Amellett, hogy szép, hangulatos bútordarab szobánk sarkában, de az egyik legolcsóbb fűtési lehetőséget nyújtja. Míg azonban az első gondolattól a kellemes cserépkályha-melegig jutunk, körültekintő tervezésre és komoly költségekre kell számítanunk. A következő infók alapján mindenki könnyedén kiszámolhatja, mibe kerül és mivel jár áttérni, pontosabban visszatérni a régi, jól bevált cserépkályha-fűtésre.
Kinek lehet cserépkályhája?
Cserépkályhát bárki építtethet, különösen azoknak éri meg ezzel a fűtési lehetőséggel élni, akik most tervezik a házukat. Kész ház vagy lakás esetén már összetettebb a helyzet, pontos szabályozás vonatkozik ugyanis a cserépkályhához szükséges kéményre - világosít fel minket Berkes Szabó Tamás, cserépkályha építő mester. Az első kérdés cserépkályhánk megtervezése előtt az, hogy
milyen kémény áll rendelkezésre. Legalább 4,2 méter magas kémény kell, legalább 14×14 centiméteres belső átmérővel. Ennek híján érdemes alaposan átgondolni a beruházást, hiszen a kémény átalakítása, esetleg átépítése jelentősen emeli a költségeket. Új építésű házak esetén a szabályozás ma már csak
szigetelt kerámiabetétes kéményt fogad el, de a tulajdonosnak az egyéb előírások miatt már a háztervezés fázisában érdemes alaposabban is megbeszélni a részleteket egy szakemberrel.
Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy cserépkályha legalább öt mázsás, de akár másfél tonnás is lehet. Ha emeletre rakatnánk kályhánkat, mindenképpen
statikus véleményét kell tehát kérni.
Hogy mekkora kályhára van szükségünk, azt magunk is könnyen kiszámíthatjuk. Nem kell hozzá más, csak néhány szakkifejezés ismerete és egy pillantás a lakásunkra.
Mekkora kályha?
Alapterület, magasság, szigetelés, tájolás - ez a négy paraméter határozza meg a leendő kályhánk nagyságát. Mielőtt azonban kockás papírhoz és ceruzához nyúlnánk, meg kell ismernünk még a csempeegység kifejezést: ez 212×245 milliméteres - átlagosnak mondható - csempenagyságot jelent.
Egy légköbméter fűtéséhez egy-másfél csempeegység szükséges, attól függően, mennyire jó a
szigetelés, illetve
milyen tájolású - mondjuk északi vagy déli fekvésű - az ingatlanunk.
A légköbmétert a fűtendő helyiség alapterületének és magasságának szorzata jelenti, innen már könnyen kalkulálható, mekkora felületre van szükség, hogy a kályhánk elegendő nagyságú legyen.
Egy kis matematika: harminc négyzetméteres, három méter belmagasságú szobánk - a két adat szorzatából kiszámítható - kilencven légköbméternyi felfűtendő teret jelent. A falak és a nyílászárók jó szigetelésűek, házunk déli fekvésű, tehát egy csempeegységet számolhatunk légköbméterenként. Kályhánk így kilencven csempeegységnyi lesz, azaz kilencven darab 212×245-ös csempéből kell kirakni. A szorzást elvégezve megkapjuk, hogy kályhánk 4,67 négyzetméteres felületen fog fűteni. Hogy milyen alakú lesz a berendezés, az már csak ízlésünkön és persze a helyiség adottságain múlik.
Egy átlagos cserépkályha kilencven és százhúsz csempeegység közötti, természetesen a négy említett paraméter függvényében. Ha a leendő kályhánk nagyságát ismerjük, neki is állhatunk a "forintosításnak".
Mennyibe kerül a kályharakás?
Az anyagárak és az egyéb költségek kiszámításához szintén Berkes Szabó Tamás segítségét kértük. Szerinte a legolcsóbb megoldás az úgynevezett "
erdélyi csempe", ami csempeegységenként (azaz 212×245 milliméteres csempével számolva) nyolcszáz-kilencszáz forintba kerül.
Természetesen vannak ennél drágább megoldások, egészen a művészi szintű egyedi keramikus munkákig, de az átlag csempeár valahol ezerkétszáz-ezernégyszáz forint körül jelölhető meg. A mester szerint kétezer-egyszáz forintért már kiemelkedő minőségű csempét kapunk.
A csempén kívül szükség van a
béleléshez használt samottanyagra, ami további huszonöt-harmincezer forintos kiadás. Többen is használt samottot építenek be kályháikba, mondván, ezen is lehet spórolni. Megkérdezett kályhásmesterünk azonban óva int ettől a megoldástól, hiszen a kályha élettartamának csökkenése, a balesetveszély a megtakarításnál jóval jelentősebb költséggel járhat.
A harmadik tételt a
fémszerelvények jelentik - ide az
ajtó és a
rostély tartozik. Megint csak minőségtől függően nagy a szórás az elérhető termékeket illetően, nyolcezertől az ötvenezer forintot meghaladó megoldásokig találhatunk alkatrészt.
A
munkadíj talán a legnagyobb tétel, de a kályha élettartamát tekintve kulcsfontosságú, hogy megfelelő embert találjunk a feladatra. Kisebb kályhát a jó szakember akár százezer forintért is megrak nekünk, egy átlagos méretű cserépkályhánál pedigszázötvenezer forintos munkadíjjal kell számolnunk. Az árban rendszerint benne van minden más szükséges anyag, így az agyaghabarcs, kályhásdrót, illetve a béleléshez-fedéshez használható cserép.
Az árak természetesen legálisan dolgozó,
számlát és garanciát adó mester esetében értendőek. A területen azonban dolgoznak olyanok is, akik akár tíz liter borért is vállalkoznak a feladatra. A végeredmény ilyen esetekben rendszerint kiábrándító, esetleges kárunk pedig számon kérhetetlen. Egy magára valamit is adó kályhásmester
öt-tíz év garanciát ad munkájára.
Cserépkályha építőket, -gyártókat, -forgalmazókat itt kereshet!Egy átlagos nagyságú családi ház fűtésére használt kályha - olcsó alapanyagokkal számolva - legalább háromszázezer forint. Ha csak egy helyiség fűtésére építtetnénk, az akár kétszázezer forintból is kijöhet, ha pedig csak rásegítésként, esetleg hétvégi házhoz, horgásztanyánkra szeretnénk cserépkályhát,
készen is vásárolhatunk valamilyen hordozható típust is.
A
hordozható cserépkályhák már száznegyvenezer forintért is kaphatók (46×46×107 cm), de használtan már nyolcvanezer forintért is találunk elfogadható modelleket. Bár a készen kapható típusokat hordozható kályháknak hívják, tudni kell, hogy több mázsás darabokról van szó, így szállításuk, mozgatásuk is legalább négyemberes munkát jelent.
Gáz kontra fa
A hetvenes években, mikor a gázfűtés filléres megoldásnak számított, sorra tűntek el a házakból a cserépkályhák - elbontották, eladták vagy kidobták őket. Az egyre emelkedő gázáraknak köszönhetően manapság
reneszánszát éli a cserépkályha-rakatás, elsősorban ott, ahol könnyen, olcsón beszerezhető a tűzifa.
Egy mázsa
akác ezernyolcszáz és kétezer-négyszáz forint közötti áron kapható, egy téli szezonban családi házunk fűtése harminc-hatvan mázsa fát emészt fel. Egy kétszobás ház szobáinak fűtése egész télre megoldható száz-százötvenezer forintból, míg a gázdíj akár három hónap alatt is elérheti ezt az összeget. Elmondható tehát, hogy a cserépkályha már a második fűtési szezonban behozza az építési költséget. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy míg a gázkonvektoron csak el kell csavarnunk egy gombot, és már jön is a meleg, a cserépkályha ennél több odafigyelést és időt igényel. Folyamatosan gondoskodni kell a faanyagról, a tárolásról,
a kályha csak néhány óra elteltével ad meleget, illetve a szakszerű fűtés is "macerás". Az, hogy milyen meleget tudunk biztosítani cserépkályhánkkal, nem csupán a kályha felületének nagyságától, hanem a faanyag minőségétől és hozzáértésünktől is függ.
Melegen ajánlott - üzemeltetés és élettartam
Egy jól megépített cserépkályha hatásfoka hetven-nyolcvan százalék is lehet. Hogy ezt elérjük, némi hozzáértés és megfelelő faanyag szükséges. A fűtéshez mindenképpen
száraz keményfát kell használni, a legalkalmasabb az
akác, tölgy, kőris vagy bükk. A puha fák nem alkalmasak a cserépkályhás tüzelésre, mivel gyorsan égnek, emiatt a hő nagy része a kéményen keresztül hagyja el a házat. Fontos a
szárazság is, a legalkalmasabbak a legalább két éve száradó fák. A frissen vágott fa víztartalma akár ötven-hatvan százalék is lehet, a kiszáradt fűtőanyaghoz képest fűtőértéke negyven százalékkal kevesebb.
A
megfelelő tüzelőanyag nem csak a leadott meleget befolyásolja, de a
kályha élettartamára is hatással van. Tévedés, hogy a cserépkályhában bármit el lehet tüzelni, ami éghető. A cserépkályha-balesetek túlnyomó része - világosít fel minket a szakember - pontosan ebből a tévhitből adódik. Ha egy-két vödör dióhéjat dobunk a tűztérbe, majd elzárjuk a szellőztetőt, valószínűleg nekünk is sikerül felrobbantanunk kályhánkat. Megfelelő tüzelőanyaggal, jó légszabályozással viszont évtizedekig szolgál minket cserépkályhánk.
Bármennyire is vigyázunk,
négy-öt évente azért
tisztítani kell a kályhát, azaz a lerakódott kormot eltávolítani, a samottot ellenőrizni szükséges. Némi idő elteltével
át is kell rakatni a berendezést, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy földig lebontják és újrarakják azt. Egy jól összerakott cseréptestnek legalább nyolc-tizenkét évig "élnie" kell, akkor is, ha a legolcsóbb alapanyagokból készült. A megkérdezett kályhásmester viszont találkozott már harminc évesnél öregebb, kifogástalan állapotban lévő kályhával is, ami az alapanyagot, készítőjét és használóját egyaránt dicséri.
Ne adjunk esélyt a szén-monoxidnak! CO-érzékelők - életünk őrei
Szóljon hozzá: