Ha a környezetünkben valaki túl zajosan, vagy netán túl szagosan éli életét, akár birtokháborítást is elkövethet. Utánajártunk, mit lehet tenni az elviselhetetlen szomszéd ellen.
hirdetés
Olvasónk állandó felújítást végző szomszédjától szenved, akivel egyszerűen nem lehet szót érteni. A hasonló problémával küszködőket ugyan védik a helyi jogszabályok és rendeletek, de a jogász szerint a társadalmi együttélés általános szabályainak betartása, az úgynevezett íratlan szabályok követése lenne szerencsés. Ha mindez nem jöhet létre, akkor a hatóság segítségére van szükség.
Olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:
Mit tegyek akkor, ha a fölöttem lakó éjjel-nappal "dolgozik": tompa moraj, padlóra puffanások, kalapálás? Ő csak bérli a panellakást, és hiába beszéltem vele, változás nem igazán történt, sőt legutóbb a keze is ütésre lendült! A közös képviselőnek is panaszkodtam. Azt mondta, hívjam ki a rendőrséget. Szerintem nem fognak intézkedni. Mit tehetek? Arról nem beszélve, hogy mi van akkor, ha a rendőr kijövetelekor épp csend van?
Nehéz bizonyítani, nehéz szankcionálni
Nem a Rendőrség dolga
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a birtokháborítással kapcsolatos panaszok nagy része - főleg csendháborítás esetén - állampolgári bejelentés formájában a Rendőrséghez fut be. Ám mivel a kiérkező rendőrnek ebben a témában illetékességi hatásköre nincs, a legtöbbször csupán tájékoztatja a bejelentőt, hogy panaszával a helyi jegyzőhöz kell fordulnia. "A közigazgatási törvény alapján a rendőrségnek minden hozzá befutó bejelentést kezelnie kell, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a csendháborítással egy időben bűncselekmény vagy szabálysértés is történt" - tájékoztatta a szerkesztőséget az ORFK.
Helyi szabályozások
Dr. Horváth Gyula ügyvéd elmondta, a törvénykönyvben a zaj- és szaghatásokkal kapcsolatosan nincsenek általánosan érvényes előírások, de léteznek miniszteri rendeletek, szabályozások és környezetvédelmi előírások. "Ezek elsősorban a jelentős zajkibocsátásokra vonatkoznak, például építkezési tevékenységre, vagy szórakozóhely működtetésére. Ezeket a területeket helyi rendeletek is szabályozhatják, hiszen mások a tűréshatárok egy nagyvárosban és egy kis faluban."
Horváth szerint birtokháborítás esetén az általános zsinórmérték mindenképpen olyan zaj vagy szag lehet, amely másokat szükségtelenül zavar, ám ez nagymértékben függ a lakókörnyezettől is. Egy nagyváros központjában általában sokkal nagyobb mértékű zaj megengedett, mint egy csendesebb lakóövezetben. Nyilvánvalóan eltérő lehet az is, milyen tevékenységet hogyan szabályoznak a helyi rendeletek. Ide tartozik például, hogy egy kertvárosi vagy üdülőkörzetben milyen napokon, milyen napszakokban, milyen időtartammal lehet füvet nyírni, vagy lakásfelújítást végezni. "Aki a rendeleteket megsérti, többféle szankcióval is találkozhat, hiszen ha más, jogszabályok által előírt szabályozásokat is túllép, akkor annak adott esetben akár szabálysértési bírság is lehet a következménye" - részletezte Horváth.
Az ügyvéd elmondása szerint nagyon nehéz behatárolni, hogy birtokháborítás körében a jegyző vagy a bíróság mi alapján dönt, mert időről időre egészen szélsőséges esetek is előfordulnak. Kiemelte, hogy a tűréshatár alapvetően egyéntől függ, és azt sokkal inkább az általános társadalmi együttélés normái határozzák meg, mint a jogszabályok. A törvény szerint ugyanis tilos mást birtoklásában szabályozni, ám a jogszabály arra nem tér ki, hogy ez milyen módon történik.
Íratlan törvények
Szakértőnk kifejtette, hogy az idegesítő szomszéd esetét a jog eszközeivel nem lehet hatásosan kezelni, a törvény arra nem alkalmas. Véleménye szerint lehet ugyan birtokháborítás miatt eljárásokat indítani a szomszéd ellen, de ez valószínűleg nem fogja megoldani a tényleges problémát. Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy az ilyen esetekkel küszködők először próbáljanak egyeztetni a szomszéddal, megkérni, hogy az vegye figyelembe a környezetében élőket is. Ha ez nem hoz eredményt, és a zaj különösen zavaró, eljárást kell indítani a szomszéd ellen. "A jegyző adott esetben eltilthatja a szomszédot zavaró tevékenységétől, de a hangos tévénézéstől például valószínűleg nem. Ilyen esetben nem a jog, hanem a társadalmi együttélés egyéb szabályai, az erkölcsi normák, a szokások nyújthatnak megoldást" - foglalta össze Horváth.
Éjszakai építkezések
A nagyvárosokban és a gyorsan fejlődő területeken sokan panaszkodnak az éjszakai építkezésekre, amelyeket már munkaügyi, munkavédelmi előírások szabályoznak, és építési szabályok, engedélyek is érvényesek rájuk. Az ügyvéd szerint a zajos éjszakai építkezésekkel kapcsolatban érdemes a hatóságokhoz fordulni, ám az ügyek kimenetele kérdéses. "Ha engedélyezett a tevékenység, és nem haladja meg azt a mértéket, amit a jogszabály előír, vagyis decibelekben engedélyez, akkor nincs mit tenni, el kell tűrni a zajt. Itt sajnos ütköznek az érdekek. Az egyéni érdek, hogy csendes legyen a környezet. A lakókat zavarja a zaj, amit az építkezés kelt. Az építkező érdeke pedig, hogy határidőre elkészüljön az épület, így akár éjszaka is építkezik. Azt, hogy a tevékenység jogellenes-e vagy sem, mindig csak a konkrét esetben kell és lehet eldönteni" - tette hozzá Horváth.
Költséges a pereskedés
Az ügyvéd tájékoztatása szerint vannak ugyan szélsőséges esetek - amikor például a hároméves gyerek műanyag motorjának zaja zavarja a szomszédot, és másfél éve folyik a per, hogy szabad-e neki motorozni a közös udvaron - de mivel a pereskedés általában sok pénzbe kerül, az említetthez hasonló esetek ritkán fordulnak elő. A bírósági eljárás ideje alatt akár több százezer forintos perköltséget, ügyvédi díjat is kell fizetni, és még a közigazgatási eljárás is néhány tízezer forintos illeték befizetésével jár. A lezárult ügyek eredménye, azok végrehajtása azonban kétséges. Előfordulhat, hogy a zajongó szomszédot eltiltják az otthoni barkácsolástól, ám ő azt nem tartja be. A lakó ezt bejelenti, de mire kiérkezik a hatóság, már nem tudja bizonyítani az esetet.
Birtokháborítás szaggal
Az olyan területeken, ahol ipari mértékben tartanak állatot vagy termesztenek növényt, a szomszédokat zavaró hang- vagy szaghatások keletkezhetnek. Az állattartást Magyarországon rendeletek szabályozzák, de ezek tájegységtől, tevékenységtől függően nagyon eltérőek lehetnek. Egy faluban esetenként az állattartással járó szagokat kell eltűrni, konkrét ügyekben pedig a bíróság vagy a jegyző dönti el, hogy az illető túllépi-e a településen engedélyezett mértéket. Éppen ezért költözés előtt részben érdemes érdeklődni, hogy a helyi önkormányzat milyen szabályozásokat hozott, részben pedig érdemes nagyon alaposan körülnézni.
A birtokvédelmi típusú eljárások a helyi jegyző hatáskörébe tartoznak. Az egyes településekre érvényes szabályozásról az önkormányzat épületében és honlapján lehet tájékozódni, a rendeletek ugyanis nyilvánosak.
Dr. Szegedi Gábor, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat igazgatási főosztályának vezetője a főváros III. kerületének szabályozásairól:
A birtokvédelem egyfajta általános jogvédelmet jelent és speciális jogvédelem hiánya esetén alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy birtokvédelmi eljárást lefolytatni akkor lehet, ha más eljárás megindítására nincs lehetőség. A zajjal okozott problémák esetében a speciális jogvédelmet az jelenti, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6. § szerinti csendháborítás miatt szabálysértési eljárás indítható. Ilyenkor az önkormányzati szabálysértési hatóságnál lehet feljelentést tenni. Az ilyen típusú ügyek (néhány tucat lehet egy évben) lényege általában az, hogy a társasház egy-egy lakója okoz zajproblémákat szomszédainak. A szabálysértési eljárás bírság kiszabásával zárulhat. Ha a probléma továbbra is fennáll, újabb feljelentést lehet tenni.
Mind a birtokvédelmi kérelmet, mind a szabálysértési feljelentést írásban lehet benyújtani. A kérelmet postán vagy személyesen az Ügyfélszolgálati Irodán keresztül lehet benyújtani. A birtokvédelmi eljárás illetéke 2200 forint. A szabálysértési eljárás illetékmentes. Míg birtokvédelmi kérelmet csak a közvetlenül érintett nyújthat be, addig szabálysértési feljelentést a közös képviselő is tehet (hiszen a társasházon belül az együttélési szabályok betartatása elsődlegesen az ő feladata).
Amennyiben valaki kárt okoz a másiknak, akkor nem birtokvédelmi eljárást kell indítani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdés szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Amennyiben a károkozó azt önként nem teszi meg, akkor polgári peres eljárás indítható ellene. Míg egy közigazgatási hatósági eljárásnak (főszabályként) harminc napon belül be kell fejeződnie, egy-egy kártérítési per akár évekig is elhúzódhat, míg jogerős döntés születik.
5 éve élünk mi is ebben a jó elosztású lakásban, amiben nem érezzük otthon magunkat, mert meg vagyunk verve az idióta 40 éves szomszédnővel, aki minden reggel ordít a 2,5 éves fiával, mert türelme az nincs hozzá! Nincs se hétvége, se hétköznap, hogy ne kezdene el korán reggel türelmetlenül üvölteni vele, aki egy idő után fülsüketítő sírásba kezd, amitől még idegesebb lesz az anyuka. Mit lehet tenni? Ma szombaton alighogy elment dolgozni a 65-70 éves nagymama üvöltözött a gyerekkel, lekurvázva az anyját, veréssel fenyegetve a gyereket. Átdörömböltem, hogy ne ordibáljon a gyerekkel, idegbeteget csinálnak ebből a gyerekből, mire visszaválaszolt az öregasszony, hogy "de üvöltözök, úgy üvöltözök, ahogy akarok!" Mit lehet tenni ezekkel? Fillérekért megvették a lakást 15 éve az önkormányzattól, és azt hiszik övék az egész ház! Mi meg kemény milliókat fizettünk ezért a lakhatatlan lakásért, melyben az ember nem érzi otthon magát. Mindenhol jobb, mint itthon!
Ma reggel betelefonáltam a rendőrségre, ahol szintén a jegyzőt ajánlották, csenháborítás miatt tegyek feljelentést, a rendőrségen meg kiskorú veszélyeztetése miatt.
Kértem pár napja a nőt, hogy hangszigeteltessük le közösen a falat, azóta is kerül.
Férje nincs, magába megkeseredett vénlány.
Ha valaki tud értelmes megoldást, ossza meg velem!
Combi, 2012. január 08. - vasárnap 13:43
5 éve vettünk egy lakást panelban a hatodikon.Semmi gond nem volt, a szomszéd néha belefeledkezett a házimoziba, de ha szóltunk akkor lehalkította.A gondok tavaly nyáron kezdődtek, mikor is a hetedik emeleten elköltöztek a lakók, és kiadták albérletbe a lakást 20-25 éves fiataloknak.
Azóta csak a dübörgés hallatszik le, mert folyton megy a buli.Szombat-vasárnap éjfélig, napközben is, hétköznap is belecsapnak az éjszakába.
Én 3 műszakban melózom raktárosként, plusz ott a másfél éves gyerek, aki a hangos zenétől volt hogy felébredt éjjel.Az öreg nyugdíjasok nem mernek szólni, viszont a mellettük levő néni gondolom bosszúból, hajnalban és este teljes hangon hallgatja a tévét, ami persze nekünk rátesz még egy lapáttal.
A lényeg:
3szor szóltam nekik, szépen is, és csúnyán is, a közös képviselő is szólt nekik is, és a főbérlőnek is.Kihívtam már a rendőröket is, de csak vitatkozott a rendőrrel is!
A hozzászólásokból annyit olvastam hogy felesleges a jegyzőhöz menni, pedig most az következett volna.
Marad az hogy meglátogatom a főbérlőt személyesen hogy tegyen valamit ellenük, ugyanis nálunk a házirendben benne van hogy NEM LEHET hangosan semmi olyat csinálni ami a szomszédot zavarja.Pláne nem éjjel.
HA nem történik semmi akkor kilátásba helyezek egy adózási vizsgálatot ellenük, ugyanis ha feketén albérleteztet az ugye büntetendő, ráadásul mindkét részről.
HA ez sem használ akkor marad a szivatás.Jó öreg pillanatragasztó a zárakba, villanyóra plombáinak megrongálása, majd a szomszédaim ráuszítása azzal hogy szintén hangosan hallgatom a zenét minden nap( van 3 erősítőm használaton kívül, 4x280 watt diszkózásra épített,valamint 2x110 gyári) az asszonyt meg gyerekeket lepasszolom addig muterékhoz.A feldühödött szomszédaimnak meg elmondom a történetet azzal megspékelve hogyha a fenti szomszédom békén hagy minket akkor én is őket.
Amúgy elhülve olvasom hogy ezekkel nem lehet mit csinálni, és hogy az együtt élés íratlan szabályait szegik csak meg.Nem értem.Nekem van egy kifizetett lakásom amiben nyugodtan szeretnék élni, a másik meg lakik albérletben és mindent felrúghat?Büntetlenül.Akkor szépen betöröm az orrát, a bíróságon megy enyhítő körülménynek számít a fent leírtak miatti hirtelen felindulás.. :)))
Legend Zsolt, 2011. november 21. - hétfő 14:14
Elnézést kérek!
2011-et írunk. Kb. 1011 év, ami az államalapítás óta eltelt, és ez az idő nem volt elég a hasonló jellegű ügyek egyértelmű jogszabályi rendezésére?? Idézem a cikket: " Dr. Horváth Gyula ügyvéd elmondta, a törvénykönyvben a zaj- és szaghatásokkal kapcsolatosan nincsenek általánosan érvényes előírások," Ilyen lehet 2011-ben, Európában?? Vagy ez még a BALKÁN? Megint idézek: "Ilyen esetben nem a jog, hanem a társadalmi együttélés egyéb szabályai, az erkölcsi normák, a szokások nyújthatnak megoldást" - foglalta össze Horváth." Tehát az állampolgárokra bízzák a megoldást. Csak hogy az említett szokások és erkölcsi normák tájegységenként változnak, így lehet, hogy Szabolcsban le szabad lőni a szomszédot, ha zajos, mert ott az a szokás, de Budapesten nem mert ott ez nem szokás. Ha ez egy középkori jogszabály lenne, azt mondanám oké. NA de 2011 -ben?? Európában? Ilyen jogszabály létezhet? Nem kellene esetleg egy idevonatkozó pontos jogszabály megalkotását valahol kezdeményezni ?? HA valaki úgy látja, társ lennék benne.
Nagy Jolán, 2011. november 09. - szerda 17:16
Sajnos felettünk is lakik egy "álomcsalád"
7 gyerekkel,a 10.emeleten 70négyzetméteresbe és a kölykökre ha rájön labdáznak, ugrálnak az emeletes ágyról,zongorát püfölik, oboáznak, úgy h. pedagógus révén hallom h. semmi tehetség,,,csak úgy klimpíroznak direkt...édesanyjuk 21-22órakor klopfolja a 30 szelet rántotthúst...stb...nem volt elég nekik egy leordibálás, 2 közös képviselős figyelmeztetés,betelt a pohár önkormányzathoz fordulunk! Várom a hasonló tanácsokat ,hogyan lehetne ezt orvosolni, mert nem állapot. Ja és a gyerekek közül a legkisebb is 12 éves elmúlt!!!!Tehát nem ovisokról van szó.....
Nagy Jolán, 2011. november 09. - szerda 17:16
Sajnos felettünk is lakik egy "álomcsalád"
7 gyerekkel,a 10.emeleten 70négyzetméteresbe és a kölykökre ha rájön labdáznak, ugrálnak az emeletes ágyról,zongorát püfölik, oboáznak, úgy h. pedagógus révén hallom h. semmi tehetség,,,csak úgy klimpíroznak direkt...édesanyjuk 21-22órakor klopfolja a 30 szelet rántotthúst...stb...nem volt elég nekik egy leordibálás, 2 közös képviselős figyelmeztetés,betelt a pohár önkormányzathoz fordulunk! Várom a hasonló tanácsokat ,hogyan lehetne ezt orvosolni, mert nem állapot. Ja és a gyerekek közül a legkisebb is 12 éves elmúlt!!!!Tehát nem ovisokról van szó.....
Nagy Jolán, 2011. november 09. - szerda 17:11
Le kell lőni!
Sobri József, 2011. október 20. - csütörtök 15:29
Ha még egyszer átfutod a cikket, akkor kiderül belőle, hogy a jegyzőnél jelezheted a problémád. .."a jegyző adott esetben eltilthatja a szomszédot zavaró tevékenységétől". A költözés esélyesebb, vagy felveszed a kesztyűt. Vegyél pár malacot és az óljukat építsd olyan közel a szomszéd házához, amennyire csak tudod, természetesen lehetőleg az egyik ablakának közelébe. Vegyél még egy-két baromfit is, gúnárt, pulykát és kakast, ezek jó hangosak, csak éjjel kussolnak, ezért éjjelre is kell valami ami hangot ad. Ez lehet egy jó hangos riasztó, ami a lehető legváratlanabb időpontokba üvölt fel, természetesen gombnyomásra.
de félre a tréfát.
Esetleg veszel pár méter olyan kerítést, amit az autópálya mellé szoktak kitenni.
Baté Erika, 2011. október 20. - csütörtök 14:52
Mit tehetek akkor, ha a szomszédom reggel 7-18 között folyamatosan aprítja a fát (télen-nyáron cirkulával, baltával. De ha nem fát aprít, akkor flexel, vagy kalapáccsal püföl. Ráadásul a két kutyája egész nap megállás nélkül ugat (éjszaka is)Kislányom 2 éves, folyamatosan szenvedünk. Nem lehet vele szót érteni, Költözzek el én ,vagy tegyünk le a nyugodt délutáni pihenésről?
Köszönettel: Baté Erika
radios, 2011. szeptember 02. - péntek 20:07
Üdv!
A következő problémám van.
A velünk szomszédos telken 5 évvel ezelőtt egy Spar áruház épült. Az árufeltöltő rész a házunktól 5-10 méterre található, több ablak is néz arrafelé.
Az áruszállítók viselkedése olykor hagy némi kívánnivalót maga után, azonban a legfőbb problémát a pénzszállító autók jelentik.
A G4S cég végzi a pénzszállítást. Rendszeresen előfordul, szinte minden alkalommal, hogy megállnak és két órahosszán keresztül járó motorral parkolnak, legtöbbször az ablakaink közelében. Ilyenkor a füst és a zaj beszivárog a lakásba, rengeteg bosszúságot okozva ezzel.
Az már csak hab a tortán, hogy ha jelzem feléjük a panaszt, akkor alpári, személyeskedő stílusban válaszolnak, hatóságnak állítják be magukat, veréssel, rendőrséggel fenyegetnek. (Ha nem indulatosan szólok, akkor megúszom az alpári kifejezésekkel, ha indulatos vagyok akkor az utóbbiak közül bármelyik vagy több is egyszerre.)
Jogi fórumon megtudtam, hogy indíthatok birtokvédelmi eljárást. Akkor viszont, ha a zavarás szükségszerű, akkor nem kötelezhetőek a zavarás abbahagyására. Az általuk okozott kárt nem igazán lehet forintosítani, sőt bizonyítani sem.
A fenyegetések viszont egy külön ügyet jelentenek, abban mindenképpen el kellene járnom, csak azt nem tudom, mivel tudom bizonyítani?
Tanácstalan vagyok, mit tehetek ilyenkor?
bala, 2011. július 14. - csütörtök 08:29
Nálunk rendkívül érdekes a helyzet.Városunk északi végén,amit ipari övezetté minősítettek működik egy nagyüzemi konyha,ami éjjel főz.A szag,de nevezhetem bűznek,éjszaka terjeng a város felé.Ahol én lakom,nem lehet nyitott ablaknál aludni.Éjszaka hányingert keltő bűzre ébredünk. Van,hogy az ágyneműbe beleivódik a hagyma és rántás szag...borzalom. Néha az egész város bűzlik. Mit tehetek.Kérjek a jegyzőtől birtokvédelmet?
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: