Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Mi van a parizerben?

Gönye László, 2009. augusztus 18. - kedd 13:33
Címkék: élelmiszer, egészség
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Az emberiség nagy kérdései közé tartozik, mi van a parizerben és hogyan készül. A nehezen azonosítható összetételű hústermék számtalan gyomorforgató történet és városi legenda tárgya. Itt az ideje, hogy félretéve előítéleteinket, megpróbáljuk rehabilitálni szegény párizsit. Nézzük, milyen eredménnyel!


Szájról szájra

Az internet előtti évtizedekben gyorsan terjedő történetek szóltak arról, milyen szörnyűségeket is darálnak a párizsiba, de biztosat talán csak a húsiparban dolgozók tudtak mondani a témáról. Egy kisgyereket évekre el lehetett riasztani a parizertől azzal, hogy tehéntőgyből van, de még a nagyobbak is elhitték, hogy a nedvességtartalmát a csirke- és marhaszem biztosítja. A nyolcvanas évek iskoláiban a fantáziátlanabbak csak annyit mondtak: "Te, abba mindent beledarálnak", a dörzsöltebb riogatók kamionszám begyűjtött kutyákban és tenyésztett patkányokban vélték tudni a parizer alapanyagát.

Forrás: Fogyasztók/Mizik Marcell

Nincs benne vér, csak egy kevés hús


Az internet segítségével ma már könnyen kideríthető, valójában milyen alapanyagokat is tartalmazhat ez a felvágott, a meglehetősen szigorú fogyasztóvédelmi szabályozás és ellenőrzés nyomán pedig szinte kizárható, hogy belsőségek vagy egyéb állatok kerüljenek a felvágottba. A Magyar Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, mit is tartalmazhat a parizer, ám ez a definíció még mindig elég tág ahhoz, hogy megnyugtató választ kapjunk a címben feltett kérdésre. Íme a passzus:

A párizsi: homogén metszéslapú, marhahúsból vagy sertéshúsból vagy a kettő keverékéből (lópárizsi esetében lóhúsból), gyártási szalonna alapanyagból, jelleg- és ízkialakító anyagokból, esetleg sertés- és marhavágás étkezési melléktermékeiből készült húspépet tartalmazó, nagy (legalább 60 mm) átmérőjű, természetes vagy vízgőzt áteresztő vagy át nem eresztő műbélbe töltött, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető húskészítmény.


Ahogy a nagykönyvben van írva

Az élelmiszerkönyv a meghatározáson túl százalékban is megjelöli az összetevők minimális, illetve maximális mennyiségét. A parizer fehérjetartalmának például minimum tíz százaléknak (m/m) kell lennie, ami nem egyenlő a hústartalommal. Az izomból származó fehérjének előírás szerint az össz-fehérjetartalom hatvan százalékának kell lennie, gyors fejszámolással tehát leszűrhető: a parizernek legalább hat százalékban kell húst tartalmaznia.

Azoknál a termékeknél, ahol a gyártó az "extra", "príma" vagy hasonló, jobb minőségre utaló jelzőket használja, előírás szerint csupán abban kell különböznie versenytársaitól, hogy a hústartalomnak nem legalább hat, hanem a nyolc százalékot kell meghaladnia.

Forrás: MTI

Húsfeldolgozás egy üzemben


A párizsi további összetevői százalékos értékben vannak maximalizálva, így víztartalmuk nem haladhatja meg a hetvenegy tömegszázalékot, a só- két és fél a zsírtartalom pedig legfeljebb huszonhárom tömegszázalékban engedélyezett.


Alapanyagok

Dr. Zsarnóczay Gabriella, az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatója vezetett be minket a parizerkészítés rejtelmeibe, ami főképp az összetevők megismerését jelentette. Elsőként azt a tévhitet oszlatta el, hogy a parizerben nagy mennyiségű vér vagy vérösszetevő van. Néhány évtizeddel ezelőtt még valóban használták a vért, akkor is elsősorban a színező hatása miatt, mára azonban, főképp a tartósítási problémák miatt szinte teljesen kikopott a párizsikészítésből. A vért a húsiparban már csak a hurkához és a hurka jellegű készítményekhez használják, a parizerben a megfelelő színhatást színezékekkel oldják meg.

Ami a felhasznált húst illeti, az interneten megjelent írásokban, kommentekben erős túlzásokkal húshulladékot emlegetnek, ami nem egészen fedi a valóságot. Inkább húsapróléknak lehet nevezni, a feldolgozás során például a karajról, combról levágott aprólékok, csontról lefejtett darabok érthetők ez alatt. Az el nem adható, de fogyasztható hús kerül így a pépbe, az úgynevezett ipari szalonnával együtt. A feldolgozás során nagy mennyiségben marad még bőr, amit szintén felhasználnak a párizsihoz, ez lehet marha vagy sertésbőr is. Ezzel fel is soroltuk, mi is adja ki a felvágott tömegét. Ami az ízét illeti, még csak most jön a lényeg: az aromák, ízfokozók.

Valódi fűszereket nem használnak már, Zsarnóczay szerint elsősorban azért, mert nagy mennyiségben jelentős szennyeződést jelentenek. Egészségügyi szempontból indokoltabb a mikrobiológiailag tisztább, sterilebb fűszeraromák alkalmazása. Hogy milyen aromákat milyen arányban használnak, általánosságban elmondani lehetetlen. A több száz parizerféle ugyanennyi variációban tartalmazza ezeket az összetevőket.

Amit ízfokozóként szoktak emlegetni, és annyi más termék mellett a parizerekben is van, nem más, mint a nátrium-glutamát, amit rendkívüli elterjedtsége miatt akár ötödik alapíznek is nevezhetünk. Ez az a bizonyos "leveskonzervíz", ami a vegetának is egyik alapanyaga. A parizerben elsősorban a húsízért felelős, az, hogy milyen százalékban alkalmazzák, a termék jellege mellett hústartalmától is függ. Nem csupán a párizsikról, de szinte minden felvágottról elmondható: minél kevesebb húst tartalmaz, annál több ízfokozó van benne. A nátrium-glutamát rendkívüli térnyerése az élelmiszeriparban akkortól eredeztethető, amikor divatba jöttek a csökkentett zsírtartalmú ételek. A gyártók ezzel a ma már mesterségesen előállított összetevővel pótolták a megfelelő ízérzetet.

Színezőanyagként a húsiparban egyedül a kárminsavat használják, használhatják. Ez az, ami a hússzín illúziójáért felelős, mennyiségileg a hústartalommal fordított arányban.


Gyártás

Mielőtt a húst, bőrt és ipari szalonnát az úgynevezett kutterbe, aprítóberendezésbe teszik, lefagyasztják, pontosabban nulla fok körüli hőmérsékletre hűtik. Ez azért kell, mert az aprító kései működés közben felmelegednek, ami kedvez a baktériumoknak. Persze az aprítás és keverés folyamata során idővel így is elkerülhetetlen a melegedés, úgyhogy közben is adnak jeget a pépesedő alapanyaghoz, míg az megfelelő állagú nem lesz. Ezek után kerülnek a masszába a színezőanyagok, ízfokozók, fűszeraromák és egyéb állagjavítók (E-k), majd miután a kutter homogénre keverte a parizerpépet, műbélbe töltik azt. A párizsirudak ezt követően hőkezelő szekrénybe kerülnek, ahol hetvennégy fokon főzik őket. Ezután vagy lehűtik és csomagolják, szeletelik a kész terméket, vagy megfüstölik, illetve egyéb extra eljárással kezelik.

Forrás: MTI

Hentesek a csontozóban


Minden parizerféle készítésének ez az alapja, hogy miben különböznek mégis, csupán az összetételtől függ. A legdrágább összetevő a hús, az olcsó parizerben vélhetően ebből van kevesebb. Az alacsonyabb árfekvésű termékekben gyakran szójafehérjével helyettesítik a húst, ezeknél több ízfokozó és színezőanyag is kell, hogy a hús megfelelő illúzióját elérjék a gyártók. Jellemzően a baromfipárizsiba is több színezőanyag kerül, hiszen ez a hús halványabb alapszínt ad a pépnek.


Ellenőrzés

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tavaly átfogó ellenőrzést végzett a parizerek között, összesen százhúsz terméket vizsgáltak meg. A kifogásolt párizsik csaknem fele jelölési hibák miatt akadt fenn a rostán - a teljes mintából csaknem minden ötödik. Jelölési hibának minősült például a nem értelmezhető "minőségi" jelző, például a "német minőség" megjegyzés (három termék esetében), de ide sorolható például a fogyasztási idő önkényes meghosszabbítása (két termék) vagy a marhahúsos párizsi megnevezése olyan termék esetében, amiben sertéshús is van (két termék). A hatóság minden ötödik terméknél kifogásolta az alacsonyabb fehérje-, illetve magasabb víz- vagy zsírtartalmat, ezek közül is azok az esetek voltak többségben, ahol az előírásnál kevesebb fehérje volt a mintában (hét termék).

Parizer árkörkép (2000 forint/kg alatti termékek)


Tesco Kaiser's CBA
Pick sertés 1549 1760
Sajtos sertés 1629

Kaiser sertés

699
Spar sertés
899
CBA sertés

689
Kaiser pulyka 799 999
Falni Jó pulyka 889

Saga pulyka
1552 1115
Saga füstölt pulyka 1299

Borjú 1349

Marha

1529
EF baromfi
519

 

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

parizer, 2010. április 17. - szombat 20:08

Azt bezzeg elfelejtették közölni hogy legalább a 70%-a víz -.-" ennyi erővel vizet is ihatnánk párizsinak képzelve

Elaca, 2009. november 19. - csütörtök 17:29

A probléma az, hogy nem termeljük az élelmiszert hanem gyártjuk.

o.rita, 2009. november 16. - hétfő 15:59

Én se sokat eszek parizert, és inkább híve vagyok a házi kajáknak, valamint igyekszem kerülni az E adalékanyagot, mert ízfokozóként, aromaként, színezékként, azt hiszem csak ara valók, hogy azt az illúziót keltsék, hogy pl. tejet iszunk, májból készült krémet eszük, miközben, csak olyan mintha azt ennénk. A hozzászólások közül viszont egyvalamit nem értek. Mi van akkor, ha tehéntőgy van a felvágottba? Engem ez nem különösebben érdekel. Egy normális állatfeldolgozásnál, szerintem igyekszünk mindent felhasználni, amit lehet pl. a csirke lábát, a disznó fülét, farkát, nyelvét, gyomrát, agyvelőt, kakas tökét,ezek nagyrészt pont ínyencségek is, és a legfinomabb részek. Nem tudom miért pont a tehéntőggyel van a baj, de én azt hiszem ez is csak pont olyan része az állatnak, mint az összes többi.

Varju József, 2009. október 31. - szombat 23:46

A tejport nagyon régóta ízfokozóként használják a konzerviparban. Isteni íze lesz tőle a trutyinak! (pl.májaskrém -> A Barnevál is sokat használta, használja a szárnyaskrémjeiben). A kristályvanilin is fogyaszthatóbbá tette a reggeli ital nevű tejsavóból készült löttyöt, amit eddig a szegény disznók ittak meg (szintén ízfokozóként és étvágynövelőként, híztak is, mint a fene!) Sok-sok trükk van az élelmiszergyártók zsebében, meg vegyszer, csak kapkodjuk a fejünket. A nagymamám még (érdekes módon!)tudott lisztből, kovászból, sóból és vízből kenyeret sütni, nem volt szüksége észterekre, tejsavra, kálium-acetátra, stb. ...És finom volt, és az a fránya kenyér nem általlott nem megromlani egy hét múlva sem! A levesbe sem kellett nátrium-glutamát... Nem csoda, hogy gyermekeink asztmásak és allergiásak. Elönt bennünket a vegykonyha hulladékhalmaza.

Panna, 2009. október 29. - csütörtök 22:05

Kedves Zolien! Nem értem elemi erejű felháborodásának okát. Szerintem 71% víz+2,5% só+23%zsír= 96,5% továbbra is; az összes többi hús! Egyetlen E-számról sem állítottam, hogy egészségkárosító hatású (bár nem tartom kizártnak), de a természetes fűszereket valahogy jobban kedvelem, mint a vegyszereket. A tehéntőgy kérdésben ott szerepel hogy \"szerintem\", szó sem volt kész tényként való tálalásról, a tévedés jogát tehát fenntartom. Azt viszont biztosan tudom, hogy a környezetemben élő lakzózérzékeny betegnek a téliszalámi kivételével semmiféle felvágott fogyasztását nem javasolja az orvos! Ebből persze nem kötelező levonni semmiféle következtetést, de nagyon valószínű, hogy valamennyi húsipari termék tartalmaz több-kevesebb tejport. A rémhírterjesztés, botrányhajhászás, utálatkeltés nem az én műfajom; gondolkodni továbbra is merészelni fogok, csak azt nem értem, hogy került ide az internet! U.i: a húsipari nyesedék fogalmát Varju József tisztázta helyettem - ezt köszönöm! A gyrost - ennek ellenére - nem szeretem!

Pátri János, 2009. október 29. - csütörtök 14:18

Olyan anyagokat tartalmaz,hogy a macskám csak kapar mellette.Azt jelenti,hogy még állati eledelnek sem való!

Varju József, 2009. október 29. - csütörtök 11:33

6 % izomból származó fehérje -> tehát húsipari nyesedék (hulladék) 23 % zsiradék -> ipari szalonna, húsipari nyesedék (hulladék) 70 % víztartalom -> nem kell kommentálni. A nyesedék szerintem ebben a megfogalmazásban valóban gyártási hulladék, mint az ipari szalonna is (pácolt-füstölt-főtt szalonnák, nyesedék (darabkák): \"kockázott\" bacon, majd a tényleges maradék a hulladék (gyártási szalonna). A 6 %-nyi állati fehérje sem a színhúst jelöli, hanem a már semmire sem jó hulladékot (csontról lekapart maradékok, de az sem baj ha csont is belekerül -> préselt csontpép). Ha meg egy kicsit szaga van, vagy visszajött a boltból, mert lejárt, hát Istenem, lehet mélyfagyasztani, egalizálni és újból kész a fincsi parizer. Régebben is húsipari hulladékokból készült nagyüzemi szinten a párizsi és egyéb húsipari termék, de ma már tökélyre fejlesztették moslékgyártást. Zolien írja, hogy ezen nőtt fel: jó étvágyat hozzá!!!

Zolien, 2009. október 10. - szombat 07:46

A hulladék itteni meghatározása szintén egyértelművé vált a cikkben. Gondolom ön is megeszi a gyrost, holott formátumát tekintve ugyanolyan \"hulladék\", a darabkák itt is: nyesedékek.

Zolien, 2009. október 10. - szombat 07:42

Panna! Szeretem a párizsit. Rajta nőttem fel. De legalább ugyanennyi tapasztalatom van a háztáji eledelek terén is. Jó mindkettő, csak éppen máshogy: ki mihez szokott. Nem szeretnék ellenséges lenni, de nem tudom másképp megfogalmazni. Ön az átgondolás és a számtan használata (ismerete?) nélkül halmoz fel mindenfélét a parizer ellenében. Olvashattuk: a 71 tömeg%-ot nem haladhatja meg a víztartalom. Sejthető, hogy ezt maximálisan vagy közel maximálisan a gyártók ki is használják. Ezt vesse össze kérem az ön 93%-ával. Az E-származékok nem Sátántól valók! Több száz fajtája van, ebből 1 kezemen meg tudom számolni hány került vizsgálatra rákkeltő hatás GYANÚJA okán. A többi kérem szinezésre, dúsításra, ízfokozásra való és higyje csak el nyugodtan, számtalan terméket illetne az íztelen, satnya, kaszvadt jelzőkkel, merthogy a fent említettek híján igen csak így festenének. Ez nem jelenti azt, hogy ellene vagyok a házikolbásznak, tejtermékeknek, de ami kereskedelembe kerül élelmiszereknek szöksége van ezekre, különben nem vennénk, nem ennénk őket. Az már megint egy más kérdés, hogy 1-1 gyártó ésszel vagy korrekten használja-e ezeket a fokozókat, úgy arányaiban mint mennyiségükben. A valaha urban legendekben élő, ön által ma is rémhírként tálalt, a mondat végére kész ténnyé avanzsáló tehéntőgy-történet, egyenesen nevetséges. Bulvárlapok szerkesztőségeiben nagy sikereket érhetne el! Azt, hogy az orvos mondott valamit, valamiről, összemosni, összekapcsolni mindenféle logikát, alapot nélkülözően szintén nem tartom okos dolognak. Kérem, támassza alá konkrétumokkal. Ne vegye magára, igazán, de az ilyen \"gondolkodás\" és botrányhajhász, \"utáljuk összeszűkült szemmel a párizsit\"-mentalitású vélemények miatt annyi a tévhit, a pletyka - mindez az internet korában! :/

Kinga, 2009. szeptember 09. - szerda 10:28

A Párizsi már régen nem párizsi többé!!!!! A párizsi eredeti receptje az volt, hogy a még meleg!!! marhahúst azonnal darálták és vízzel összedolgozták! Létfontosságú volt, hogy frissen vágott legyen, mert minél frissebb, melegebb volt, annál több vizet vett fel! A vízen kívül csak némi fűszer volt benne, azért tudták olcsón adni, mert akkor a víz még nem volt ilyen drága. Ma a ......-t teszik bele, nem szabad megvenni, a többi felvágott is hasonló, tehát meg kell tanulni újra otthonra hideg húsokat készíteni, vagy egészen le kell szokni róla. De sajnos ez van pl. a tejtermékekkel is, mert a tej, ha nem lehet megaltatni, elgondolkodtató, vajon miből lehet??? És nem savanyodik meg, hanem büdös lesz, tehát nemcsak hígított, hanem szennyezett is. 1 l tejből 8 l tejterméket készítenek. Érdekes. Mindenesetre, egyre több helyen van friss tej, én ezt veszem, mindig csinálok túrót és tejfölöm is van és tudom, hogy mit adok a gyerekeimnek. A húst is érdemes olyan helyen venni, ahol frissen vágják azt a disznót, amelyiket kukoricával etettek. Érdemes az ilyen dolgokra figyelni, mert azért vagyunk ilyen betegek, mert a hulladékokkal tömnek minket, és nem is olcsón.


1 2 3

Kommentek

Mária Ádám, 2020. május 28.

A nevem Mária Ádám, magyar, egyedülálló szülő, mielőtt a férjem meghalt, annyi adósságot...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

Mr. Dékány Endre, 2020. május 28.

Üzleti kölcsönt keres? személyi kölcsön, lakáshitel, autó kölcsön, diákhitel, konszolidá...

Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás

Kumah james, 2020. május 27.

A törvényes hitelszerzés mindig is hatalmas probléma volt olyan sok ügyfél számára, akinek p...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza