A külföldről indított internetes megrendelések hatvan százalékát visszautasítják a kereskedők - állítja az Európai Unió új tanulmánya, amelyet Brüsszelben csütörtökön ismertetett Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos.
Elmondta: az uniós "kormány" megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet végeztek, amelynek során a vásárlók EU-szerte egy száz népszerű termékből álló lista elemeit - köztük fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat - próbálták megvásárolni külföldi szolgáltatóktól. Összesen több mint tizenegyezer próbarendelést adtak le.
Ennek alapján megállapították, hogy uniós átlagban a határokon átnyúló tranzakciók hatvan százalékát nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot.
A fogyasztók legkevésbé Lettországból, Belgiumból, Romániából és Bulgáriából tudtak külföldön vásárolni, Magyarországon az uniós átlagnak megfelelő mértékben, valamivel negyven százalék fölött volt esély a sikeres vásárlásra. A tanulmányból az is kiderül, hogy a polgárok számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek legalább felét (Magyarországon pontosan ötven százalékát) tíz százalékkal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon (a szállítási költséggel együtt).
A keresett termékek felét (Magyarországon negyvennégy százalékát) pedig nem lehetett belföldi weboldalon megtalálni, ezeket kizárólag valamelyik másik tagállamban lehetett csak elérni.
Kuneva úgy vélte, hogy a kutatás eredményei "megdöbbentőek, hiszen immár konkrét tények és számok mutatják, hogy a fogyasztók számára mennyire nem működik az európai egységes piac az online kiskereskedelem terén". "A hatalmas európai piacon a fogyasztótól csupán egyetlen egérkattintásnyira kellene lenniük a jobb ajánlatoknak és a nagyobb termékválasztéknak. Ehhez képest a valóságban a vásárlók jórészt még mindig az országhatárok közé vannak szorítva" - tette hozzá a bolgár biztos.
Az interneten lebonyolított uniós kereskedelem értékét 2006-ban 106 milliárd euróra becsülték. Tavaly az EU kiskereskedőinek már ötvenegy százaléka értékesített online módon.
Miközben 2006 és 2008 között az interneten vásárló európai fogyasztók aránya huszonhét százalékról harminchárom százalékra nőtt, a kereskedőknek csupán huszonegy százaléka értékesített a határokon túlra.
Brüsszel javaslatokat is tett a helyzet javítására. Ezek közül Kuneva kiemelte az egyszerű, egységes jogrendszer létrehozását az EU fogyasztói számára, az internetes söprögetéseket (sweep), hogy vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, valamint a határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítését, egyebek között az áfa, az újrahasznosítási díjak és a szerzői jogdíjak vonatkozásában.
Forrás: MTI
Szóljon hozzá: