Beázni nem csak akkor kellemetlen, ha saját mennyezetünkről csöpög a víz: vétkesként is kínos az ügy, különösen, ha a károsult az esetről több bőrt lehúzva próbál némi pluszpénzhez jutni. Olvasónk története következik.

Levélírónk arról számolt be nekünk, hogy az alsó szomszédja több alkalommal beázott miatta, nagyjából egy négyzetméternyi felületen. A károkat olvasónk tudomása szerint a szomszéd biztosítója megtérítette, de erről levélírónkat külön nem értesítették. Olvasónk az ügybe azon a ponton kapcsolódott be ismét, amikor szomszédja fizetési meghagyást adatott ki ellene - ennek ő ellentmondott, és azonnal saját biztosítóján keresztül próbálta rendezni az ügyet. Biztosítója ennek megfelelően felvette a kapcsolatot a károsulttal, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy az ő biztosítója már kifizette a kárt. Mivel a kár rendezése megtörtént, szó sem lehetett arról, hogy olvasónk biztosítója újból rendezze azt. Az ügy ennek ellenére  polgári perként folytatódik, olvasónk pedig nem tudja, mitévő legyen.


Mutasd a biztosításod!

Mint Fekésházy Andrástól, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettesétől megtudtuk, alapvető szabály, hogy aki kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha tehát olvasónk fölső szomszédként kárt okozott az alatta lakónak - még ha csak egyetlen négyzetméteren is - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint köteles állni a beázás okozta kár helyreállításának költségeit - ez általános szabály, függetlenül attól, volt-e biztosítva a lakás. Sőt, a károsult a Ptk. alapján akkor is kérheti a károkozótól az eredeti állapot visszaállításával járó kiadások megtérítését, ha amúgy van saját biztosítása. Azt persze ez esetben is hangsúlyozni kell, hogy a törvény értelmében a kárvallott, a kár miatt nem tehet szert anyagi előnyre, vagyis egy adott károsodásra nem kaphat több kártérítést, mint amennyiből a helyreállítás maradéktalanul elvégezhető.


Felelőskutatás

Ha a kárt szenvedett tulajdonosnak nincs biztosítása, kérheti a kárt okozó szomszédot, hogy fizesse meg az általa okozott kárt: ezt a szomszéd megteheti egyrészt zsebből, másrészt saját biztosítóján keresztül - feltéve persze, hogy rendelkezik megfelelő, épület-tulajdonosi, épülethasználói felelősségbiztosítást is tartalmazó lakásbiztosítással. Mivel az ilyen jellegű biztosítások a felelősségi kárügyekre is vonatkoznak, a biztosító helyt áll például abban az esetben is, ha a biztosított épülethasználói minőségében - akár önhibájából is - eláztatta az alatta lakót. Ez esetben tehát a károkozó saját biztosítójához közvetlenül is fordulhat, és kérheti, hogy a biztosító helyette teljesítse a felé érkező kárigényt - ezt tette olvasónk is, amikor a fizetési meghagyással saját biztosítójához fordult. Erre persze nem lett volna módja, ha felelősségbiztosítást nem tartalmazó biztosítása van: ez esetben neki kellett volna rendeznie a helyreállítással kapcsolatos költségeket.



Akarva-akaratlanul

A kár rendezésének szempontjából teljesen mindegy, hogy a vétkes önhibájából vagy önhibáján kívül okozott-e kárt, és mindent megtett-e hiba - jelen esetben a beázás - megszüntetése érdekében. Ennek értelmében a tulajdonos ugyanúgy rendezni köteles a rejtett hiba miatti csőtörés okozta kárt (más kérdés, hogy frissen vásárolt ingatlan esetében a rejtett hiba miatt pert indíthat a volt tulajdonos ellen) mint azt, ha a kádat túlfolyatva, vagy éppen a felmosóvizet kiborítva, figyelmetlenségből áztatja el az alatta lakót. Ennek oka, hogy az ingatlan tulajdonosa tulajdonosi, vagy ingatlanhasználói minőségében az okozott károkért abban esetben is felel, ha teljesen vétlen. A helyzetet az is bonyolítja, hogy nem minden esetben egyértelmű, ki felel a csőtörésért, hiszen repedés a társasház közös tulajdonában lévő csövön is előfordulhat. (Általános szabály egyébként, hogy beázásnál a károsultnak kell bizonyítania, pontosan ki/mi miatt keletkezett kára, hiszen például a mennyezeten is megjelenhet olyan vizes folt, ami nem csőtörés miatt keletkezett.)


Közös többszörös

A helyzetet még tovább bonyolítja, ha kiderül, a tulajdonos nem a szomszédtól, hanem a tető, vagy a ház bármely közös területe felől ázik be. Ez esetben a károkozás felelősének megnevezéséhez tudni kell, mi miatt ázott be a tető. "Van például olyan felhőszakadás, amelynél az egyes épületszerkezetek tökéletesen működnek, mégsem képesek elvezetni a hirtelen lezúduló vizet. Ez esetben a beázás a felhőszakadással, azaz elemi kárral függ össze.

Honnan jött a víz?

Abban az esetben azonban, ha hibás a tetőszigetelés, vagy az esővízcsatorna repedése miatt történik a beázás, már a társasházi közösség által okozott kárról beszélünk, hiszen a közös részek karbantartása a társasház feladata" - magyarázza Fekésházy András, majd hozzáteszi, hogy e helyzet pikantériája, hogy ilyenkor a kárt elszenvett tulajdonos is tagja a társasház-közösségnek, ami azt jelenti, hogy a helyreállítási költségek részben őt is terhelik. Ilyenkor a károsult a javítási költségeknek a tulajdoni hányada szerint ráeső részét viseli - kivéve persze, ha van felelősségbiztosítás a társasház-közösség egészére vonatkozóan.


Káron gazdagodni?

Ha a károsult biztosítója - legyen ez maga a társasház, vagy a magánszemély biztosítója - megtéríti a kárt, a károsult nem követelheti ugyanezt a károkozótól - olvasónk biztosítója vélhetően emiatt utasította el a beázott szomszéd kárigényét. Az elutasítás oka ilyen esetekben az, hogy káron gazdagodni nem lehet: ha tehát a kár helyreállítására a biztosító már megítélt egy adott összeget, ugyarra a kárra hivatkozva a tulajdonos a szomszédtól nem követelhet kártalanítását. Ha tehát bebizonyosodik, hogy olvasónk szomszédja kétszer próbált meg szert tenni a beázás kijavításának költségeire, a bíróság nagy valószínűséggel elutasítja keresetét. Ez alól persze kivétel, ha a tulajdonosnak a biztosítótól kapott összeg felett további pluszköltségei voltak, és ezeket a biztosító a biztosítási szerződés feltételeire való hivatkozással nem térítette meg. A teljes összeg követeléséről azonban ez esetben sem lehet szó, mindössze a különbözetet kérheti a tulajdonos a károkozótól.
  

Ajánljuk még:

• Villanyoszlop az udvaromon
• Dönteni kell a nyugdíjunkról
• Végtelen hagyatéki eljárás
• Igazságtalan költségmegosztás
• Az építkezési maradék sorsa