Összegubancolódott slag, vizes papucs, kiszáradt gyep, mocsaras kert - sok kertésznek ismerős képek ezek. A kézi öntözés nemcsak sok kényelmetlenséggel jár, de jelentősen emeli vízszámlánkat is. Így annak, aki a hosszú távú megoldás érdekében néhány százezer forintot is áldozhat az ügyre, érdemes öntözőrendszer telepítésén gondolkodnia - amihez ezúton kínálunk segítséget.

Elképzelés és tervezés

Manuális öntözőrendszer használata során magunk indítjuk be az öntözést. Ma már alig választják ezt a lehetőséget, többnyire az automata rendszer kiépítésére van igény - ami nem sokkal drágább, ám sokkal kényelmesebb megoldás. Ezek a rendszerek a növényzet számára legmegfelelőbb időszakban - főképp hajnalban - végzik az öntözést, de lehetőség van időjárás-érzékelő beépítésére is: ha megfelelő mennyiségű eső esik, a berendezés nem fog öntözni.

A tervezési folyamat nem csupán a szórófejek közti távolság és az öntözés gyakoriságának meghatározásából áll, a feladat ennél jóval sokrétűbb. Az általunk megkérdezett öntözőrendszerek kiépítésével foglalkozó cégek mindegyike ingyenesen végzi el a felmérést. A folyamat helyszínrajz készítésével kezdődik, melyen feltüntetik az épületeket, növényeket, a kert lejtését és a vízforrást. Fontos ismerni a vízforrás néhány paraméterét, így a víznyomást és a vízhozamot. A víznyomás értékét megtudhatjuk a Vízművektől, a vízhozam pedig a nyomásból kalkulálható. Ha kerti csapra kötnénk az öntözőrendszert, egyszerűen aláteszünk egy tízliteres vödröt, és megmérjük, mennyi idő alatt telik meg - ezzel meg is tudtuk, mennyi a vízhozam. A helyszínrajzot vállalkozó kedvűek maguk is elkészíthetik, ehhez program is letölthető.

Ha megvan a helyszínrajz, számba kell vennünk, mennyi és milyen szórófejre lesz szükség. Ezt a kertünkben lévő növényzet és a terület „formája” alapján lehet megtervezni. Attól függően, hogy gyepes terület, sziklakert, esetleg virágágy vagy cserjesor, netalán dézsás növények vagy balkonedények öntözéséről van szó, a megbízott cég szakemberei számtalan szórófej- és fúvókatípust ajánlanak, illetve a terület alakjának megfelelően, a leggazdaságosabban kell megtervezni elhelyezésüket. A kiépítést végző cégek általában a négy nagy gyártó valamelyikének alkatrészeivel dolgoznak - Rain Bird, Toro, Nelson, Hunter -, ezek mind megbízható, világszerte használt berendezések. Ha megvan a helyszínrajz és a pontos tervrajz, kezdődhet a kivitelezés.


Telepítés

Tervezni bármikor lehet, kivitelezés viszont csak kora tavasztól késő őszig lehetséges - figyelmeztet minket Antal Miklós, a HydroLight Kft. ügyvezetője. Az öntözőrendszer telepítése csak fagymentes időszakban lehetséges, ebben az időintervallumban viszont bármikor - a kertépítés, növényültetés vagy füvesítés sem akadály.

Ha a tervezéssel is a kivitelező céget bíznánk meg, egy átlagos kert esetében négy-öt munkanap alatt készülnek el, maga a telepítés pedig nagyjából egy-három napot vesz igénybe. Optimális esetben tehát a gondolattól az első locsolásig kevesebb, mint tíz nap telhet el. Ha mi magunk végeznénk el a munkát, az olcsóbb, de hozzáértést igényel. Az egyik legismertebb, öntözőrendszereket gyártó cég, a Hunter ugyanakkor egy olyan programot kínál (My Hunter), mellyel a felmérés után rögtön hozzájuthatunk az alkatrészekhez, az öntözési terv segítségével pedig akár magunk is összeszerelhetjük a rendszert, nagyjából feleannyiért, mint amennyibe egy komplett telepítés kerül - világosít fel minket Antal Miklós.

Az esetek túlnyomó többségében a kerttulajdonosok a telepítéshez is szakember segítségét kérik.

Hogy mindez mennyibe kerül, az elsősorban a kert tagoltságától és a vízhozamtól függ - állítja Sziklai Tamás, a Vízözön Kft. ügyvezető igazgatója. A kert „geometriája”, a domborzati viszonyok és az egyéni igények mellett az árat leginkább a túlságosan gyenge vízhálózati nyomás befolyásolja. „Ha csak nagyon kis vízmennyiségekkel lehet számolni, az sok zónára osztja az öntözőrendszert, ami fajlagosan magasabb árat eredményez” - egészíti ki a választ Antal. Így a kiépítés négyzetméterenként ezer és ezerötszáz forint között kalkulálható, ami már „kulcsrakész” ár, teljes felszereléssel és munkadíjjal. A munkadíj és az anyagköltség nagyjából hatvan-negyven százalékos arányban oszlik meg. Ebből kiszámítható, mennyit spórolunk, ha magunk vállalkoznánk a telepítésre.

Kivitelezés során először bejárják a területet, kijelölve a tervben jelölt csövek nyomvonalát. Ezt követi a földmunka, majd a csövek lefektetése, a szelepcsoportok, szórófejek beszerelése, majd beállításuk. Az automata öntözőrendszerek telepítését a tereprendezés után az elektromos szerelési munkák követik. Ha magunk vállalkoznánk a telepítésre, sem kell félnünk - kisfeszültségű berendezésekről van szó.

Ezután már az üzembe helyezés következik: a szórófejek beállítása, az esőérzékelő „hangolása”, ha van majd az automata programozása.


Működtetés, karbantartás

A rendszert úgy érdemes beállítani, hogy az öntözés a hajnali órákban induljon be - ekkor a legalacsonyabb a párolgási veszteség, és a víznyomás is erősebb, mint például a kora esti órákban. Az öntözés időtartama elsősorban a szórófejtől függ. A gyepes területekhez használt spray szórófejek napi öt-tizenkét percet locsolnak, a szintén füves területekhez alkalmas, rotoros (forgó) fejek napi tizenöt-negyven percet is működhetnek. A csepegtetőcsövek, melyeket veteményesekhez, tujasorokhoz ajánlanak, húsz-hatvan percig látják el vízzel a növényeket. Persze nem kell minden növényt naponta vagy naponta többször öntözni. Tujákat, cserjéket például heti egy-két alkalommal is elég megöntözni, akkor viszont nagyobb vízadaggal. A lejtős területeket viszont naponta akár többször, kis adagban érdemes locsolni, hiszen a víz nem ugyanúgy szivárog a talajba, mint a sík területeken.

Az öntözőrendszerek működtetéséről tudnivaló: tél közeledtével feltétlenül vízteleníteni kell a rendszert. A meghibásodások okai között a téli fagykárok előkelő helyen állnak. A csőrendszer ugyanis 25-30 centiméter mélyre van telepítve, így a fagy beálltával tönkremehet a rendszer, nem beszélve a szelepek és szórófejek károsodásáról. A víztelenítést mi magunk is elvégezhetjük, de a kiépítést végző cégek is vállalnak kompresszoros víztelenítést - ez talán a legalaposabb módja a rendszer kiürítésének -, a Vízözön például hétezer forintért végzi el a téliesítést.

Tavasszal újraindítható az öntözőrendszer: kinyitjuk a főcsapot, kitisztítjuk a szűrőt, újraprogramozzuk a vezérlőt, majd zónánként elindítva a rendszert, ellenőrizzük, megfelelően működnek-e a szórófejek. Innentől gyakorlatilag az egész szezon alatt nincs dolgunk az üzemeltetéssel, esetleg a vezérlő programját igazíthatjuk időnként a hőmérséklethez.

A fagyáskár mellett gyakori probléma, hogy fűnyírás során mennek tönkre az alkatrészek. Ez a süllyesztett rendszereknél - melyek csak akkor emelkednek ki, ha öntöznek - is előfordul, javításuk jellemzően nem drága. Ha a fúvóka sérül meg, pár száz forintba, ha pedig egy rotoros szórófej megy tönkre, hat-hétezer forintba kerül az új alkatrész.


Ha a fűnyíróval pusztítjuk öntözőrendszerünket, a kiszállásra is szánnunk kell néhány ezer forintot. A Vízözönnél ez például ötezer forintot jelent, az anyagköltségen kívül. Ha a rendszer valamely eleme nem saját hibánkból megy tönkre, egy vagy két évig garanciális javításra is számíthatunk.
 

Ajánljuk még:

• Mentés másként - értékmegőrzők, széfek
• Mennyiért bulizhatunk idén nyáron?
• Búvárkodás, számokban
• A mogyorók krémje
• Focilabda, vagy amit akartok!