Július végéig még keménykedhetnek adósaikkal a bankok, anélkül emelve a hitelszerződések díjait, hogy ügyfelük emiatt szerződésfelbontást kezdeményezhetne. Augusztus elsejétől viszont életbe lép a pénzintézeteket fogyasztóbarát magatartásra kötelező törvény. Baj csak a törvény szigorával van.
Még jóval a pénzügyi válság begyűrűzése előtt volt téma a
bankok egyoldalú szerződésmódosításainak visszaszorítása. Ezek a módosítások ugyanis rendszerint díj- és kamatemeléseket jelentettek, évente akár többet is. Így az agyonreklámozott, olcsó hitelekre ráharapó adósok néhány hónap múlva már
indokolatlan törlesztőrészlet-emelkedést tapasztalhattak, amit aztán tovább súlyosbítottak a válság során elszállt devizaárfolyamok.
|
|
|
Derült égből a díjemelés |
Az érintettek hiába fordultak a bankok működését felügyelő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (
PSZÁF), a Gazdasági Versenyhivatalhoz (
GVH) és a nyilvánossághoz, a bankok bebetonozott jogait és erőfölényét évek óta nem lehet(ett) megingatni. Az eddig pusztába kiáltott panasz végre eljutott a kormány és egyes parlamenti képviselők fülébe, így a
2009. évi XIII. számú törvénnyel most bizonyos fokig korlátozni akarják a pénzintézetek mindenhatóságát.
Derűre ború
Csodákra azért ne számítsunk. A fogyasztók jogaira eddig is fittyet hányó bankok nem válnak egyik napról a másikra ügyfélbarát szervezetté, a minél magasabb profit eléréséhez így is bőven elég ügyfélszomorító eszközük marad. Mellesleg - hvg információk szerint - a még hatályba sem lépett törvényről a kulisszák mögött máris
módosító tárgyalások folynak, hiszen a bankok kezét itt-ott erősen megkötő szabályozás egyetlen érintett pénzintézetnek sincsen ínyére.
|
|
|
Kiszállhatunk-e a hitelből, ha a bank szerződést módosít? |
Az ügyfél számára kiszámíthatóságot és az előre tervezés lehetőségét nyújtó díjmódosítási szigorítás ugyanis jelentős bevétel-kiesést jelenthet majd számukra. Az augusztus elsején életbe lépő regula szerint ugyanis
a bank minden szerződésmódosítás (többnyire díjemelés) előtt legalább hatvan nappal köteles lesz ügyfelét értesíteni a változásokról. Az ügyfél ekkor díjmentesen szállhat ki hiteléből és másik bankhoz mehet át, ha kedvezőtlenül érintik a változások.
Más kérdés, hogy a bankváltást továbbra sem könnyíti meg senki, így a várható tortúra sokakat maradásra kényszerít majd. Az is nagy probléma, hogy az
új törvény - a fogyasztók és a PSZÁF nyomása ellenére - nem írja elő az ügyfél által is értelmezhető és átlátható irányadó referenciakamat-számítást. Így bár a kiinduló érték (jegybanki alapkamat, bubor és libor) egységes, a felhasznált piaci mutatók (tehát a kamatemelés magyarázata) továbbra is eltérnek majd, ellehetetlenítve ezzel az összehasonlítást, a valódi versenyt.
Fennmarad továbbá az az igazságtalan gyakorlat is, amely szerint az ügyfelek nem törleszthetnek a felvett hitel devizanemében, csak a hitelező bank által megállapított napon és árfolyamon átváltott forintban. A több szempontból is gyengekezű PSZÁF ugyanis csupán körlevélben ajánlja, hogy a pénzintézetek minden lehetséges eszközzel próbáljanak az adósok terhein könnyíteni, például devizában is befogadva törlesztéseiket. Ezt azonban - az UniCredit Bank és a Budapest Bank kivételével - jelenleg egyik bank sem teszi, hiszen így megfosztanák magukat az átváltással járó extra profittól. Pedig az adósok nagy részének még az a havi egynéhány-ezer forintos árfolyamnyereség is komolyan számítana, amit akkor érhetnének el, ha az esedékes törlesztő részleteiket fedező valutát vagy devizát ott és annyiért vehetnék meg, ahol és amennyiért lehetőségük van rá.
|
|
|
Drágán dolgoznak a bankok |
További rossz hír, hogy az
egyéb díjak emelését továbbra is a sokszor megkérdőjelezhető "piaci verseny" alakítja. Így nem meglepő, hogy a régióban még mindig kiemelkedően magas díjakat fizetünk a banki szolgáltatásokért.
Bár egyre több a bedőlt hitel, a bankok érdekvédelme a kormány szemében megint egyszer fontosabbnak bizonyult a segítő szándéknál.
A most életbe lépő törvényből ráadásul "kifelejtették" azt a még ez év elején beharangozott, nagyon is kívánatos passzust, melynek értelmében az adós a hitelfelvétel árfolyamán törlesztheti majd adósságát. Így most meg kell elégednünk az ingyenes előtörlesztéssel és a hatvannapos kiszállási lehetőséggel, illetve reménykedhetünk, hogy egyre több bank ad majd lehetőséget a devizában történő törlesztésre. Addig is érdemes böngészni a bankok üzletszabályzatait és elolvasni az általuk a napokban kiküldött ügyféltájékoztatókat, melyek éppen erre "az ügyfél érdekében történő", örvendetes törvénymódosításra hívják fel a figyelmünket.
Szóljon hozzá: