Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint a fogyasztók mintegy harmada él a vásárlói panasz lehetőségével, ha a vásárolt termékkel problémája van. A vizsgált országok közül a dél-amerikai fogyasztók reklamálnak a leggyakrabban, az ázsiaiak pedig a legritkábban.
hirdetés
Az Ipsos Reid huszonhárom országot vizsgáló felmérése szerint nemzetközi szinten látványos eltérések tapasztalhatók a fogyasztói tudatosságot illetően. A huszonhárom ezer válaszadó megkérdezésével készült kutatás szerint bár a fogyasztók átlagosan harmincnyolc százaléka élt a vásárlói panaszhoz való jogával az elmúlt egy évben, de az egyes nemzeti arányok erősen eltérnek egymástól.
A vizsgált országok közül három latin-amerikai állam lakosai hajlanak leginkább arra, hogy fogyasztói jogaikat érvényesítsék. Brazíliában a válaszadók hatvanöt, Mexikóban ötvenhat, Argentínában negyvenkilenc százalékuk mondta, hogy az elmúlt egy évben reklamált. Ugyanakkor, míg a latin-amerikai fogyasztók átlagosan ötvenhét százaléka érvényesítette fogyasztói jogait, addig ez az arány az ázsiai régióban csak harminc százalék körül mozgott. A kínai és dél-koreai megkérdezettek harminckettő, az oroszok tizennyolc, a japán fogyasztók alig tizenhét százaléka reklamált. Ez utóbbi arány egyébként a vizsgált országok közül a legalacsonyabb.
Reklamálni, vagy nem reklamálni?
Nemzetközi szinten is magas volt a panaszosok aránya Indiában és Csehországban, ahol a megkérdezettek negyvenhét százaléka élt ezen jogával a vizsgált időszakban. A fejlett ipari országok közül Európában Spanyolországban és Nagy-Britanniában, a tengerentúlon Kanadában és az Egyesült Államokban éltek a legtöbben a reklamáció lehetőségével. Az elmúlt tizenkét hónapban a spanyolok negyvenhat, a britek negyvenöt, az észak-amerikaiak negyvennégy százaléka reklamált egy-egy vásárlást követően.
A nemzetközi átlag körül mozgott a panaszosok aránya Ausztráliában, Olaszországban, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában és Németországban is. Elmaradt viszont az átlagtól a belgák, a lengyelek, a törökök és a magyarok reklamáló kedve. Belgiumban a fogyasztók huszonkilenc, Lengyelországban huszonhat, Törökországban huszonkettő, Magyarországon csak huszonöt százaléka élt a vásárlói panaszhoz való jogával.
Érdemes lenne ezt összevetni azzal, hogy az adott országban hány százalék a kivizsgált és kezelt panaszok száma, mert az a gyanúm, hogy nálunk azért kevés a panasz mert úgysem foglalkozik vele senki és simán leráznak, mert lerázhatnak, ugyanis ilyen vacak a törvényi háttér. / van hozzá egy mostani példám is- most nem a szokásos bankos nyűglődéseim - : három éve vettem egy új Seatot. juliusban. Az első évben nem ment a klíma, úgyis éves szerviz gondoltam, elvittem, megnézték, azt mondták, hogy a gyár nem töltötte fel rendesen, feltöltötték, azt az szezont kibírta. Következő évben nem ment a klíma, úgyis éves szerviz elvittem feltöltötték és tettek bele festéket, persze az évet kibírta, az egy hónap múltán végzett szemlén állítólag nem eresztett sehol. Harmadik évben eljött a nyár eleje és nem megy a klíma, de közben lejárt a jótállás és SENKI nem foglalkozik velem a szervizben, így jártam. Szóval bepaliztak egy valószinűleg gyári hibás alkatrésszel, vagy szerelési hibával és most nekem kellene bizonyítgatnom, szakértőzgetnem, stb. Miután ez reménytelen és igen hosszadalmas és fárasztó hagyom a fenébe, de ha az a cég ahol vettem és szervizeltem a kocsit adna magára és a jóhírére, vagy esetleg a márka mo.-i képviselete, akkor megnéznék és megcsinálnák / elnézést nem kell kérni /.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
Szóljon hozzá: