Törvényszerűnek tartja az élelmiszer etikai kódex alkalmazásának meghiúsulását Fórián Zoltán, az Agár-Európa Tanácsadó Kft. üzletág igazgatója, mivel szerinte a profitérdeket sem megállapodással, sem állami beavatkozással sem lehet felülírni.

A szakember egy háttérbeszélgetésen csütörtökön Budapesten kifejtette: nemcsak Magyarországon probléma az agráriumban és az élelmiszergazdaságban a jövedelemosztozkodás, hanem a fejlett ipari országokban is.

A szakértők szerint a jövedelemelosztási problémák súlyos versenyképességi gondokat okozhatnak. "Ezért a megoldás sürgető lenne, bár minden szereplő számára megfelelő megoldást még a világ egyetlen országában sem tudtak kialakítani."

Fórián Zoltán példákat sorolt. Szlovákiában az erőfölénnyel való visszaélést törvénnyel kívánták meggátolni, ám ez nem működött. Lengyelországban a Polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy milyen szerződéseket kell kötniük az élelmiszer-előállítóknak, illetve -forgalmazóknak, ez sem vezetett eredményre. Romániában a szakminiszter hasonlóan a magyar próbálkozáshoz megállapodást kötött a kereskedőkkel, ám ez sem működött.

A hazai előállítású áruk - a kutatók szerint - az üzletek polcain akkor jelennek meg nagyobb mennyiségben, és akkor lehet jelenlétüket magas szinten garantálni, ha a fogyasztók tudatosan választják a hazai termékeket. Ehhez pedig megfelelő kommunikációra, nyilvánosságra van szükség - mutatott rá az üzletág igazgató.

Fórián szerint törvényszerű volt, hogy a magyar élelmiszer etikai kódexet sem lehetett bevezetni, noha - jegyezte meg - szakmailag igen magas színvonalú munkát végeztek a kódex megalkotói. A szakember úgy fogalmazott, hogy az üzletláncok nagy lobbierejével csak egy hasonló nagyságú lobbierőt szembeállítva lehet eredményt elérni.

Az igazgató közlése szerint jelenleg az élelmiszeripari termékek hasznából hetven százalékban a kiskereskedelem, húsz százalékban a feldolgozók, tíz százalékban pedig a termelők részesülnek. Kívánatos volna - tolmácsolta a termelők és a feldolgozók véleményét a szakember -, ha ezt a hasznot paritásos alapon egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban osztanák el a termékpálya szereplői között.

Forrás: MTI
 

Ajánljuk még:

• Mozgó labort vásárol a VPOP
• Árösszehasonlító felmérést ad ki az Auchan
• India: életfogytiglan jár a gyógyszerhamisításért
• Veszélyben a fogyasztóvédelmi iroda hálózat
• Citromdíj légicégeknek