Egyre népszerűbb extrémsport a hobbi könnyűbúvárkodás. Ezt a sportot a tengerek mélyének varázslatos, sokszínű élővilága, a béke és nyugalom, az aktív kikapcsolódás és az egzotikus merülőhelyek teszik vonzóvá. De vajon mi kell ahhoz, hogy valakiből búvár lehessen?
Jacques-Yves Cousteau nevét szinte mindenki ismeri. Gyerekfejjel mindannyian imádtuk filmjeit, a kalandokat, és még szurkoltunk is, hogy az egykori aknaszedő naszádból átalakított kutatóhajóval, a Calypsoval minél több új és érdekes kalandot élhessünk át a híres francia kapitánnyal vállvetve. Később Luc Besson filmrendező elkészítette „Nagy Kékség” című filmjét, a tenger csöndjére, vonzására irányítva a figyelmet. Mind több ember vette fejébe, hogy lemerülve bizonyosodik meg az addig elérhetetlennek tűnő világ csodáiról.
Mára álmuk elérhető közelségbe került, még ha nem is ez a legolcsóbb hobbisport. De, nézzük, miért…
Már az elején megjegyezzük, hogy a merüléshez
búvárvizsgát kell tenni! Senki ne merüljön rábeszélésre, vagányságból, előképzettség nélkül!
Intelmünk fő oka, hogy olyan extrém és technikai sportágról beszélünk, amelynek gyakorlása nem minden veszély nélküli. Bár víz alatt idegen környezetbe kerülünk, mindenki megnyugodhat, mert a hobbi szintű búvárkodás rendkívül könnyen tanulható.
TanfolyamokOrszágszerte sok a búvárklub, mind szervez tanfolyamot is. Az
orvosi vizsgálat után elméleti és
gyakorlati oktatás következik, két különböző vizsgával. Az elmélet is fontos, hiszen itt tanulhatjuk meg, mire kell figyelnünk merüléseink alkalmával. Ezek az információk életeket menthetnek! A vizsga legtöbbször egy
tesztsor.
|
|
|
Vizsgázhatunk a tengeren is, ha pénztárcánk elbírja |
Sikeres elméleti vizsgánk után általában a
medencés gyakorlati oktatás következik. Ekkor ismerkedhetünk meg a könnyűbúvárok kellékeivel, a maszkkal, uszonnyal, ruházattal, illetve a Cousteau által kifejlesztett, víz alatti légzéshez használt reduktorral. Elmagyarázzák a
sűrített levegővel töltött palack és az ahhoz kapcsolódó mellény működését is, aminek köszönhetően ólomöv segítségével süllyedhetünk-emelkedhetünk a vízben. Az oktató minden részletre felhívja figyelmünket, hogy a víz alatt már tökéletesen uralni tudjuk felszerelésünket. A gyakorlati oktatás az alapszituációk - lebegés, merülés, emelkedés - mellett a váratlan extrém helyzetekre is felkészít, amellyel ugyan nem valószínű, hogy találkozunk, de mégsem baj, ha mindenre felkészülünk.
Gyakorlati vizsgáinkat általában bányatavakban tehetjük le, de van, aki már a tengerben, egy aktuális túrán adhat számot tudásáról.
A tanfolyamok ára átlagosan ötvenezer forint, húszezres és nyolcvanezres tanfolyam is előfordul. Gyakorta hallhatjuk, hogy érdemes külföldön tanfolyamra járni. Ez talán olcsóbb, de nyelvtudás hiányában mégis jobb, ha itthon tesszük le, esetleg egy külföldi magyar búvárbázisnál, hiszen úgy garantáltan nem siklunk el egy-egy fontosabb tudnivaló felett.
Felszerelés
A búvárkodás nem a legolcsóbb hobbisport, de azt sem árt tudnunk, hogy az egyszer megvásárolt egyéni felszerelések sportkarrierünk végéig kiszolgálnak (bár az előfordulhat, hogy kihízzuk a búvárruhánkat).
A hivatalosan vett alapfelszerelés az ABC, amely maszkból, uszonyból és maszkra erősíthető légzőcsőből áll. A maszkokat körültekintően, saját fejünkre próbálva vegyük meg, mert nagyon fontos, hogy a viselete kényelmes legyen. A maszkok ára háromezertől huszonötezer forintig terjedhet, ez természetesen a márkától is függ. A legismertebb márka a Scubapro, a Mares, a Beuchat, illetve a Seac Sub.
A
maszkhoz erősíthető légzőcső ára szintén márkafüggő. Itt is érdemes odafigyelni, hiszen léteznek már olyan
hullámbiztos légzőcsövek is, amelyek használata nagyon praktikus. A légzőcső ára ezer forinttól hét-nyolcezerig terjedhet. Legdrágábbak a hullámbiztos csövek.
Uszonyok közt is sokféle létezik. Gyártanak úgynevezett papucsos uszonyt, amit a legtöbben kényelmetlennek tartanak, bár néhány merülést azért ebben is ki lehet bírni. A profibb kivitelhez külön cipőt is kell venni, ez hátul, a saroknál csatolható. Kényelmes és nagyobb erőkifejtésre vagyunk képesek benne. Az uszonyok ára négy-húszezer forint közé tehető, amihez hozzájön cipőnk öt-nyolcezer forintos ára is. Ezek az eszközök adják a búvárok alapfelszerelését. Persze a többi eszköz is nagyon fontos.
|
|
|
Jégbúvárkodás - vastag búvárruhában |
Búvárruha többféle vastagságban létezik, hiszen a vízhőmérséklet sem mindenhol azonos. Aki garantáltan trópusokon búvárkodik majd egész életében, annak elég, ha egy vékony, öt mm-es ruhát vásárol magának, míg hűvösebb vizekre hét mm-es
neoprén ruhát ajánlanak. Létezik rövid ruha is, ami szintén a melegebb vizeken használatos. A ruhák ára tizenöt-ötvenezer forint közé tehető, ami elsőre igen borsosnak tűnhet, ám ne feledjük, hogy ezek igen tartós darabok. A rövid (shorty) neoprén ára tíz és huszonötezer forint közé tehető.
Cél a mélység!
A búvárkodás már önmagában is extrémsportnak számít, de vannak, akik ezt is túlszárnyalják, hiszen a világ talán legveszélyesebb sportágát űzik, a szabad- vagy szabadtüdős merülést (freedive). Ennél a búvármódszernél semmiféle sűrített levegős palackot nem használnak, akár azok a gyöngyhalászok, akik percekig a víz alatt kutakodnak, hogy kincsekre leljenek, bár itt szó sincs kincsről, maximum a dicsőség megszerzése lehet a cél, a legmélyebbre jutás dicsősége.
Nagyon fontos, hogy a búvár sosem merülhet úgy, hogy teleszívja a tüdejét levegővel és azt bent is tartja, hiszen a víz alatt 10 méterenként 1 barral (atnoszférával) nő a nyomás, amely összenyomja a levegőt és a felszín felé emelkedve, tágulni kezd. Ez súlyos sérülést okozhat.
Tehát, a freediverek viselkedése látszólag ellentmond a józan észnek, hiszen nem 15-20, de 100 méter mélyről jönnek fel nagyon gyorsan, ráadásul visszatartott lélegzettel. Az ellentmondás csak látszólagos, a szabadtüdős búvár ugyanis a felszínen szívja teli a tüdejét, melyben ugyan a levegő merülés közben valóban összesűrűsödik, ám a felszínre emelkedéskor ismét csak az eredeti térfogatára tágul szemben a palackos merüléssel.
A szabadtüdős uszonyos, mélységi merülés világrekordját idén áprilisban, a Bahamákon döntötte meg a 39 éves, osztrák Herbert Nitsch, aki 114 méter mélyre jutott egy levegővel, konstans súly kategóriában.
(A konstans súly a szabadtüdős versenyek mélységi száma. A merülőknek saját erejükből kell lejutniuk az előre meghatározott mélységbe, és saját erőből is kell feljönniük.)
|
|
|
Szabadtüdős búvárkodás - érdemes figyelni a merülési mélységre |
Az eddig felsoroltak mellett további kiegészítő felszereléseket is vehetünk. Ezek közül a legfontosabb talán a
búvárkomputer, amely meghatározza merülési mélységünket és kivédhető vele a dekompresszió is. A csuklóra helyezhető komputerek nem olcsók, de ne felejtsük el, hogy életet menthetnek. Áruk ötven és kétszázezer forint közt alakul.
DekompresszióA dekompressziós betegség (keszonbetegség) olyan rendellenesség, melynek során a nagy nyomáson oldódó nitrogén a nyomás csökkenése során buborékokat képez szöveteinkben és vérünkben. A levegő huszonegy százalék oxigénből és hetvennyolc százalék nitrogénből áll. Mivel nagy nyomáson a levegő összenyomódik, minden lélegzet, melyet a mélyben veszünk, sokkal több molekulát tartalmaz, mint amit a felszínen vennénk. Mivel szervezetünk állandóan fogyasztja az oxigént, ezért az a többlet, melyet a mélyben légzünk be, nem szaporodik fel, a többletnitrogén ezzel szemben felgyülemlik vérünkben és szöveteinkben.
TünetekA felszínreérést követő egy órában mindössze a károsodást elszenvedők felének vannak panaszai, hat órán belül azonban arányuk már kilencven százalékosra tehető. A panaszok fokozatosan kezdődnek, teljes mértékben csak bizonyos idő alatt alakulnak ki. A legenyhébb forma (más néven mozgásszervi vagy I. forma) jellemzően fájdalmat okoz.
A fájdalom általában a kar és a láb ízületeiben jelentkezik, de néha pontos helyét is nehéz megadni. Eleinte csak enyhén vagy szakaszosan jelentkezik, aztán fokozatosan egyre hevesebbé és súlyosabbá válik. Lehet éles, "mély", vagy "olyan, mintha valami fúrná". Ritkább tünet a viszketés, a foltos bőrelváltozás és a kifejezett fáradtságérzés. A fenti tünetek nem veszélyeztetik életünket, de súlyosabb állapot bevezetői lehetnek.
A keszonbetegség súlyosabb (II.) formája jellemezően neurológiai tünetekhez vezet, melyek az enyhe érzéskieséstől a bénulásig vagy halálig változhatnak.
A sok kiegészítő közül, íme néhány:
A sűrített levegős palackra erősíthető nyomásmérő műszer (nyomásmérő+mélységmérő): 10 000 – 45 000 forint.
A merülést és a felemelkedést szabályozó mellény (BCD): 50 000 - 150 000 forint
Légzőautomata (reduktor): 35 - 120 000 forint
A lemerülést elősegítő ólomöv (ólomtégla+ólomövcsat+ólomöv-heveder): 1000 - 10 000 forint
Lámpa: 4000 - 20 000 forint
Palackot minden merülőhelyen bérelhetünk, mint ahogy más felszerelést is. Természetesen van, aki ennek köszönhetően szinte semmit nem is vesz meg, legfeljebb az ABC-felszerelését (maszk, légzőcső, uszony).
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: