Olvasónk bankszámlájáról az illetékes helyi önkormányzat letiltotta gépkocsiadó-tartozását. Mivel az adótartozás és az adóbehajtás komoly dolog, érdemes tisztában lenni az adók végrehajtásának szabályaival.
Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:
"A bankom irásban közölte, hogy letiltotta a helyi önkormányzat a ki nem fizetett gépkocsi súlyadót. Kérdéseim, hogy a számlaszámomat birósági végzés nélkül (mert olyan nem volt) kiadhatja-e a bank? Az Önkormányzatnak van e jogalapja végzés nélkül kutakodni a bankoknál? Valamint, ha "jogos" a gk. adó elmaradás, az elévül-e és mennyi idő múlva?"
Olvasónk esetében a helyi önkormányzat járt el adóhatóságként, az adó behajtásáról intézkedve. Az adóhatóságok körét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 10.§ (1) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében
adóhatóság az állami adóhatóság (APEH), a vámhatóság, illetve a helyi önkormányzat jegyzője. A törvény hatodik fejezete az egyes adóhatóságok hatásköréről, illetve illetékességéről rendelkezik. A 81. § szerint belföldi rendszámú gépjárművek adója esetén első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el, illetékesség pedig az a helyi önkormányzat, amelynek területén a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett adóalany lakóhelye, székhelye, illetve telephelye található. A gépjárműadóról szóló, 1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint az
adóztatási feladatokat a magánszemély adóalany lakcímnyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalany hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint
illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Gépjárműadó esetén az adó megállapítására és kezelésére az önkormányzati adóhatóság, tehát a jegyző jogosult.
A gépjárműadót a helyi önkormányzat jegyzője határozatban állapítja meg. A határozat alapján az adó megfizetésére kötelezett személy (üzemben tartó, tulajdonos) a határozatban foglalt teljesítési határidőn belül köteles megfizetni az adót az adóhatóságnak. A határozat ellen természetesen fellebbezni is lehet, az általános szabályok szerint. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nézve általában halasztó hatálya van. Amennyiben nem fellebbezünk a határozat ellen, illetve az adófizetési kötelezettséget a másodfokon eljáró adóhatóság is megállapítja, úgy a határozat
jogerőssé, és főszabályként végrehajthatóvá is válik. Amennyiben az adófizetésre kötelezett a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltaknak megfelelően nem teljesíti adófizetési kötelezettségét, úgy
szabad út nyílik a végrehajtás előtt. A végrehajtási eljárásra az Art. 144. §-a szerint a bírósági végrehajtásról szóló, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályait rendeli alkalmazni. A Vht. szerint a végrehajtást úgynevezett
végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat
kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és teljesítési határidő letelt. Végrehajtható okirat kiállításának főszabályként csak jogerős bírósági ítélet, vagy bíróság, illetve közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján van helye. Az Art. azonban bővíti a végrehajtható okiratok körét, amikor kimondja, hogy
az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat egyben a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóhatóság (önkormányzati jegyző) adófizetésre vonatkozó határozata jogerőssé válik, önkéntes teljesítés hiányában minden további nélkül megindítható a végrehajtás, nincs szükség bírósági eljárásra.
A végrehajtás foganatosítására vonatkozóan a Vht. meghatározza az egyes végrehajtási módokat, szigorú sorrendet felállítva köztük. Így elsősorban a bankszámláról való
azonnali beszedési megbízás (inkasszó) alkalmazandó, majd következhet a végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra, illetve a pénzügyi intézménynél kezelt összegre, aztán jön az ingó- végül pedig az ingatlanvégrehajtás.
Olvasónk konkrét kérdéseire válaszolva, az adós bankszámlaszámát elsősorban nem a bank köteles kiadni, az ugyanis általában ismert az állami adóhatóság előtt, így a bankszámláról való inkasszálás egyszerűen kivitelezhető. Az önkormányzatnak pedig - adóhatósági ügyben - a fent ismertetett szabályok értelmében jogában áll adóvégrehajtást foganatosítani, ha a teljesítésre nyitva álló határidőn belül, a jogerős határozatban megállapított adót a kötelezett nem fizeti meg.
Az adókövetelések elévülésére nézve az Art. két helyen is tartalmaz rendelkezéseket. A 164. § szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított
öt éven belül évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított
öt év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik. Ennek megfelelően
mind az adó megállapítására, mind a megállapított adó végrehajtására öt éve van az adóhatóságnak, mielőtt a követelése elévülne.
A fentiekből kitűnik, hogy az adóvégrehajtás szabályai igen szigorúak. Önkéntes teljesítés hiányában az adóhatóság minden további nélkül inkasszálhatja a hátralékos adó összegét a kötelezett bankszámlájáról, illetve ennek sikertelensége esetén, a Vht. rendelkezéseinek megfelelően más végrehajtási intézkedéseket is foganatosíthat. Adótartozásainkat ezért kezeljük kiemelt figyelemmel, máskülönben hasonló meglepetések érhetnek minket.
Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: