A tavalyi év októberének hűvös pénzügyi szele nyugdíjpénztári megtakarításainkra is borús időt hozott. A magasabb kockázatú részvények és az alacsonyabb kockázatot képviselő állampapírok értékének drasztikus csökkenése miatt tavaly év végén egytől-egyig, minden nyugdíjpénztár negatív hozammal zárt. Az év végéig adódó visszalépési lehetőség megoldást jelenthet a pénzükért aggódó és nyugdíj előtt álló pénztártagok számára. Szakértőket kérdeztünk: ki menjen, ki maradjon.

A nyugdíjpénztárak 2008. évre vonatkozó hozamadatait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009. március 9-ével nyilvánosságra hozta. A kép szomorú, de a mínusz húsz százalékos átlaghozam nem magyar sajátosság. A tavalyi év kihívásairól tájékoztatást, valamint a jövőre vonatkozóan némi mankót nyújtanak a pénztárak által közzétett ügyfélfüzetek, hírlevelek és a honlapokon található aktuális hírek is.

Összegezve, a nyugdíjpénztárak honlapjai a jelenlegi, remélhetőleg átmeneti helyzetre való tekintettel türelemre intenek, hiszen mivel jelen esetben a befektetéseket hosszú távra kell tervezni, a jövőben várható "kiegyenlítő" hozamok kompenzációként szolgálhatnak a mostani súlyos mínuszokra.

Veszélyben van-e a nyugalmunk?

Egyébként is, volt már ilyen: eső után köpönyeg. Ilyen volt az 1998. évi orosz tőzsdeválság, majd az 1999. évi részvénypiaci száguldás, és ilyen volt a MAX-index (hosszú futamidejű magyar állampapírok indexe) 2003. évi negatív éves hozama (-0,36 százalék) után, a következő, 2004. évben elért plusz tizenkét százalékos hozam is.


Nyitva áll a kapu

Az Országgyűlés 2009. június 29-én fogadta el a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényt, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségének szűk körű megnyitását 2009 év végéig. A lehetőséggel azok pénztártagok élhetnek, akik 2008. december 31-ig betöltötték ötvenkettedik életévüket, önként váltak pénztári taggá és százhúsz hónapot meg nem haladó, különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított pénztártagsági jogviszonnyal rendelkeznek.

További feltétel, hogy a megállapítható magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható havi összege nem éri el a pénztártagok társadalombiztosítási (szolgálati) nyugdíj megállapítási szabályai szerinti (azaz hetvenöt százlékos mértékű) nyugellátás havi összegének huszonöt százalékát- tájékoztat a PSZÁF.

Az ügy sokaknak fontos, összesen százhatvanezer embernek nyújt választási lehetőséget a törvénymódosítás - mondta az [origo]-nak Binder István. A PSZÁF szóvivője hozzátette: az érintettek szeptember végéig kapnak egy levelet a felügyelettől, amelyben tájákoztatást nyújtanak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés következményeiről. Mások helyett nem dönthet a felügyelet, és nem is ez a tiszte, a PSZÁF csak ahhoz nyújt segítséget, hogy az érintettek a megfelelő döntést hozzák meg.


Kinek jó ez?

"Az aktuáriusi elemzéseink alapján ma legalább huszonhárom-huszonöt éves folyamatos magánnyugdíjpénztári fizető tagság kell ahhoz, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető legyen az, hogy az innen kapott járulék nagysága meg fogja haladni a várható tb-nyugdíj huszonöt százalékát. Tehát ma negyvenöt éves hivatásos állományúnak vagy ötven éves polgári alkalmazottnak illetve annál fiatalabbaknak javasolható nagy biztonsággal az, hogy megéri a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradni.

A pénztári piac túlnyomó részét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe több lehetőség is van a megtakarítások felhasználására. Azok a tagok, akik kevesebb, mint tizenöt évet töltenek el a magánnyugdíjpénztári rendszerben, azaz a 2013-ig nyugdíjba vonulnak, eldönthetik, hogy magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat felveszik egy összegben vagy járadékszolgáltatást kérnek. Az ennél hosszabb időt a rendszerben eltöltők pedig a járadékszolgáltatás különböző típusai közül választhatnak majd. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások az államival szemben ráadásul örökölhetők.

Természetesen ez egy nagyon soktényezős mezőben meghozható döntés, hisz a közelmúltban láthattuk, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlésével a tb-nyugdíjnak is van jelentős kockázata, valamint például a különböző fegyveres és rendvédelmi szerveknél bekövetkező változások nagymértékben befolyásolják az egyének élethelyzetét, és akkor az egyes tagok személyes igényeit még nem is vettük számításba. Valamennyi tagunknak - az öngondoskodás hangsúlyozása mellett - azt javasoljuk, hogy a megkapott információk birtokában személyesen is konzultáljon a pénztár szakembereivel a döntése meghozatala előtt, melynek felelőssége át nem ruházható"- tájékoztat Dr. Szenes Zoltán, a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Az állami nyugdíjrendszer keretei is elég feszítettek, nagy összegű nyugdíjra nem szabad számítaniuk az ide tartozóknak. Viszont egy dolog kétségtelenül mellette szól: a jelenlegi szabályozás mellett elég biztonságosnak és kiszámíthatónak tűnik - főleg a magánnyugdíjak területén bekövetkezett hozamvesztés figyelembevételével - nyilatkozta az [origo]-nak Tatár Attila, pénzügyi szakértő, a www.bankweb.hu tulajdonosa.

Egyénileg kell mindenkinek megvizsgálnia, hogy a befizetései mire lesznek elegendőek a magánnyugdíj pénztári keretek között. Érdemes visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe? A legfontosabb szempont a döntésnél a már felhalmozott és a várható befizetések értéke, az életkor, az esetleges egészségi állapot ismeretében egy munkaképesség valószínűsítése. Ennél konkrétabb választ azonban felelőtlenség lenne megfogalmazni, minden esetben az érintett megtakarításainak paramétereitől függ a döntés. Tényleg nem egyértelmű a helyzet, egyénileg kell mérlegelni - tette hozzá a szakember, aki egyúttal hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztáraknál a törvény kissé magas költségeket enged, ezért aztán a tagoknak sokba kerül ez az egész, ez pedig rontja a hatékonyságot. Főleg akkor látszik ez, ha végez valaki egy igazán hosszú távú elemzést (számítást) és akkor kiderül, hogy a hozamnak éppen azt a részét "viszik el" a költségek, amitől már érdekes lehetne a magánnyugdíjpénztárban történő gondoskodás.


Nem szabad elhamarkodni a portfólióváltást

A piaci szereplők, az elemzők várakozásai alapján azt látjuk, hogy pozitív jelzések érkeznek mind hazai, mind nemzetközi részről, bár a válságnak illetve utórezgéseinek nincs vége. Nagyon fontos, hogy mindenki átgondoltan, a saját helyzetét pontosan felmérve hozzon döntéseket.

Azt minden elemzés alátámasztja, hogy a válság okozta negatív eredmények hosszú távon kiegyenlítődnek - mondta Szenes és hozzátette: ezért annak, akinek nyugdíj-megtakarítása egy távolabbi jövőben kerül felhasználásra, csak alaposan megfontolt esetben váltson portfóliót. Ha egy magasabb kockázati szintű portfólióban szenved el eszközcsökkenést, akkor a piac pozitív változása esetén is ilyen portfólióban kell lenni ahhoz, hogy visszanyerjük a veszteségeket.

Amennyiben a kisebb kockázatú portfólióba lépünk át a veszteségek elszenvedése után, akkor a megtakarításainkat megvédhetjük a további jelentős csökkenéstől, viszont a pozitív visszarendeződésből is csak kisebb mértékben fog részesülni. Így elveszíti az esélyt arra, hogy hosszú távon kiegyenlítődjön a piac mozgásából eredő negatív eredmény. Azon tagok esetében, akiknél a felhasználás a közeli jövőben várható, nem lép be a kiegyenlítődés esélye. Ezért érdemes a kisebb kockázatú portfóliókba történő átlépés.


Nyugdíjmatek

Borza Gábor, az ING nyugdíjkasszájának ügyvezető igazgatója a minap azt javasolta: amennyiben a parlament megnyitja az ötvenkét évesnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok részére az állami biztosítóba való visszalépés lehetőségét, akkor az ötvenhét év felettiek ezt feltétlenül tegyék meg. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részéről Kiss Sándor igazgatási főcsoportfőnök kifejtette: többségében azok az emberek járnak rosszul, akik idősebb korban és alacsonyabb keresettel léptek be a magánnyugdíjpénztárba. A konkrét ügyek azt mutatják, hogy sokkal inkább megérte volna a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben maradni és nem belépni a magánkasszába.



Egyszerű példával élve: hatvanezer forint összegű teljes nyugdíj esetében ennek hetvenöt százaléka folyósítható társadalombiztosítási nyugdíjként, ami negyvenötezer forint. Az érintett személy számláján lévő pénz, amely most kevesebb mint egy évvel ezelőtt volt, de ez a kérdés szempontjából nem döntő tényező, négyszázezer forint, amit egyösszegű juttatásként a nyugdíj megállapításakor felvett a magánnyugdíjpénztártól. A havi tizenötezer forintos nyugdíj-differencia éves összege száznyolcvanezer forint. Könnyen belátható, hogy valamivel több mint két év alatt a különbözet elfogyott.

Amennyiben nyolcszázezer forint lenne a számlán, akkor valamivel több mint négy év alatt fogyna el a pénz, miközben egy ebben az évben, hatvan éves korában előrehozott nyugdíjba vonult személy várható életkilátása férfi esetében tizenhat év, egy nőnél pedig huszonegy év. A bekövetkező veszteség rendkívül nagy, miközben a nyugdíj összege abszolút értékben is igen alacsony, százezer forint teljes összegű nyugdíj esetén hetvenötezer forint a társadalombiztosítási nyugdíj összege, az éves különbözet háromszázezer forint.

Hasonló összegű konkrét ügyekben volt példák szerint nyolcszázezer-egymillió forint körüli összeg lehetett a magán-nyugdíjpénztári számlán. Természetesen a számlák összege múlhat azon is, hogy egyébként a foglalkoztató a munkavállaló keresetéből levont tagdíjat milyen mértékben egészítette ki. Szignifikánsan azonban ezek a kiegészítések sem változtatnak azon a tényen, hogy a pénz rendkívül gyorsan elfogy. Az előző példában valamivel több mint három év alatt. A példák nem számolnak azzal, hogy a nyugdíjazást követően milyen összegű rendszeres nyugdíjemelések lesznek, mert ezek jövőbeni események. A rendszeres nyugdíjemelések összegei azonban a lejárati időt tovább csökkentik, hiszen a teljes összegű nyugdíj huszonöt százaléka nem emelkedhet, az nem része a folyósított társadalombiztosítási nyugdíjnak.


Mit a teendő? Aki még nem, illetve aki már nyugdíjas dilemmája

"Statisztikai adataink alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok közel tizenöt százaléka érintett, de ennek ellenére jelentősebb létszám vagy vagyoncsökkenéssel nem kell számolnunk. A tapasztalati adataink is ezt támasztják alá, hisz 2008-ban összesen hatszázharminc fő (2,6 százalék) egyenruhás lépett vissza a tb-rendszerbe a magánpénztári águnkból a fegyveres testületekre vonatkozó speciális szabályozás alapján és ezzel 1,6 milárd forintot fizettek be a közös nyugdíjkasszába. Ezzel szemben a magánpénztár teljes létszáma 1395 fővel, azaz nettó 6,1 százalékkal növekedett" - fogalmazott Dr. Szenes Zoltán, a Honvéd Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője.

Jobban kell aggódniuk az elcsurgó pénzükért a nyugdíj előtt álló, illetve "friss" nyugdíjas pénztártagoknak, akiknél a felhalmozási időszak már annyira rövid, hogy nem bízhatnak abban, hogy nyugdíjpénztáruk összeszedi magát, és a közeljövőben reális hozamra tesznek szert. Olvasónk hozzánk fordult dilemmájával: "tavaly (2008) júniusában mentem ötvenhét évesen előre hozott öregségi nyugdíjba. 1998. januárban léptem be magánnyugdíjpénztárba, a százhúsz hónapot túlléptem, így hetvenöt százalékos állami nyugdíjat kapok, százhúszezer forintot és a magánnyugdíjpénztárból megkaptam hárommillió forintot. Persze, semmiképpen nem kompenzálja a hiányzó havi negyvenezer forintot ez az összeg. Nagy nehezen beletörődtem, elhangzott, hogy végre egyszer viseljék az emberek a rossz döntéseik következményeit. Most miért nem engedik utólag a visszalépést azoknak, akik 2008. január és 2009. június között mentek nyugdíjba, miért vagyunk diszkriminálva?"

A törvény értelmében a már öregségi tb-nyugellátásban részesülő, volt pénztártagoknak is lehetőségük van ez év végéig kérni teljes, száz százalékos nyugellátásuk megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Az ő saját jogú öregségi nyugellátásuk mértéke jelenleg hetvenöt százalékos a teljesen tb-rendszerbe tartozókhoz képest. Abban az esetben azonban, ha a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári, egyösszegű nyugdíjkifizetésben, annak összegét a módosítási kérelem benyújtásától számított harminc napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának.


Nem egyértelmű kérdés

"A jogszabály csak azokat zárja ki a visszalépéstől, akik rokkantsági nyugdíjba mentek, mert megrokkanásukkor visszaléphettek volna. Tehát a levél írója is vissza tud lépni, de ebben az esetben a kapott hárommillió forintot vissza kell fizetnie. A negyvenezer forint éves összege 480 ezer, ami azt jelenti, hogy durván hat év alatt elfogy, amikor a levélíró "még csak" hatvanhárom éves lesz. Mindenképp érdemes tehát visszalépnie.

Ebben az esetben 2008. júniusig visszamenőleg meg fogja kapni a megállapított és a teljes összegű nyugdíj differenciáját figyelemmel az időközben bekövetkezett nyugdíjemelésekre is. Az egyösszegű és visszamenőleges kifizetést követő hónaptól pedig a teljes összegű, az időközbeni emelésekkel növelt összegű nyugdíjat fogják tovább folyósítani, azaz helyreáll az eredeti állapot, mintha az illető nem is lett volna magánnyugdíjpénztár tagja" - kaptuk a tájékoztatást Kiss Sándor igazgatási főcsoportfőnöktől.



A konkrét példák azt mutatják, hogy célszerűbb visszalépni, de az életkörülményekre és vagyoni viszonyokra való tekintettel a kérdés komplexebb, mint csak annyi, hogy mikor kapok több nyugdíjat. Aki nem nyugdíjas, annak számolnia kell egyéb dolgokkal is, mint például milyen összegű a járadék, stabil-e az állása, mi történik, ha idő előtt ezt a pozíciót elveszíti, illetve bízik-e abban, hogy a magánnyugdíjpénztára a jövőben valóban reálhozamot produkál, és a veszteség normalizálódik.

A jelenlegi helyzetben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a visszalépés, a portfolióválasztás vagy egyszerűen csak a türelem adhatja számunkra a legkifizetődőbb és egyben legjobb megoldást. Fontos, hogy a döntés előtt minden választási lehetőséget ismerjünk, kérjük a pénztárak tájékoztatását, segítségét.
 

Ajánljuk még:

• Végtelen hagyatéki eljárás
• Igazságtalan költségmegosztás
• Az építkezési maradék sorsa
• Szerződjünk, de okosan!
• Új hiteltörvény: bankárbarát regulák