Olvasónk azt kérdi, meddig húzódhat el egy olyan hagyatéki eljárás, amely során sem a hagyaték tárgyával, sem az örökösök személyével kapcsolatban nem merült fel vita. A konkrét kérdés megválaszolása mellett érdemes kitérni arra is, hogy egyes esetekben hogyan jutunk el a haláleset bejelentésétől a hagyaték átadásáig.

Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:

"Édesapám több mint fél éve halt meg, de a hagyatéki határozatot még mindig nem kaptam meg. Egyetlen örökös vagyok, vitás tétel nincs az örökségben, a tulajdoni viszonyok egyértelműek. A közjegyzőnél vannak a dokumentumok, ők azt mondják, az OTP válaszára várnak. A bank egyszer már válaszolt, de hiányosan. Visszakérdeztek, megint várunk. Egészen pontosan a bankszámláról és négy ötezer forintos autónyereménybetétkönyvről van szó. Utóbbiakból csak hármat igazolt vissza a bank, a negyedikről szót sem ejtett. Vagyis, azt sem közölte, hogy érvénytelen, lejárt, vagy bármi más lenne. Normális (most csak arra gondolok, hogy szabályszerű-e, mert biztosan nem normális), hogy teljesen egyértelmű esetben ilyen hosszan húzódjon az eljárás? Lehet-e valamilyen módon gyorsítani, sürgetni? (Azon túl, hogy a közjegyzői iroda idegeire megyek a telefonálgatással...) A banknak milyen kötelezettségei vannak? Hiszen érdeke, hogy az Édesapám számláján szereplő összeget minél tovább használhassa, és én minél később jussak hozzá. Ilyenkor a hagyatékozásra zárolt összeg kamatozik-e valamilyen módon? A közjegyzőnek hiányosan megküldött banki válasz miatt követelhetek-e pl. elmaradt hasznot a bankon? Esetleg az elhúzódó eljárás miatt máson?"

A hagyatéki eljárás menetét 6/1958. évi IM rendelet szabályozza. A halálesetet a halottkém köteles a halál helye szerint illetékes jegyzőnek a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányával bejelenteni. A halálesetet a jegyzőnek, illetve közjegyzőnek az is bejelentheti, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A bejelentés után az illetékes jegyző az alábbiak szerint intézkedik: Ha a meghalt személy után nem maradt kötelező leltározás alá eső vagyontárgy, a jegyző a hozzá beérkezett halottvizsgálati bizonyítványt, illetőleg holtnak nyilvánító végzést a leltározás mellőzése okának feltüntetésével, érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezi. Ha létezik ilyen vagyontárgy, úgy a hagyaték leltározására kerül sor, amely elvégzésére a jegyző leltárelőadót nevez ki.


A hagyaték leltározását az alábbi esetekben kell kötelezően elvégezni: 4. § (1) bekezdése szerint, ha az örökhagyó ingatlan vagyonnal rendelkezett. A 4. § (2) bekezdése az ingóságok tekintetében további három esetet sorol, amelyek a következők: Ha az ingóságok értéke meghaladja a háromszázezer forintot és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, nincs ismert örökös, vagy a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

Olvasónk esetében az örökhagyó után ingatlanvagyon vélhetően nem maradt, olvasónk említ azonban egy bankszámlát és négy takarékbetétkönyvet. A leltárelőadó a szükséges adatok beszerzése és az érdekeltek meghallgatása alapján a halálesetről szóló értesítésnek, illetve a megkeresésnek a jegyzőhöz érkezését követően harminc napon belül köteles elkészíteni a leltárt.

A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja. Ha a halálesetet közjegyzőnél jelentették be, vagy ha a leltározás szükségessége a közjegyző előtt folyó eljárás során merült fel, a leltárt a közjegyző maga is elvégezheti.

A közjegyző köteles a hagyatéki tárgyalást úgy előkészíteni, hogy az egy határnapon befejezhető legyen. Evégből a tárgyalás határnapjáig beszerzi az eljáráshoz szükséges adatokat és iratokat. A közjegyző a hagyaték tárgyalására határnapot tűz és megidézi a túlélő házastársat, végrendelet hiányában a törvényes örökösöket, végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a köteles részre jogosultakat, az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették.

A tárgyaláson meg kell állapítani, hogy a hagyatékra kik és milyen jogcímen támasztottak és támaszthatnak igényt. A hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. Evégből a közjegyző a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására, az értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól okiratokat, iratokat szerezhet be. A tárgyalás során a közjegyző ismerteti a leltárt, a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást ad, valamint az örökösök közötti egyezség létrehozását kísérli meg.

A hagyatéknak az örökösök részére történő átadása tárgyában a közjegyző végzéssel határoz. A végzéseket meghozataluk alkalmával a jelenlevő felekkel kihirdetés útján, a jelen nem levő felekkel kézbesítés útján kell közölni. Ha az érdekeltek száma kisebb, és mód nyílik nyomban a tárgyalás alkalmával a hagyatékátadó végzés elkészítésére is, a közjegyző a jegyzőkönyv másolatára vezetett hagyatékátadó végzés kiadmányait, a jelenlevő felek részére nyomban a tárgyaláson kézbesíti és a hagyatékátadó végzés átvételét a tárgyalási jegyzőkönyvön elismerteti.

A hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyző teljes hatállyal vagy ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot az örökösnek. Az örökös a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba veheti és azt jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti. A birtokbavétel azonban a készpénzre és értéktárgyakra nem terjed ki, ezeket továbbra is bírói letétben kell tartani, illetve bírói letétbe kell helyezni. A közjegyző az alábbi esetekben tárgyalás nélkül is átadhatja a hagyatékot: 69. § (1)
a. Ha csak egy törvényes örökös van;
b. ha a törvényes örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható;
c. a póthagyatéki eljárásban;
d. ha az örökhagyó után csak ötszázezer forintot meg nem haladó ingóság maradt.

Aki a hagyatéki eljárás során hozott végzés valamely részét magára nézve sérelmesnek tartja, az, az érdemi rendelkezést tartalmazó, vagy olyan végzéssel szemben, amely ellen a hagyatéki eljárásról szóló IM rendelet külön megengedi, fellebbezéssel élhet, melynek határideje tizenöt nap.

Olvasónk egyedüli törvényes örökös, így esetében a közjegyzőnek nem kell hagyatéki tárgyalást tartania, de amíg a bank hiánytalanul nem igazolta vissza, hogy az örökhagyónak milyen bankszámlái és takarékbetétkönyvei vannak, addig nem adhat ki hagyatékátadó végzést. A számlán elhelyezett összeg azonban addig is kamatozik az örökhagyó és a bank között létrejött megállapodás alapján. A bank kötelezettsége csupán abban áll, hogy a bankszámla és takarékbetétkönyvek meglétét visszaigazolja a közjegyzőnek. Addig azonban, amíg ez nem történt meg az eljárás nem fejeződik be. Az eljárás elhúzódása miatt kártérítési követeléssel élni a bank irányában esetleg abban az esetben érdemes, ha igazolható az elmaradt haszon nagysága. Mivel ez idő alatt a számlán lévő pénz kamatozik is, ajánlatos megfontolni egy hosszadalmas bírósági eljárás megindítását.

Marosi Bernadett
gyakornok
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
 

Ajánljuk még:

• Igazságtalan költségmegosztás
• Az építkezési maradék sorsa
• Szerződjünk, de okosan!
• Új hiteltörvény: bankárbarát regulák
• Főgáz kártya mérlegen