A termékek és szolgáltatások zöme csak szerződéskötés után vehető igénybe. Persze szeretnénk úgy érezni, hogy ez két hasonló kaliberű fél között jön létre, nyomásgyakorlás, kényszer vagy félretájékoztatás nélkül. A megfelelően kötött szerződés mindkét fél számára jó üzlet, ezért szerencsés, ha tisztában vagyunk azokkal az alapfogalmakkal és lehetőségekkel, amelyek ismeretében elkerülhetőek a későbbi viták és sérelmek.

Egy olvasónk az alábbi levelet küldte: "A közelmúltban (2009. március) felkerestem a UPC szolnoki irodáját, hogy lemondjam előfizetésemet (kb.2000 óta vagyok előfizetőjük). Az ügyfélszolgálatos hölgy közölte, hogy még egy év hűségnyilatkozat van rajta, így csak 77.000 forint ellenében tudom lemondani. Én 2000 óta SEMMILYEN szerződést, szerződésmódosítást nem írtam alá velük, így nem értettem a dolgot. A hölgy erre azt felelte, bizonyára telefonon kerestek meg, vagy ráutaló magatartást tanúsítottam, vagy valamelyik külsős cégükkel kötöttem szerződést! Én SEMMILYEN szerződést nem kötöttem senkivel, semmivel. Ilyenkor mit lehet tenni, mert nem szeretném tovább feleslegesen fizetni a havi 3990 forintos díjat! Ugyanis egy másik szolgáltatónál kötöttem jóval kedvezőbb szerződést."


A szerződés születése

Habár a szerződő felek elvben egyenrangúak, azt azért már a törvényhozók is felismerték, hogy szolgáltató és fogyasztó között nem beszélhetünk egyforma súlycsoportról. A fogyasztóvédelem egyik fő feladata éppen az, hogy a nyilvánvaló erőkülönbséget a rendelkezésére álló eszközökkel ellensúlyozza: a törvényi előírások és szankciók mellett nagyon hatásos a nyilvánosság is, melynek köszönhetően sokan válnak még öntudatosabb fogyasztóvá, elkerülve azt, hogy a saját kárukon tanuljanak.

A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) meglehetősen részletesen foglalkozik a szerződésekkel (a XVIII. fejezetében találjuk a szerződés megkötésének körülményeit, olvashatunk arról, mikor tisztességtelenek a szerződési feltételek, mi a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés stb.) és egyértelműen kijelenti, hogy "a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, (…) a feleknek a lényeges (...) kérdésekben való megállapodása szükséges. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről." (205. §)

Az utóbbi években széles körben elterjedt telefonos és online szerződéskötések újfajta kihívások elé állították még a rutinos és óvatos fogyasztókat is. Ha a ptk-ban ecsetelt hangzatos alapelveket összevetjük a valósággal, elmondhatjuk, hogy azok bizony köszönőviszonyban sincsenek egymással. A telefonos megkeresésekben elhangzott tájékoztató szövegek zöme hiányos, félrevezető és pontatlan, ráadásul a helyzet maga (egy rámenős, jutalék-orientált fél az egyik és egy jóhiszemű, ám tájékozatlan fél a másik oldalon) sem optimális ahhoz, hogy a fogyasztó valóban a kellő mennyiségű és mélységű információval felvértezve mondjon áment az őt felhívó ismeretlen kéretlen ajánlatára. Ám mivel semmilyen törvény nem tiltja a telefonos szerződéskötést, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ha a beszélgetés során beleegyezünk abba, amit felajánlanak nekünk, megkötöttnek számít a telefonos ajánlattétel.

Óvatosan az igenekkel!

A sokat emlegetett "ráutaló magatartás" talán a bizonytalankodó "hát jó"-t is jelentheti, éppen ezért mindig azon legyünk, hogy az általunk kimondott szó egyértelműnek hasson. Ne szégyelljünk kérdezni és visszakérdezni és a lehető legalaposabban tudakozódni a részletek felől. Ugyanakkor éljünk a gyanúperrel, hogy a túl sok engedmény vagy az ingyenesség gyakori szajkózása mögött biztos, hogy lennie kell valamilyen üzleti érdeknek, máskülönben nem keresnének és nem akarnának ily módon ránk tukmálni valamit. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató belőlünk, fogyasztókból él, mindig próbáljuk kideríteni, hol lehet neki haszna abból, ha mi ráállunk az üzletre.

Ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjünk gondolkodási időt, és egy másik visszahívást az általunk megjelölt időben, addig pedig nézzünk utána, tényleg jó -e nekünk a felkínált ajánlat. Ha nagyon rámenős a hívó fél, igyekezzünk rövidre zárni a dolgot és véget vetni a beszélgetésnek, de ezt semmiképp se úgy tegyük, hogy "inkább belemegyek, csak hagyjon már békén". Még mindig vállalhatóbb (és olcsóbb!) az egyszerű vonalmegszakítás, mint az, ha bepaliznak.

Merjünk kérdezni!

Az online szerződéskötésekkel már jóval kevesebb probléma akadhat, hiszen az írásbeliség (még ha csak monitoron keresztül olvasható is) kevesebb félreértést hoz magával. Itt inkább az lehet egy tipikus hiba, hogy nem vesszük a fáradságot arra, hogy valóban végigolvassuk a szerződési feltételeket, hanem csak sebtében kattintgatunk az "elfogadom" és "tovább" gombokra. Bár igaz, hogy a közzétett feltételek zöme apró betűvel, ömlesztve, azaz eleve riasztó mennyiségűre van szabva és valóban nem túl kellemes időtöltés végigolvasni, ám csak így lehetünk biztosak abban, hogy mit rendelünk meg és mire vállalunk akár több évre szóló fizetési kötelezettséget.


UPC akciók így is, úgy is

Olvasónk panaszát továbbítottuk a UPC-nek, ahol kivizsgálták az ügyet. Kiderült, hogy ebben az esetben egy "harmadik utas" szerződéskötés történt. A cég levélben kereste meg azokat az ügyfeleit, akiknek közeledett a hűségnyilatkozatuk lejárata. Ebben további kedvezményes szolgáltatást kínált a listaárnál olcsóbban, ám ennek feltétele újabb egy- vagy kétéves hűségvállalás volt. Az ajánlatot úgy tudta elfogadni a címzett fogyasztó, ha a levélben megadott telefonszámon regisztrált. A regisztrációt csak már meglévő ügyfél tehette meg, mert az azonosításhoz kellett az ügyfélszám.

Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója elmondta, hogy mind az ajánlat, mind pedig a regisztrációt követően kiküldött levél tartalmazta azt, hogy "az előfizetésnek a hűségidőszak lejárta előtti felmondása esetén milyen következményekkel kell számolni, ez esetben az időarányosan felhasznált előfizetési díjkedvezményének összegét a UPC Direct szolgáltatója jogosult egy összegben kiszámlázni". Ez az "egy összeg" az a hetvenhétezer forint, amin bizonyára sokak szeme akadt meg a cikk elején.

A UPC jelen esetben többszörösen levédte magát, hiszen akciója megfelelt a "távollevők között kötött szerződésekről" szóló 7/1999. (II. 5.) Kormányrendeletben előírtaknak (ezt egészíti ki "az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről" szóló 13/2008. (VIII. 29.) Kormányrendelet). Ráadásul az eltelt másfél év alatt még tovább finomodott a cég üzletpolitikája és a sokat vitatott hűségnyilatkozatokat sem erőltetik mindenáron. Szűcs László jelezte, hogy "változtattunk a fenti gyakorlaton és a hűségidőszak lejárta után újabb hűség vállalása NÉLKÜL biztosítjuk a kedvezményes díjakat. Általában a hűségvállalást, mint feltételt már nem vagy csak kivételes esetekben alkalmazzuk." Hozzátette továbbá, hogy a UPC "Általános Szerződési Feltételei"-ben van olyan passzus, hogy "egyoldalú szerződésmódosítás esetén, amennyiben az előfizető a módosításról szóló értesítésben megszabott, legalább 8 napos határidőn belül nem nyilatkozik a módosítás elutasításáról, akkor is csak az esetben minősül elfogadottnak a módosítás, ha a módosított számlát tartalmazó díjat megfizeti." Így tehát, ha lejáró UPC-s szerződésünket telefonon vagy online újítjuk meg, még mindig van nyolc napunk arra, hogy visszatáncoljunk vagy semmissé nyilvánítsuk a megrendelésünket. Ha azonban nem élünk ezzel a lehetőséggel és tovább fizetjük a havonta érkező számlákat, akkor már csak pénzért - jelen esetben hetvenhétezer forintért - válthatjuk meg a szabadságunkat.


A kézfogósdi tehát végérvényesen a múlté, ám éppen a sok fogyasztói észrevételnek köszönhetően egyre kevesebb direkt bepróbálkozásnak lehetünk áldozatai (emlékezzünk az Invitel-ügyekre). Ugyanakkor még mindig nem szabadulunk meg a hosszas szerződési feltételek elolvasásától, ám ezt ne is vegyük félvállról, hiszen később sokba kerülhet a tájékozatlanságunk. 
 
Szerződéskötéssel kapcsolatos hasznos információkat és szerződésmintákat itt találhat!
  

Ajánljuk még:

• Új hiteltörvény: bankárbarát regulák
• Főgáz kártya mérlegen
• Couchsurfing - házhoz jön a világ
• Problémák a villanyóra körül
• Kolbász és a kerítés