Olvasónk az egyik nagy áramszolgáltató eljárását sérelmező levéllel fordult hozzánk. A „bírságolással”, illetve mérőórája cseréjével kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Mivel az ügy alapjául szolgáló tényállás a levélből részletesen nem derül ki, jelen cikkben csak általános tájékoztatás nyújtására van mód.
Olvasónk elsősorban azt kifogásolta, hogy megszerzett ingatlanában a korábbi tulajdonos vélhetően
szabálytalanul vételezte az áramot. Ennek következtében az áramszolgáltató az új tulajdonosra "bírságot" szabott ki. Ezzel kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy az
áramszolgáltatók nem hatóságok, így "bírság" vagy "büntetés" kiszabására sem jogosultak. "Bírság" jellegű fizetési kötelezettségek megállapítására kizárólag akkor van lehetőségük, ha a fogyasztóval megkötött szerződés szerződésszegés esetére ún.
kötbérfizetési kötelezettségről rendelkezik. A szerződő fél a kötbér megfizetésére akkor köteles, ha szerződésben meghatározott kötelezettségét megszegi, és kötelezettségszegését a szerződés kötbérfizetési kötelezettséggel rendeli szankcionálni.
A villamos energiáról szóló, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) szerint a szolgáltató és felhasználó között megkötött
szerződésnek tartalmaznia kell a szerződésszegések eseteit (pl. szabálytalan vételezés), és
azok jogkövetkezményeit (pl. kötbérfizetési kötelezettség).
A Vet. végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó, 273/2007. (X.19.) számú kormányrendelet 13. § (1) bekezdésének p) pontja előírja, hogy a felhasználóval kötött szerződésnek rendelkeznie kell a szerződésszegés eseteiről, különös tekintettel a szabálytalan vételezésre, valamint a vételezőnek, illetve felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból történő időleges vagy végleges kizárásának eseteire.
A szolgáltató által "kirótt" kötbér tehát kizárólag akkor jogszerű,
ha a fogyasztó kötbérrel biztosított szerződéses kötelezettségét megszegte. A szolgáltatók szabálytalan áramvételezés esetére szerződéseikben általában kötbérfizetési kötelezettséget kötnek ki. Az olvasónk által megnevezett áramszolgáltató üzletszabályzata is rendelkezik a kötbérről, a 16.3.3. pont azonban csupán egy általános szabályozást tartalmaz. Eszerint szerződésszegés esetén a szerződésszegő fél köteles kötbérként a másik félnek megfizetni a szerződésben meghatározott összegű kötbért, továbbá a kötbéren felül a szerződésszegés következtében felmerült károkat.
A kötbér mértékét, illetve kiszámításának módját a felek között létrejött szerződésben minden esetben rögzíteni kell. Amennyiben a szerződésszegés kérdésében a felek között vita merül fel, úgy jelen esetben a szolgáltatónak kell bizonyítani a szerződésszegés (azaz a szabálytalan vételezés) tényét, a fogyasztónak pedig azt, hogy a szerződésszegő magatartást nem ő (hanem jelen esetben a korábbi tulajdonos) tanúsította. Amennyiben olvasónk a szerződésszegés tényét vitatja, úgy ezt írásban, igazolható módon haladéktalanul közölnie kell a szolgáltatóval. Ha a felek a szerződésszegés kérdésében nem jutnak megállapodásra, úgy a kötbért követelő szolgáltató bíróság előtt szerezhet érvényt igényének, ahol a feleknek a fent említetteket kell bizonyítaniuk. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy amennyiben az áramszolgáltatóval nem sikerül közös nevezőre jutniuk, a kötbér jogalapját vagy összegszerűségét illetően, úgy keressen jogi képviselőt az ügyben.
A szolgáltató által nyújtott szolgáltatás mérésével kapcsolatban a jogszabályok egyértelmű kötelezettségeket tartalmaznak. A Vet. 41. § (1) bekezdése előírja, hogy a hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók hálózathoz történő kapcsolódásához, illetve a méréshez szükséges, elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról. Ez azt jelenti, hogy a
mérőóra felszerelésére, hitelesítésére és karbantartására vonatkozó kötelezettség az áramszolgáltatót terheli. Ennek értelmében a mérő cseréje is az áramszolgáltató feladata.
A szerződő felek
általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére tekintettel azonban feltétlenül elvárható az áramszolgáltatóról, hogy értesítse a mérőcseréről az érintett felhasználót. Sok későbbi vita előzhető meg, ha a felhasználó jelen lehet a mérő cseréjénél, és már a csere alkalmával jelezheti esetleges kifogásait vagy észrevételeit, amit a cserét végző szakemberek jegyzőkönyvben rögzíthetnek. Az óracseréről és a leszerelt mérő állásáról készült jegyzőkönyv szomszéddal történő aláíratása finoman szólva sem szerencsés, az sok vitára adhat okot. A mérőcseréről szóló értesítés kiküldése így mindenképpen előnyösebb a felek szerződéses viszonyát és későbbi együttműködését tekintve.
Ahogyan azt olvasónk is írta, a szolgáltatók általában jelentős erőfölényben vannak a felhasználókkal szemben, köszönhetően gazdasági túlsúlyuknak és a megfelelő szakmai és jogi ismeretekkel rendelkező apparátusuknak. Monopolhelyzetük elviekben ugyan nincs, hiszen az új Vet. megnyitotta az utat a villamosenergia-piac liberalizációja előtt, ahol elviekben a szolgáltatók versenyeznek a felhasználókért, a szolgáltatók erőfölénye azonban majd minden téren érzékelhető. A Vet. 57. § (1) bekezdése éppen ezért az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően az ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetére a
fogyasztóvédelmi hatóság részére biztosít eljárási lehetőséget. A szolgáltatókkal szemben fennálló viták esetén ezért ajánlatos a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulni, illetve a megfelelő jogi képviseletről gondoskodni.
Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: