Uniós döntés nyomán szeptembertől fokozatosan vonják ki a forgalomból az izzólámpák bizonyos típusait. A rendelet célja a kevésbé energiahatékony fényforrrások fokozatos lecserélése. További energiahatékonysági szigorítások is várhatóak, idővel a tiltott fényforrások körének bővülésére számíthatunk.

A háztartásokban felhasznált villamos energia nagy része sokáig a világításra fordítódott. A különböző háztartási villamos berendezések megjelenésével és elterjedésével azonban nagymértékben megnőtt a háztartások villamosenergia-fogyasztása. Napjainkban a háztartások villamosenergia-fogyasztásának mintegy negyedét-ötödét adja a világítás. Az izzólámpák forgalomból történő kivonásával tervek szerint mintegy negyven TWh villamos energia takarítható meg, ami hozzávetőlegesen tizenegy millió háztartás vagy Románia teljes villamos energia igényével egyenlő, és évente tizenöt millió tonnával kevesebb szén-dioxid emissziót jelent.


Fényforrások energiacímkézése

A fényforrások energiacímkéit ritkán nézzük meg, pedig hasznos és könnyen érthető információkat árul el: főleg, ha több fényforrást hasonlítunk össze egymással. A háztartási fényforrások energiacímkézése az Európai Közösségek Bizottságának 98/11/EK irányelvén (1998. január 27.) alapul. A háztartási fényforrások energiacímkéje a következőket tartalmazza: a fényforrás energiahatékonysági osztálya (A, B, C, D, E, F - A a leghatékonyabb, az F osztályú pedig a legpazarlóbb fényforrás), a fényforrás fényárama (mértékegység: lumen), felvett villamos teljesítménye (wattban), és névleges élettartama órában.

Legköltséghatékonyabb az "A" osztály

Az osztályokba sorolás alapja a fényforrások fényhasznosítása, pontosabban az energiahatékonysági mutató, amit a fényforrás fényáramából és felvett villamos teljesítményéből határoznak meg. A rendelet nyomán a fényforrások energiahatékonysági címkézése is változni fog, mivel a rosszabb fényhasznosítási osztályok "megüresednek".

Háztartásokban gyakrabban alkalmazott fényforrások főbb jellemzői:

Fényforrás	Fényhasznosítás (lm/W)	Hatásfok (%)	Átlagos élettartam (óra)	Energiahatékonysági osztály(ok)
Gyertya	0,3	0,04	?	G
Hagyományos izzók	13...15	~2	1000	E,F,G
Halogénizzók	15...20	2...3	1000...3000 2000...3000 3000	D (hagyományos) C (xenontöltésű) B (infavörös fényt visszatükröző bevonattal elátott)
Kompakt fénycsövek	50...90	8...11	6000...15000	A, esetleg B
Hagyományos fénycsövek	50...100	10...20	7500...15000	A
LED-es fényforrások	10...150	1,5...22	>20000	A

Mire vonatkozik a rendelet és mire nem?

A szóban forgó rendelet irányelve szerint elsősorban olyan típusú izzólámpákat tilt be fokozatosan, melyeknek jelenleg nincsen gazdaságos alternatívájuk kompakt fénycsőként vagy LED-es fényforrásként - ez bizonyos időt ad az átállásra a lakosságnak és a gyártóknak. A tilalom elsősorban a "nem irányítható" fényforrásokra vonatkozik (amelyek a fényt minden irányba egyformán sugározzák - irányított fényforrás például a spotlámpa). 2009 szeptemberétől betiltják a nem átlátszó búrájú izzókat (beleértve a halogénlámpákat is), mivel a kompakt fénycsövek ezeket már teljes mértékben helyettesíthetik.

Az átlátszó (világos) búrájú izzólámpa némi haladékot kap, mivel pontszerű fényforrásnak számít (a kompakt fénycsövekkel ellentétben), ami sok esetben igen hasznos. Itt tehát a tiltás fokozatos, alapja az energiahatékonyság. A sort 2009, illetve 2010 szeptemberétől a 100 W-nál nagyobb teljesítményű izzók kezdik, majd 2011-től, illetve 2013-tól a 75 W-nál nagyobb, 2013-2015-től a 60 W-nál nagyobb, 2015-2017-től pedig a 25 W-nál nagyobb teljesítményű, átlátszó búrájú izzóktól vehetünk búcsút. (Azért a két évszám, mert a tiltás energiahatékonysági osztályok, és nem a teljesítmény alapján történik: az azonos teljesítményű, ám jobb energiahatékonyságú izzók így némi - egy-két év - haladékot kapnak.)

Izzólámpák

A hagyományos izzólámpát 1879-ben találta fel Thomas Alva Edison. Működési elve szerint a zárt üvegbúrában elhelyezett izzószál a rajta átfolyó villamos áram hatására felizzik, miközben fényt bocsát ki. Az izzószálat hosszabb élettartama érdekében előbb vákuum, majd nemesgáz-atmoszféra vette körül. A halogénizzót az izzólámpákból fejlesztették ki, ezek a nyolcvanas években jelentek meg. Itt is áramjárta izzószál adja a fényt, de az izzószálat halogént vagy halogénvegyületet tartalmazó atmoszféra veszi körül, így az magasabb hőmérsékleten izzik. A halogénizzók a felvett villamos energiát a hagyományos izzólámpáknál jobban hasznosítják. Főbb típusaik - növekvő energiahatékonyságuk szerint - a következők: hagyományos halogénizzó, xenontöltésű halogénizzó, infravörös fényt visszatükröző bevonattal ellátott halogénizzó. Halogénizzókkal például spotlámpákban, gépjárművek fényszóróiban vagy szabályozható fényáramú állólámpákban találkozhatunk, de hagyományos (körte formájú) változataik is vannak. A hagyományos és halogén izzók előnye, hogy pontszerű fényforrások (átlátszó búra esetén), fényerejük könnyedén szabályozható, színvisszaadásuk kiváló, kis méretük sokoldalú felhasználást enged meg, a kapcsolások száma nem befolyásolja élettartamukat, felfutási idejük gyakorlatilag nincs, jó minőségűek és megbízhatók. Hátrányuk, hogy más, korszerű fényforrásokhoz képest fényhasznosításuk és hatásfokuk rossz, élettartamuk viszonylag rövid. (Fényhasznosítás alatt 1 Watt felvett villamos teljesítmény révén kibocsátott fényáramot értjük, a hatásfok pedig a kibocsátott fény- és a felvett villamos energia hányadosa.) A rossz fényhasznosítás azt jelenti, hogy a fényként nem hasznosuló villamos energia az izzólámpa környezetét fűti.

Az átlátszó búrájú, ám speciális felhasználási célokra szolgáló izzólámpákra a rendelet nem vonatkozik: ide tartoznak például a hűtőszekrényekben, mikrohullámú sütőkben, vetítőgépekben, infravörös lámpákban levő fényforrások, valamint a szabályozható fényerejű állólámpákban található, különleges fejű halogénizzók. Ezek egyrészt kis teljesítményűek illetve -fogyasztásúak, másrészt pedig korszerűbb fényforrásokkal gazdaságosan egyelőre nem válthatók ki. A világos búrájú, ám jobb energiahatékonyságú (C és B osztály) halogénlámpákra a rendelet szintén nem vonatkozik.


Gazdaságos kompakt fénycső

Megfelelő kompakt fénycsövekkel ma már minden világítási feladat kielégíthető. A hagyományos foglalatokba csavarható, E27-es menettel ellátott fejű kompakt fénycsövek mellett találkozhatunk a közepes méretű foglalatokba való, E14-es menettel rendelkező (mignon-fejű) kompakt fénycsövekkel is. A kompakt fénycsövek jóval drágábbak, mint a hagyományos izzók (bár az áruk az utóbbi években jelentősen csökkent), energiafogyasztásuk viszont azokénak negyede, ötöde. Áruk ezért és a hatszor-tizenötször hosszabb élettartam miatt idővel megtérül.

A kompakt fénycsövek "hidegen" való bekapcsolása esetén általában számolni kell azzal, hogy kibocsátott fényerősségük néhány perc elteltével éri el a maximumát. Ezért, és mert gyakori fel- és lekapcsolásuk csökkenti élettartamukat, olyan helyiségekben célszerű alkalmazni őket, ahol egy felkapcsolással viszonylag hosszú ideig működhetnek. Ennek megfelelően olyan helyiségekbe, ahol viszonylag ritkán és rövid ideig tartózkodunk (kamra) nem célszerű kompakt fénycsöveket alkalmazni.

Kompakt fénycsövek

A fénycsövekben (mind a kompakt, mind a hagyományos változatokban) a fény fluoreszcencia révén keletkezik, vagyis gerjesztett atomok bocsátják ki. A kompakt fénycsöveket a hetvenes években fejlesztették ki, szélesebb körű elterjedésükre a kilencvenes évekig kellett várni. A kompakt fénycsöveket a hagyományos ("hosszúkás", két végén fejelt) fénycsövekből fejlesztették ki (valójában egy- vagy többszörösen meghajlított fénycsövekről van szó), azok előnyeinek (kisebb fogyasztás, viszonylag hosszú élettartam), jó (bár az izzókénál valamivel rosszabb) színvisszaadás, káprázás mentes fény megtartásával és hátrányainak (nagy méret, kapcsoláskor nehézkes gyújtás, működés közbeni jellegzetes villódzás és búgás) kiküszöbölésével.

Nehezebb, drágább, de tovább bírja

Néhány dolog, amire célszerű odafigyelni. A becsavarható típusú kompakt fénycsövek fényárama rendszerint nem szabályozható: ez csak a négy kivezetéses, dugaszolható fénycsövek esetén oldható meg, elektronikus előtéttel. A kompakt fénycsövek esetenként nagyobbak (és nehezebbek) a hagyományos izzóknál, így egyes típusaik bizonyos (zárt) lámpabúrák alatt nem férnek el. Kültérre másféle kompakt fénycső szükséges. A kiégett kompakt fénycső veszélyes hulladéknak számít, ezért csak az erre kijelölt gyűjtőhelyen adjuk le!

A LED-es fényforrásokról a következő oldalon olvashat!

Ajánljuk még:

• Ismerd meg a hamburgered!
• Nem kocogunk meztelenül
• Családi áramkör - riasztórendszerek
• Betörés felvételről - biztonsági kamerák
• Mindent a horgászatról