
•Bármennyire olcsónak ígért hitelt is ajánlanak mindenképp járjunk utána a pontos feltételeknek.
•Mindig merjünk kérdezni: a termékről, a cégről, a referenciákról, a gyógyhatást igazoló tanúsítványokról, az elérhetőségekről.
•Mind a nyolc napos elállás gyakorlásánál, mind a minőségi kifogás intézésénél ajánlott levélben igyekezzünk jogainkat érvényesíteni (elállásnál a terméket ne feledjük visszaküldeni, anélkül ugyanis a vételárat nem kapjuk vissza).
•A szerződés megkötésekor alaposan olvassuk át azt, és térjünk ki a kisbetűs részekre is.
Forrás: Fome
Szóljon hozzá: