Az átalányfizetésnél korrektebb módszer, ha a társasházi lakások tulajdonosai saját mellékmérőjük alapján fizetik a vízdíjat. De mi van akkor, ha ehhez a mellékmérővel nem rendelkező tulajdonosok nem járulnak hozzá? Utánajártunk, mit lehet tenni ilyen esetben.
hirdetés
Olvasónk társasházában a lakók kisebbségének van csak hiteles mellékmérő vízórája, a többségnek viszont egyáltalán nincs vízórája.
A többség ennek ellenére nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a kisebbség a mellékmérő alapján fizessen vízdíjat, így hiába van olvasónknak mellékmérője, általány összeget fizet a közös vízfogyasztásra. A többség ráadásul ragaszkodik ahhoz, hogy a tulajdoni hányadok alapján történjen a fizetés, így minden lakó tulajdoni hányada arányában viseli a költségeket. Ez azért lehet méltánytalan, mert így magasabb összeget fizet például egy nagyobb lakásban élő özvegy nyugdíjas, mint egy kisebb ingatlanban élő háromgyerekes család.
Olvasónkat az is zavarja, hogy az elszámolás a locsolásra használt víz esetén sem megoldott: közös kerti mellékvízmérő ugyan van, így a fogyasztást elvileg pontosan lehet mérni, de a tulajdonosok többsége ezt sem hajlandó figyelembe venni.
Hiába van tehát mellékmérője, olvasónk nem megy vele semmire, mert a társasház nem hajlandó olyan szervezeti és működési szabályozást (SzMSz) alkotni, amely a vízdíj felosztást nem a tulajdoni hányadokhoz köti.
Hármas szerződés
Mint Sándor Zsolttól a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályvezető-helyettesétől megtudtuk, olvasónk egyszerre két típusú mellékvízmérős problémát is felvet: az egyik a lakás-mellékmérő, a másik pedig a locsolási mellékmérős szolgáltatás igénybevételének feltételeire, körülményeire vonatkozik. Közös bennük, hogy mindkét szerződéstípus háromoldalú megállapodáson alapul, tehát az elkülönített vízhasználó (a tulajdonos, akinél felszerelik a lakás-mellékmérőt - jelen esetben levélírónk), a főmérő oldali vízdíjfizető (a közös képviselő) és a szolgáltató között jön létre. Ebben az esetben tehát a mellékmérőn történő méréshez eleve nincs szükség a többi tulajdonostárs beleegyezésére, így a közös képviselő hozzájárulásával akár egy többlakásos társasházban is megvalósítható, hogy csak egy lakásban szereljenek fel mellékmérőt. Ha a szerződéskötéshez a főmérő oldali vízdíjfizető, azaz a közös képviselő megtagadja a hozzájárulást, olvasónk a bíróságtól kérheti jognyilatkozat pótlását a szerződés megkötéséhez.
Kötetlenül
A fentiekből az is következik, hogy jogellenes a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezése, amely átalánydíj fizetésére kötelezi olvasónkat, miközben van saját mellékmérője.
Vagy mellékmérő, vagy átalánydíj
A társasházi törvény alapján egyébként önálló mérés hiányában (amiről levélírónk esetében szó sincs) az SzMSz-ben kell szabályozni a lakáson belül alkalmazandó számítási módszert (amely nem csak a lakás alapterületéhez igazodó tulajdoni hányad alapján határozhatja meg a fizetendő díjat, hanem akár a bentlakók létszáma szerint is), figyelembe kell venni, hogy a nem mérhető fogyasztások elszámolásának és megfizetésének szabályait külön jogszabályok tartalmazzák. Jelen esetben a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet az irányadó, amely értelmében a fogyasztók mellémérős díjmegosztási szerződést köthetnek.
Nincs miről beszélni?
A kormányrendelet értelmében az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó (jelen esetben olvasónk) a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. A szerződés megkötését - feltéve, hogy az elkülönített vízhasználó a rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz - a szolgáltató egyébként meg sem tagadhatja. Azok a tulajdonosok, akik a bekötési vízmérő szerint átalánydíjjal rendezik a számlát, azaz nem rendelkeznek mellékmérővel, szintén nem tagadhatják meg a hozzájárulást más tulajdonosok mellékmérőjének felszereléséhez, kivéve akkor, ha a ház épületgépészeti rendszerét a beépítés miatt jelentős összegből tudnák csak átalakítani - olvasónk esetében erről sem lehet szó, hiszen mint írja, már eleve rendelkezik mellékmérővel.
Kerti lehetőségek
Olvasónk másik problémája a kerti mellékmérő felszerelésével kapcsolatos: ez esetben a kerttulajdonosok két lehetőség közül is választhatnak, hogy csökkentsék a locsolási célra elhasznált ivóvíz után felszámolt szennyvízelvezetési díjat. Igénybe vehetik a már ismert tízszázalékos átalánydíjas kedvezményt a szennyvízelvezetés díjából, vagy pedig - külön mérőóra felszerelése esetén - lehetőség nyílik számukra, hogy teljes egészében, azaz a locsolási célra használt vízmennyiség után ne fizessenek szennyvízdíjat.
A kerti mellékmérőóra kiépítésének díja egyébként tervezéssel együtt nagyjából negyvenezer forintból jön ki.
Többségi akarat
Mint dr. Németh Zoltán László ingatlanjogásztól megtudtuk, a kerti mellékmérő kiépítéséről a közgyűlésnek szavaznia kell, a határozat meghozatalához pedig egyszerű többség szükséges. Ahol tehát még nincs kerti mellékmérő, a lakók kérhetik, hogy a közgyűlés napirendi pontjai közé kerüljön föl a mellékmérő kiépítésének kérdése, és az alapján történő díjfizetés. Ha a kert közös használatban van, a kerti mellékmérő költségeit alapesetben a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni - ettől azonban eltérően is megállapodhatnak a lakók. Ilyesmire tipikusan akkor szokott sor kerülni, ha a kertet kizárólagosan a földszinti lakók használják saját céljaikra.
Az energiatakarékos megoldásokról itt olvashat bővebben!
fazakas, 2009. szeptember, 20., vasárnap 15:09
Vagy a hétvégi telken lakik a nyári időszakban (egyébként valós tapasztalat). :DDDD
otirt, 2009. szeptember 22. - kedd 18:04
Zsidiné Nászer Éva, 2009. augusztus, 30., vasárnap 19:01
Az előbbiből kimaradt a kérdésre a válasz.
Mit lehet tenni?
Ezt az értéket csak csökkenteni lehet. Ehhez felül kell vizsgálni a rendszert. Lehetőleg hegesztett kivitelű legyen. A legmagasabb pontokon légtelenítők legyenek beépítve. És ellenőrizni kell, hogy nincs-e mellékmérő megkerülés (ez nem feltétlenül a tulaj hibája, előfordul, hogy gyárilag van így kiépítve).
otirt, 2009. szeptember 22. - kedd 18:00
Zsidiné Nászer Éva, 2009. augusztus, 30., vasárnap 19:01
Nos a szolgáltató átadási pontja a főmérő, ezért ezt veszi a számlázás alapjául. A mellékmérők által mért fogyasztás összegét ebből vonják le. A kettő közötti különbséget a társasháznak kell kifizetnie.
A különbözetnek több összetevője van. Van egy állandó és egy változó része.
1., Állandó tételt okozzák:
A főmérő és a mellékmérők érzékenysége, fogyasztási egysége eltér. A mellékmérők általában 10 m3/h-ásak és 0.0001 m3-es az inkrementje (közérthetőbben: legkisebb mérési egysége 1 dl). A főmérők -társasháztól függően - 10 m3/h és 300 m3/h között mozog és 0.001 m3 az inkrementje (legkisebb mérési egysége 1 l). Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a főmérőbekötés - társasháztól függően - 2\"-tól akár 5\"-ig is terjedhet, míg a mellékmérők általában 3/4\" vagy 1\"-osak.
Másik ilyen eltérés, hogy a mellékmérők és a főmérő távol vannak egymástól. Ezért a rendszer mintegy akkumulátorként viselkedik, ez mint belső fogyasztás jelentkezik a főmérőn.
2., Változó összetevők:
A rendszer tömítetlenségei a főmérő és a mellékmérők között.
Egyéb nem mért fogyasztás (pl. takarításra használt közös kifolyó, a hőszolgáltatás céljára igénybe vett, nem mért kifolyó, magasabb épületekben beépített nyomásfokozó tartályok, stb.)
otirt, 2009. szeptember 22. - kedd 17:41
Apu, 2009. augusztus, 30., vasárnap 14:11
A vízmérők hitelesítésének időszaka általában 6 év. A hitelesítést erre engedélyt kapott vállalkozások, illetve az OMH végzi el (ezek listája az interneten elérhető, de a helyi vízszolgáltató(k) is szívesen segítenek ebben. Ezt a hitelesítést - az érvénytartamon belül - minden fórumon elismerik, amennyiben az óra lezárása sértetlen.
Hiba esetén a főmérőig (a főmérő is beletartozik) a szolgáltató, onnantól az adott hálózat tulajdonosa felel, kivéve, ha bizonyíthatóan a hálózatban van a hiba forrása (pl. homok, vagy egyéb idegen test kerül a rendszerbe). Ilyen esetben a főmérő is sérülni szokott.
otirt, 2009. szeptember 22. - kedd 17:30
Kerülő Gábor, 2009. augusztus, 29., szombat 20:17
Az tippem sajnos átalakításokkal jár: teljesen új gerincet kell kialakítani az óráktól a második épületig.
Kérik, hogy a szolgáltató ágaztassa ketté a bejövő vezetéket és tegyenek fel egy-egy főmérőt, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy-egy mellékmérő felszerelése oldhatja meg a problémát.
fazakas, 2009. szeptember 20. - vasárnap 15:09
Olvasom itt a vizes dolgokat és lenne hozzá néhány beszólásom.
1. A mellékvízmérőt nem mindig a legdrágább helyen kell megvenni és nem is a legdrágább iparossal beszereltetni, stb. Nekem legutóbb saját beszerzésű mérőim saját szerelésű cseréjével (6 év után lejárt a hitelességük) csupán a hollandik meglazításával és újrahúzásával a 2 darab mérő esetében.
(Költsége: a hitelesített mérők 3600 Ft/db. személyesen megvásárolva + 3920 forint a szolgáltató általi átvétel valamint a hivatalos plombálás költsége, + saját beszerelés 4 db új tömítéssel)
A mérőket a Karol-víz Méréstechnikai Kft.-nél a Gyömrői út 210-ben vettem. A leszerelt mérők legközelebb ugyanitt lesznek kellő időben hitelesítve .... mert nem kell folyton újat venni, ha a régi viszonylag olcsón hitelesíthető.
2. Mi egy átlagos felszereltségű lakásban (mosó- és mosogatógép, fürdőszoba-WC) 3 fővel elszámolva és átlagos vízfogyasztással élve nagyjából havi 8-12 m3 vizet használunk. Ez nagyjából 10 évre visszaellenőrzött elszámolás alapján és 1 főre levetítve kb. átlagosan havi 3-4 m3 használatát tételezi fel.
Aki viszont ennél kevesebbet tud fogyasztani költségmegosztásos rendszer esetében az vagy sohasem fürdik, vagy eleve gyanús!
Gabor M., 2009. augusztus 30. - vasárnap 20:48
Nos az átalánydijat,alakásban lakok számát figyelembe véve kellene megállapitani.Sajnos nem mindenkinek tellik a vizmérő felszereltetésére,Önkormányzati bérlakásoknál,ez probléma.Senkisemmilyen támogatást nam ad,Kisnyugdijasok((Még éltek??)) nincs támogatás,a § jogszabályok,elavultak,Csak a lakás tulajdonos érdekeit veszik figyelembe..Sajnos nem mindenki kap 100Millios végkielégitéstmhozzá még egyebeket.Europa csak vágyálom.
Zsidiné Nászer Éva, 2009. augusztus 30. - vasárnap 19:01
Társasházi közös képviselőként az alábbi problémám van: minden lakás rendelkezik hitelesitett mellékmérővel. A szolgáltató ennek ellenére a főmérőt fogadja el mérési pontként és a főmérő-mellékmérő közötti különbséget kiszámlázza a társasháznak. Mit tehetünk ilyenkor?
Apu, 2009. augusztus 30. - vasárnap 14:11
Joó!Igaz,hogy az egyéb törvényes feltételek kimaradtak a cikkből!
Hitelesítés!Milyen időközönként köteles a tulajdonos a sajáttulajdonú mellékvízmérőjét hitelesítettni!Hol köteles ezt végeztetni,hogy azt felszólalás esetén hitelesnek fogadja el a vízfogyasztáskülönbözetet elbíráló szolgáltató,vagy más egyéb intézmény!
A többi az Mo.-on érdekesebb!De milyen más országokban a gyakorlat a vízszolgáltatásban?
Hiba esetén ki a felelős?
A többi Eu.országban erről a cikkről azt mondják:Ez itt Haway!
Gabor M., 2009. augusztus 30. - vasárnap 10:04
Nos kisnyugdijas vagyok,1 -éve.Társasházi,önkormányzati,bérlakásban,1 szoba,konyha,semmi mellékjelység,WC Udvarban közös.Sajnps vizmérő orát még felszerelteni nem tudám,Ktség.Igy fizetek havi 6.000Ft kemény Rhénus ft-ot havonta,holott 1-magam vagyok semmi nincs.Nos a CIgány családok 4-5 purdés mosásait((Egésznap)) is én fedezem???Valahol az egész rendszer SZAR!!! § jogilag,nem érthető a számlázás modszere,mely alapon jönn ki ezen összeg 1 Főre,Semmi Fórdés mert nincs hol,csak 1 csapocska.Na ennyit az egységről,áttekinthetőségről,és egyebekről.SZAR itt minden.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: