Nehezedő hitelfeltételek, egyre több eladósodott ügyfél – ideális körülmények egy zavarosban halászó hitelközvetítő számára, aki kecsegtető ajánlatokkal érkezik, majd továbbáll a kétségbeesett ügyfél utolsó fillérjeivel. Honnan ismerjük fel őket, mit kell tudnunk, mielőtt ajtót nyitunk egy (ál)közvetítőnek?
Szabályozatlan hitelpiac
Egyre bonyolultabbak a pénzügyi termékek, egyre nehezebb eligazodni a pénzpiacokon, ami kedvez a hitelközvetítő irodáknak, vállalkozásoknak. A pénzvilágban tájékozatlanok sokat takaríthatnak meg egy naprakész, minden konstrukciót, variációt, részletet ismerő szakember segítségével, ám sok esetben ennek ellenkezőjére is van példa.
Dr. Vasas Éva, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője szerint a hitelközvetítés szabályozási keretei jelenleg meglehetősen lazák. Tanácsadással, közvetítéssel, képesítéstől függetlenül bárki foglalkozhat. Kis túlzással elég csak egy névjegykártyát nyomtatnia tevékenysége megkezdéséhez. Ebből azonban nem "csupán" az következik, hogy szakmailag járatlan, hozzá nem értő közvetítők "segítik" a laikus ügyfelet, közel sem a legkedvezőbb hiteleket kínálva nekik. A szabályozatlanság elsősorban azért probléma, mert a hitelpiac így kiváló tereppé válik a szélhámosok, nyerészkedők számára, akik teljes vállalkozásokat építenek a pénzügyileg analfabéta ügyfelek megtévesztése érdekében.
Legális és féllegális vállalkozások
Még a regisztrált, tisztességes hitelközvetítő sem feltétlenül a legjobb hitelkonstrukciót fogja ajánlani nekünk. Neki ugyanis elsősorban annyi az érdeke, hogy szolgáltatóként az elérhető legmagasabb jutalékot szerezze meg közvetítői szolgálataiért. Így egy adott bank alkalmazásában álló ügynök természetesen az illető bank termékét fogja kínálni. Ám egy független ügynök sem "szondázza" az egész piacot, hogy onnan merítsen számunkra kedvező konstrukciókat. Ő is csupán néhány hitelintézettel, bankkal áll kapcsolatban, különböző jutalmazási feltételekkel, így saját motivációja is megkérdőjelezi a "független" tanácsadó szerepét. Egyes független ügynökök csupán a hitelintézettől kapnak fizetséget szolgálataikért, mások az ügyféltől is jutalékot várnak, de akadnak olyanok is, akik a jutalékokon kívül még sikerdíjat, készenléti díjat vagy hasonlóan fellengzős fantázianévvel felcímkézett juttatásokat is igényelnek.
Fontos tudni, hogy egy ügynök csak a legritkább esetben kínálhat valóban egyedi konstrukciókat. Nagyon ritka, hogy külön megállapodást kötnek egy pénzintézettel, így a piacon lévő hitelközvetítők 98 százaléka ugyanabból a kínálatból ajánl egyet számunkra. A "hihetetlenül kedvező" konstrukciók ezért vagy egyszerűen csak mézesmadzagként működnek az ügynök kezében, vagy csúsztatás van a dologban, tehát a kellemetlen részletek később derülnek ki.
A hitelszolgáltatások szürke zónájába tartoznak azok a vállalkozások, melyek bár hitelt nyújtanak, nem pénzünkre, hanem ingatlanunk jelzálogjogára utaznak. Ezek ügynökei főleg eladósodott, anyagilag kiszolgáltatott ügyfeleket keresnek meg, azt ígérve: nem akadály sem BAR-lista, sem a rendszeres jövedelem hiánya, és valamilyen ismeretlen hitelintézetet ajánlanak, biztos eredményt ígérve. Ezek a cégek nemhogy nem bánják, de örülnek is, ha az ügyfél pénzügyei zavarosak, alacsony a jövedelme vagy egyáltalán nincs is bevétele. Mindent le lehet papírozni - mondja ilyenkor a barátságos ügynök, a fizetésképtelen ügyfél pedig néhány hónap múlva már költözhet is saját lakásából. Sajnos jogilag nehezen megfogható hiénavállalkozások ezek, hiszen önmagában az, hogy valaki eladósodott ügyfélnek nyújt hitelt, még nem törvénytelen. "Csupán" morálisan kifogásolható a valódi céljuk, miszerint az adós lakására, ezáltal pedig extraprofitra ácsingóznak.
|
|
|
Bejegyzett pénzügyi szervezetek esetén nincsen kamatmaximum |
Sötétben tapogatózva
A hitelpiac
fekete zónájába azok az ügynökök, cégek tartoznak, akiknek eszük ágában sincs sem hitelt nyújtani, sem pedig hitelhez juttatni ügyfeleiket. Ők általában bombasztikus ajánlattal érkeznek, valamilyen címen pénzt kérnek a megkeresett hiteligénylőtől, majd
nyom nélkül tűnnek el.
Az is előfordulhat, hogy egy ilyen ügynök valóban hitelhez juttat bennünket. Csakhogy a szerződés jóval kedvezőtlenebb, mint amiről az ígéret szólt, akkorra viszont már olyan költségei voltak az igénylésünknek, hogy visszakozni sem éri meg.
Természetesen kimeríthetetlen a trükkök és csalások tárháza.
Vasvártól,
Kapuváron át
Dunaújvárosig számtalan ügyről olvashatunk. Színtiszta becsapástól a kozmetikázott feltételekig, nem megfelelő tájékoztatással kihúzott jutalékokig a nyerészkedésnek számtalan módja, formája van. Egy olvasói levél nyomán a félrevezetés sajátos válfajával ismerkedhetünk meg:
Elhatároztuk, hogy veszünk egy használt lakást. Volt egy hitelügyintéző, hozzá fordultunk segítségért. Ő azt mondta, semmi akadálya, kétszáz ezer forint kell önerőnek. Ezt nagy nehezen előteremtettük, és kifizettük szeptemberben. December közepén derült ki, hogy a hitelt elutasították, ráadásul a pénzt sem kaptuk vissza, pedig igazoló csekk, szerződés, minden itt van a kezünkben.
Utánanéztünk, miről is van szó. Az ügynök - aki azóta elérhetetlen - valójában életbiztosítást köttetett meg a levél írójával, mondván, ez egy életbiztosítással kombinált hitel. Az említett kétszázezer forint az életbiztosítás egyéves összege volt, nem pedig önerő, ahogyan azt az ügyfél vélte. Az ügynök valószínűleg nem a hitelkihelyezés, hanem az életbiztosítás után kapta a jutalékot, így
a biztosítás megkötése után már pénzénél volt, a hitellel nem foglalkozott. Természetesen a levél írója is hibázott, hiszen még azzal sem volt tisztában, mire fizeti ki a kétszázezer forintot - amit ráadásul szabad felhasználású banki hitelből tett meg. Ez persze nem menti fel az ügynököt, aki az ügyfél pénzügyi tájékozatlanságával visszaélve rövidítette meg őt.
Egy másik olvasói levélből kiderül, hogy a nem egészen korrekt közvetítők rosszul végzett munkájuk után is pénzhez próbálnának jutni:
Tavaly decemberben vettem fel a kapcsolatot egy hitelügyintéző irodával, és az úr személyesen is megkeresett. Ígért nekem mindent, hogy ő segít kiváltani a hitelemet. Eltelt öt hónap, kétszer váltatott ki velem tulajdoni lapot, ill. térképkivonatot,de semmit nem intézett. Öt hónap után állt elő azzal,hogy nincs más megoldás, mint a magánhitel. Szerintem már az elejétől fogva erre "utazott". Én ezt természetesen nem fogadtam el, és kértem, küldje vissza számomra a ház, ill. a személyes dokumentumaimat. Ő azt mondta, hogy ha kifizetem a neki járó összeget, ami a megbízási szerződésben le van írva, visszaküldi. El is küldte részemre a számlát (kettőszázhetvenezer forint). A részletezett számlából kiderül, hogy a követelt összegből
százötezer forintot a háromszori kiszállási díj tett ki (alkalmanként harmincötezer forint). A kiszállási díjról azonban a közvetítő korábban sem szóban, sem írásban, a megbízási szerződésben nem tájékoztatta az ügyfelet.
1. Hitelközvetítés: tények és elrettentő példák
2. Mit tegyünk?
Szóljon hozzá: