Tudtuk, hogy a vonalkódoknál nem a fekete vonalak a jelentősek, hanem a köztük lévő fehér mező? Milyen üzenetet közvetít a vonalkód? Útmutató a megfejtéshez.

A vonalkód története

Az első vonalkódot 1950-ben, Bernard Silver és Norman Joseph Woodland alakította ki, majd a terméket azonosító berendezés elkészítése következett. Az először alkalmazott technika problémásnak bizonyult, így végül lézert használó megoldással szabadalmaztatták találmányukat. Az első, gyakorlatban is alkalmazott vonalkódot 1973. április 3-án az IBM mutatta be. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt, - azóta is múzeumban őrzik. Napjainkban már nemcsak termékeket, hanem küldeményeket, hajókat, vagy repülés során feladott bőröndöket is elláthatnak vonalkóddal. A jövő termékkódja az apró RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) címke lesz, de ez egyelőre még drága technológiának számít.


Megtévesztés, vagy pontosság és követhetőség?

A vonalkódok hajnalán a fogyasztók nehezen fogadták el az újítást. A technológia fejlődésével azonban a vonalkód általánossá és nélkülözhetetlenné vált, mivel használata csökkenti a papírmunkát, könnyen és pontosan azonosíthatóvá teszi a termékeket, sőt információt ad a gyártóról is. Burányi Zsófia a GS1 Magyarország munkatársa elmondta: a honlapjukon található funkció segítségével bármilyen vonalkód beazonosítható. Ha beírjuk a vonalak alatt található számsort, azonnal kiderül a kezünkben tartott termék eredete.


Vonalkód típusok

Több, eltérő hosszúságú számstruktúra is ismert. Ilyen például a GTIN-14, GTIN-8, GTIN-12, GTIN-13 (GTIN - Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám). Világszerte az utóbbi terjedt el hazánkban is ez használatos leginkább. A számsor elsőre logikátlannak tűnő rendszere értelmet nyer, ha szakértővel beszélgetünk a témáról. „A GTIN-13 számsor, és az azt feltüntető EAN-13-as vonalkód első három számjegye az ország azonosítója, Magyarország esetében ez 599, amit a GS1 nemzetközi irodája állapított meg”- árulja el Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető vonalkódszakértője. „Az ezt követő karakterek alkotják a cégprefixet, ami a vállalatról ad információt. Ezután jön a terméket azonosító árureferencia szám. Az utolsó karakter pedig az ellenőrző szám, ami egy matematikai képlettel számítható ki, és annak biztosítását szolgálja, hogy megfelelő legyen a kód felépítése.” 


Leolvasók

A vonalkódleolvasó műszerek technológiájáról Miskolczi Zsoltot, a Computer és Vonalkódtechnika cégvezetőjét kérdeztük. A legújabb azonosító elv a képtechnika, ami a digitális fényképező elvén működik. Annak, hogy a pénztárnál nem működik megfelelően a leolvasó, több oka is lehet. Ilyen, ha hiányos, vagy rosszul van felhelyezve a vonalkód (például a régebbi Ráma kocka csomagolása esetén), vagy rossz a kontraszt.” A vonalkódok esetében nagyon fontos a kontraszt, hiszen az olvasó a fényvisszaverődés alapján dolgozik. A rossz háttér, vagy bármilyen nyomat a világos részben problémát okozhat.

Egy ismert hazai ásványvíz vonalkódja

A GS1 Magyarország munkatársa, Burányi Zsófia megjegyzi: „az áru származási helye nem mindig követhető vissza, mivel ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a nálunk kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetű lesz.” Tehát az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre. Ennek ellenére, ha támogatni szeretnénk a magyar kereskedelmet, ajánlatos szemügyre venni a vonalkódot és keresni az 599-et.


További érdekességek

Mit tehetünk, ha nekünk lenne szükségünk vonalkódra? A vonalkód készítés alapvetően három lépésből áll. Először el kell dönteni, hol és mire használnánk a vonalkódot. Ha GS1 alapú vonalkódokat választunk (például: EAN-13, ITF-14, GS1-128) akár belső raktározási, akár kereskedelmi értékesítés vagy nyomonkövetés céljából, fel kell vennünk a kapcsolatot a GS1 Magyarországgal. Ők a kért igényeknek megfelelően kijelölnek egy számtartományt, amely segítségével, második lépésként meghatározható az azonosító szám. A harmadik lépés a vonalkód fizikai előállítása, ami kétféle módon lehetséges: előregyártott öntapadós matrica, vagy a gyártási folyamatba beépített vonalkód nyomtatásával”- mondta Krázli Zoltán.


Fontos tudni, hogy a vonalkódok tervezéséhez speciális program szükséges, előállításához sok esetben kifejezetten vonalkód nyomtatására kialakított nyomtató vásárlása javasolt. 

Ország	Prefix
Ausztria	613
Anglia	500-509
Ausztrália	930-939
Ausztria	900-919
Belgium/ Luxemburg	540-549
Brazília	789-790
Bulgária	380
Ciprus	529
Csehország	859
Dánia	570-579
Dél-Afrika	600-601
Dél-Korea	880
USA/Kanada	000-139
Franciaország	300-379
Fülöp-szigetek	480
Görögország	520
Hollandia	870-879
Horvátország	385
India	890
Indonézia	899
Írország	539
Japán	450-459,490-499
Kína	690-695
Lengyelország	590
Magyarország	599
Malajzia	955
Németország	400-440
Norvégia	700-709
Olaszország	800-839
Oroszország	460-469
Románia	594
Spanyolország	840-849
Svájc	760-769
Svédország	730-739
Szlovákia	858
Szlovénia	383
Tajvan	471
Törökország	869
Ukrajna	482
Vietnam	893

Információk a GS1 Magyarországról

A piacgazdaság fejlődésének és bővülésének köszönhetően 1999-ben megalakult az EAN Magyarország Közhasznú Társaság, amely 2006-tól GS1 Magyarországként működött tovább. 2008-tól zárkörű részvénytársasággá alakultak, így végül GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett a nevük. A GS1 egy nemzetközi szervezet, amely globális szabványokkal foglalkozik, hogy fejlesszék az ellátási lánc hatékonyságát. 2005-ben jött létre ez a nemzetközi forma, az EAN (European Article Numbering Association) és azUCC (Uniform Code Council) egyesüléséből. Ennek a szervezetnek a kizárólagos képviselője ez a cég, melynek legismertebb tevékenysége a vonalkód azonosítás.

Ajánljuk még:

• Injekciós tűvel a hajritkulás ellen
• Ki fizeti a behajtást?
• Adósnak is jár(na) a diszkréció
• Megörökölt tartozás
• Illetékdilemma: fellebbezhetetlen?