A szennyvízközmű-hálózat kiépítése és az ingatlanok hálózathoz történő csatlakoztatása nem mindig problémamentes, amint azt olvasónk levele is tanúsítja.

Településünkön 2007-ben csatornaberuházás volt. A gerinccsatornát a lakások felé tisztító kiállásokkal látták el. A rákötés későbbi fázisban történt volna, a munkát a kivitelező alvállalkozónak adta ki. A bekötés nem történt meg, mert, a tisztítókiállás magasabban van, mint a lakásból kijövő cső szintje. Ígéretet kaptam: ha a terv engedi, lejjebb teszik a tisztítót, így a probléma megoldódik, de nem így történt. Többször felkerestem a lőrinci önkormányzatot, majd a Hatvani Vízközmű Társulást, írásban kérve, hogy intézkedjenek ügyemben. Mint utólag megtudtam, a kivitelező becsődölt, házaink pedig nem lettek a csatornára kötve. Az okozott kár helyreállítása is elmaradt, holott ez is benne volt a lakásonként kifizetett összegben. Az önkormányzat a közműtársuláshoz irányít panaszommal, ők pedig vissza, az önkormányzathoz. Az esetem nem egyedülálló. Az önkormányzat ráadásul talajterhelési adó befizetésére kötelezne, holott már két éve próbálom elintézni a bekötést, miután befizettem a rám eső részt. Mi a megoldás?

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló, 38/1995 (IV.5.) kormányrendelet 1. § (1) bekezdése szerint a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A közüzemi szerződés ennek megfelelően a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között jön létre, a szerződő feleket ebből eredően egyaránt jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik. A rendelet 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgáltatásra a fogyasztónak a szolgáltatóval szerződést kell kötnie.

A közmű gerinchálózatba történő bekötést rendszerint a fogyasztó (az ingatlan tulajdonosa) kezdeményezi, és a szolgáltató végzi el. A rendelet erre vonatkozó kötelezettséget is előír a szolgáltató részére, amikor kimondja, hogy a szennyvízelvezető törzshálózatba történő bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni.


A rendelet emellett lehetőséget ad arra is, hogy a bekötést ne a szolgáltató, hanem a megrendelő (fogyasztó) által meghatározott, megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezze el, ehhez azonban szükséges a szolgáltató engedélye. A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építési kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.

A rendelet azonban kivételként azt is előírja, hogy az üzemelő, kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz bekötővezeték csatlakoztatását csak a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szennyvízközmű hálózat már üzemel, és a törzshálózatban kényszeráramoltatás útján történik a szennyvíz elvezetése (azaz nem gravitációs), úgy csak és kizárólag a szolgáltató végezheti, vagy végeztetheti el a bekötést, és még a szolgáltató engedélye esetén sincs lehetőség arra, hogy a bekötést más végezze.

A rendelet előírja továbbá, hogy új üzem esetén az ingatlan csak akkor kapcsolható be a szennyvízelvezető törzshálózatba, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető. Olvasónk esetében a bekötést műszaki probléma akadályozza, mivel a szolgáltató által megépített bekötővezetéken elhelyezett tisztítóberendezés magasabban helyezkedik el, mint az ingatlanon kialakított szennyvízhálózat csatlakozási végpontja, ezért nincs lehetőség a gravitációs áramoltatásra, és a közvetlen csatlakoztatásra. A probléma csak akkor hidalható át, ha a szolgáltató által létesített szennyvíz bekötővezeték csatlakozási végpontját lejjebb helyezik, illetve az ingatlan szennyvízelvezető hálózatának csatlakozási végpontját emelik meg (pl. átemelőberendezés révén). A bekötővezetés létesítése, megépítése, a tisztítóberendezések elhelyezése mindig megfelelő terveken alapul, a rákötésre pedig csak akkor van lehetőség, ha a kivitelezés a terveknek és a műszaki előírásoknak megfelelően történt, illetve elvégezték a szükséges próbaüzemet.


Olvasónk esetében a döntő kérdés, hogy a bekötővezeték létesítése a szerződésben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történt-e, illetve azt is meg kell vizsgálni, hogy a tervek szerint lehetőség van-e a bekötővezeték süllyesztésére. Mindezek ismeretében lehet csak eldönteni azt, hogy a bekötővezeték átalakításának költségei - amennyiben az átalakításra lehetőség van - a fogyasztót vagy a szolgáltatót terhelik-e. Ha a bekötővezeték átalakítása nem járható út, úgy az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia arról, hogy az ingatlanon létesített szennyvízhálózat csatlakozási végpontja alkalmas legyen a gerinchálózatba történő bekötésre. Ez jelen esetben pl. átemelő berendezés elhelyezésével valósítható meg.

A kialakult vitás kérdésekben - a levélben foglaltak alapján - vélhetően nem a helyi önkormányzat illetékes. Amennyiben ugyanis a közszolgáltatást valamely gazdasági társaság végzi - ahogy az a jelen esetben is történik - úgy a rendelet alapján őt terhelik a szolgáltatói kötelezettségek. A szolgáltatói kötelezettségek teljesítésének elmulasztására nem jelenthet mentséget, ha csődbe megy a kivitelező, a fogyasztóval szemben ugyanis nem a kivitelező, hanem a szolgáltató köteles helytállni. Annak a kérdésnek az eldöntése pedig, hogy a bekötővezeték, illetve az ingatlan szennyvízhálózatának átalakításával járó kötelezettség kit terhel, csak a vonatkozó engedélyezési és kiviteli tervek, illetve a felek között létrejött szerződés tartalmának ismeretében lehetséges.

Dr. Zugfil Tamás

SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda

Ajánljuk még:

• Közműtartozás, részletre
• A számlazárás szabályai
• Főúr, ráfizetek - az éttermi trükkökről
• Ötöt fizet, négyet vihet: sajátos árképzés a Spárnál
• Távozz tőlünk, galamb!