A jászteleki Tóth Dezsőné nem érti, miért kell hónapokon át tartó küzdelmet folytatni a véleménye szerint őt megillető lakásbiztosítási összegért, amiből egyébként felújíthatja leégett házát. A közel négymillió forintot ugyan megítélték számára, de azt nem neki, hanem a lakáshitelét folyósító banknak utalták. A banktól még mindig nem sikerült a teljes összeget megszerezni.

Még augusztusban égett le Tóth Dezsőné jászteleki háza, amelyre korábban lakáshitelt vett fel. A hitelszerződés megkötésekor a pénzintézet a jelzálog jogot panaszosunk házára terhelte. Ezzel semmi probléma nincsen - jegyezte meg Tóth Dezsőné -, hiszen természetes, hogy a banknak is be kell biztosítania magát.

Csakhogy augusztusban a jelzáloggal terhelt ingatlanban tűz keletkezett. A legjelentősebb kár - amellett, hogy a fészerben tárolt eszközök, gépek tönkre mentek -, a ház tetőszerkezetét érte, lényegében teljesen leégett az épület teteje. A hitelszerződéssel együtt lakásbiztosítást is kötnünk kellett, amelyről azt gondoltam, hogy épp az olyan helyzetek orvoslására született, mint amelybe most kerültünk - vélte Tóth Dezsőné. Csakhogy mégsem így van.

"A hiteltörlesztéssel semmi probléma nem volt. Minden hónapban az esedékes összeget kifizettem, ugyanakkor elindítottuk a lakásbiztosítás érvényesítésével kapcsolatos eljárást is. Az is hosszadalmas volt, de végül megítéltek számunkra majd négymillió forintot." Itt akár be is fejeződhetne a történet, hiszen - ahogy Tóth Dezsőné gondolta - a megítélt biztosítási összegből fel is tudta volna újítani a kárt szenvedett házat. Azonban kiderült: a megítélt összeget nem számára, hanem a hitelt folyósító banknak utalta a biztosító. Lévén - az ügyfél szerint - a bankban kitöltöttek egy olyan nyomtatványt, amelyben a hitelszámla számát adták meg, hogy ott írják jóvá a folyósítandó összeget, mondván csak így juthat a biztosítási összeghez.

Mindezek után pedig hosszú hetek telefonálgatása, levelezése következett, miközben a felújítási munkálatok nem kezdődhettek el, az időjárás viszont erre nem volt tekintettel, a ház beázott, s mostanra már a falak is megrepedeztek több helyen.

Hosszas ügyintézést követően érték azt el, hogy végül két millió forintot, tehát a megítélt biztosítási összeg felét megkaphatta a jászteleki asszony. Ehhez persze az kellett, hogy újabb és újabb tulajdoni lapokat szerezzen be, fizesse az értékbecslő költségeit. A megkapott összegből fel tudták újítani a tetőszerkezetet, de további pénzre lenne szükség ahhoz, hogy befejezzék a még hátralévő munkákat.

A hétvégén Tóth Dezsőnét arról értesítette a bank, hogy - mivel látják, hogy jó ütemben halad a felújítás -, újabb egy millió forintot átutalnak számlájára. Ahhoz viszont, hogy a még fennmaradó összeghez is hozzájuthasson, újabb szemlére van szükség, illetve ismét tulajdoni lapot kell beszereznie. Az újabb szemle költsége harminc ezer forint, amellyel együtt immár hetvenötezer forintot kellett kifizetnie csak azért, hogy az amúgy megítélt összeget megkaphassa.

Panaszosunk nem érti, hogy miért kell hónapokig tartó küzdelmet folytatni a szerinte neki járó pénzért. Azért a pénzért, amivel felújítható volna az ingatlan. Ezekkel a munkákkal pedig - legalább is Tóthné szerint - épp a felvett hitel fedezetéül szolgáló ingatlan kerülhet megfelelő állapotba. Mindez szintén biztosítékot jelent a hitelt folyósító bank számára is, hogy a kölcsönre fordított befektetése megtérül. Mindeközben panaszosunk persze folyamatosan fizette a hitel aktuális törlesztő részletét.


A hitel fedezete az elsődleges szempont Az szoljon.hu által megkérdezett jogász véleménye szerint - bármilyen nehéz is ezt laikusként hallani -, a pénzintézet ebben az esetben még "humánusan is járt el". Legalább is abban a tekintetben, hogy folyamatos kontroll mellett lehetőséget teremtett az ingatlan felújítására. A hitelbiztosítékként megjelenő ingatlanbiztosítások kedvezményezettjeként ugyanis általában a kölcsönt folyósító bankot jelölik meg, valószínű, hogy panaszosunk esetében is ez történt.

A pénzintézeteknél pedig az elsődleges elv, hogy még akkor is megmaradjon a hitel fedezete, ha nagyarányú értékcsökkenés következik be egy adott ingatlanban. A biztosító fizet a káresemény után, a kedvezményezett bank pedig megteheti még azt is - adott szerződések rendelkezéseitől függően -, hogy a biztosítás összegét a hitel törlesztéseként "szippantja fel". Az internetes megyei lap megkereste az ügyben érintett pénzintézetet is, de egyelőre nem kapott választ feltett kérdésekre.

Forrás: Szoljon.hu
 

Ajánljuk még:

• Meghátrált a Zepter a fogyasztók elől
• Fogyásra serkent a látható kalória
• Újra szivárog a gáz az Allee-ban
• Kétségesek a Centrum Kft. szerződései
• Online bűnözők nyerészkednek a járványon