A postaládánk gyakori "vendégei" a különböző utazással egybekötött termékbemutatókra csábító prospektusok, reklámszelvények. Ha úgy döntenénk, hogy egy ilyen bemutatón részt veszünk és vásárolunk, akkor ne engedjük magunkat tisztességtelen szerződési feltételekkel félrevezetni!
Tipikus probléma, hogy az utazással egybekötött termékbemutatón vásárolt dolgokra vonatkozó általános szerződési feltételekben a szervező cégek kikötik azt, hogy amennyiben az áru átvételét követően nyolc munkanapon belül a szerződéstől elállnánk, akkor egy nagyobb összeget (gyakran húsz-harminc százalékát az eredeti vételárnak) ki kell fizetnünk a cégnek kötbér címén.
Ez a gyakorlat azonban nem jogszerű. Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a alapján ugyanis a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Az
1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv, továbbiakban: Ptk.) 320. § (1) bekezdése alapján pedig aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja, amely a szerződést felbontja.
A fogyasztót megillető elállási jog gyakorlása esetén pedig a Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, ami alapján
a már teljesített szolgáltatások (tehát az előleg is) visszajárnak.
A Ptk. 246. § (1) bekezdése alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Fontos kiemelni ezen definícióból, hogy a kötbér fizetésének követeléséhez szükséges, hogy a kötelezett felelős legyen a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítéséért.
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) Álláspontja szerint ugyanakkor a fogyasztót a jogszabály alapján megillető elállási jog gyakorlása önmagában nem tekinthető olyan jellegű vétkes magatartásnak, amely megalapozná a kötbérkövetelés jogszerűségét. A kötbér kikötése pedig emiatt gyakorlatilag a jogszabályon alapuló garanciális jelentőségű fogyasztói elállási jog korlátozását jelenti, holott a fogyasztó elállási jogáról érvényesen nem mondhat le az előzőekben már hivatkozott kormányrendelet 5. §-ában foglaltak alapján.
A jogszabályon alapuló fogyasztói elállási jog gyakorlásának kötbérfizetési kötelezettséghez való kötésére irányuló gyakorlat a fogyasztóvédők szerint egyébként a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével is ellentétes, ugyanis visszaélésszerűen megkerüli a fogyasztóval üzleten kívül kötött szerződésekre vonatkozó, fogyasztók hátrányára egyébként eltérést meg nem engedő jogszabályi rendelkezéseket.
A Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján pedig tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
Amennyiben tehát olyan szerződési feltétellel találkozunk, amely az áru átvételétől számított nyolc munkanapon belüli elállásunk esetére kötbér fizetésére kötelezne,
ne fogadjuk el azt, illetve szükség esetén
forduljunk az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz.
Forrás: FOME
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: