Tudtuk, hogy a vonalkódoknál nem a fekete vonalak a jelentősek, hanem a köztük lévő fehér mező? Milyen üzenetet közvetít a vonalkód? Útmutató a megfejtéshez.
A vonalkód története Az első vonalkódot 1950-ben, Bernard Silver és Norman Joseph Woodland alakította ki, majd a terméket azonosító berendezés elkészítése következett. Az először alkalmazott technika problémásnak bizonyult, így végül
lézert használó megoldással szabadalmaztatták találmányukat. Az első, gyakorlatban is alkalmazott vonalkódot 1973. április 3-án az IBM mutatta be. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt, - azóta is múzeumban őrzik. Napjainkban már nemcsak termékeket, hanem küldeményeket, hajókat, vagy repülés során feladott bőröndöket is elláthatnak vonalkóddal. A jövő termékkódja az apró
RFID (rádiófrekvenciás azonosítás)
címke lesz, de ez egyelőre még drága technológiának számít.
Megtévesztés, vagy pontosság és követhetőség?
A vonalkódok hajnalán a fogyasztók nehezen fogadták el az újítást. A technológia fejlődésével azonban a vonalkód általánossá és nélkülözhetetlenné vált, mivel használata csökkenti a papírmunkát, könnyen és
pontosan azonosíthatóvá teszi a termékeket, sőt információt ad a gyártóról is. Burányi Zsófia a GS1 Magyarország munkatársa elmondta: a
honlapjukon található funkció segítségével bármilyen vonalkód beazonosítható. Ha beírjuk a vonalak alatt található számsort, azonnal kiderül a kezünkben tartott termék eredete.
Vonalkód típusokTöbb, eltérő hosszúságú számstruktúra is ismert. Ilyen például a GTIN-14, GTIN-8, GTIN-12, GTIN-13 (GTIN - Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám). Világszerte az utóbbi terjedt el hazánkban is ez használatos leginkább. A számsor elsőre logikátlannak tűnő rendszere értelmet nyer, ha szakértővel beszélgetünk a témáról. „A
GTIN-13 számsor, és az azt feltüntető EAN-13-as vonalkód
első három számjegye az ország azonosítója, Magyarország esetében ez 599, amit a GS1 nemzetközi irodája állapított meg”- árulja el Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető vonalkódszakértője. „Az ezt követő karakterek alkotják a
cégprefixet, ami a vállalatról ad információt. Ezután jön a terméket azonosító
árureferencia szám. Az utolsó karakter pedig az
ellenőrző szám, ami egy matematikai képlettel számítható ki, és annak biztosítását szolgálja, hogy megfelelő legyen a kód felépítése.”
LeolvasókA vonalkódleolvasó műszerek technológiájáról Miskolczi Zsoltot, a Computer és Vonalkódtechnika cégvezetőjét kérdeztük. A legújabb azonosító elv a képtechnika, ami a digitális fényképező elvén működik. Annak, hogy a pénztárnál nem működik megfelelően a leolvasó, több oka is lehet. Ilyen, ha hiányos, vagy rosszul van felhelyezve a vonalkód (például a régebbi Ráma kocka csomagolása esetén), vagy rossz a kontraszt.” A vonalkódok esetében
nagyon fontos a kontraszt, hiszen az olvasó a fényvisszaverődés alapján dolgozik. A rossz háttér, vagy bármilyen nyomat a világos részben problémát okozhat.
|
Egy ismert hazai ásványvíz vonalkódja |
A GS1 Magyarország munkatársa, Burányi Zsófia megjegyzi: „
az áru származási helye nem mindig követhető vissza, mivel ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a nálunk kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetű lesz.” Tehát az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre. Ennek ellenére, ha támogatni szeretnénk a magyar kereskedelmet, ajánlatos szemügyre venni a vonalkódot és keresni az 599-et.
További érdekességek
Mit tehetünk, ha nekünk lenne szükségünk vonalkódra? A vonalkód készítés alapvetően három lépésből áll. Először el kell dönteni, hol és mire használnánk a vonalkódot. Ha GS1 alapú vonalkódokat választunk (például: EAN-13, ITF-14, GS1-128) akár belső raktározási, akár kereskedelmi értékesítés vagy nyomonkövetés céljából, fel kell vennünk a kapcsolatot a GS1 Magyarországgal. Ők a kért igényeknek megfelelően kijelölnek egy számtartományt, amely segítségével, második lépésként meghatározható az azonosító szám. A harmadik lépés a vonalkód fizikai előállítása, ami kétféle módon lehetséges: előregyártott öntapadós matrica, vagy a gyártási folyamatba beépített vonalkód nyomtatásával”- mondta Krázli Zoltán.
Fontos tudni, hogy a vonalkódok tervezéséhez speciális program szükséges, előállításához sok esetben kifejezetten vonalkód nyomtatására kialakított nyomtató vásárlása javasolt.
Ország |
Prefix |
Ausztria |
613 |
Anglia |
500-509 |
Ausztrália |
930-939 |
Ausztria |
900-919 |
Belgium/ Luxemburg |
540-549 |
Brazília |
789-790 |
Bulgária |
380 |
Ciprus |
529 |
Csehország |
859 |
Dánia |
570-579 |
Dél-Afrika |
600-601 |
Dél-Korea |
880 |
USA/Kanada |
000-139 |
Franciaország |
300-379 |
Fülöp-szigetek |
480 |
Görögország |
520 |
Hollandia |
870-879 |
Horvátország |
385 |
India |
890 |
Indonézia |
899 |
Írország |
539 |
Japán |
450-459,490-499 |
Kína |
690-695 |
Lengyelország |
590 |
Magyarország |
599 |
Malajzia |
955 |
Németország |
400-440 |
Norvégia |
700-709 |
Olaszország |
800-839 |
Oroszország |
460-469 |
Románia |
594 |
Spanyolország |
840-849 |
Svájc |
760-769 |
Svédország |
730-739 |
Szlovákia |
858 |
Szlovénia |
383 |
Tajvan |
471 |
Törökország |
869 |
Ukrajna |
482 |
Vietnam |
893 |
Információk a GS1 Magyarországról
A piacgazdaság fejlődésének és bővülésének köszönhetően 1999-ben megalakult az EAN Magyarország Közhasznú Társaság, amely 2006-tól GS1 Magyarországként működött tovább. 2008-tól zárkörű részvénytársasággá alakultak, így végül GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett a nevük. A GS1 egy nemzetközi szervezet, amely globális szabványokkal foglalkozik, hogy fejlesszék az ellátási lánc hatékonyságát. 2005-ben jött létre ez a nemzetközi forma, az EAN (European Article Numbering Association) és azUCC (Uniform Code Council) egyesüléséből. Ennek a szervezetnek a kizárólagos képviselője ez a cég, melynek legismertebb tevékenysége a vonalkód azonosítás.
Szóljon hozzá: