A beérkezett fogyasztói panaszok és a kifogásolt szerződési feltételek miatt ellenőrzik az utazással egybekötött árubemutatókat.
Nem múlik el hét, hogy ne kerülne a postaládákba árubemutatóval egybekötött buszos termékértékesítésre invitáló meghívó. Az ajánlatban szereplő jutányos összegért elviszik az érdeklődőket egy általában kétszáz kilométeren belüli helységbe, ahol a beígért városnézés, fürdés, ebéd is a csalogató program része. Az többnyire már csak a nap folyamán derül ki, hogy az
idő nagy részét a termékbemutató és a vásároltatás teszi ki, városnézésre, turistáskodásra alig egy óra marad. A dolog lényege a vásárlás.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (
NFH) - az elmúlt években beérkezett fogyasztói panaszok, kifogásolt szerződési feltételek, s a tavaly tartott témavizsgálat negatív tapasztalatai miatt - idén is ellenőrzést indít az utazással egybekötött árubemutatókkal kapcsolatban - tájékoztat Pintér István, az NFH Észak-magyarországi Regionális Felügyelőségének vezetője. "Az árubemutatóval járó utazások vizsgálata során nagy számban tapasztaltunk szabálysértéseket, amelyekkel az elsősorban
nyugdíjasokból álló célközönséget becsapták, esetleg megkárosították.
"Ártatlan" füllentések marketingje
A problémák főleg abból adódnak, hogy a termékbemutatókon - amelyek célja a helyszínen történő értékesítés - az eladásra kínált termékeknek olyan gyógyhatást tulajdonítanak, amellyel azok nem feltétlenül rendelkeznek. A termékek ármeghatározása sem egyértelmű, mivel ajándékokkal, kedvezményekkel összevontan állapítják meg azt, hogy minél csalogatóbbnak, kedvezőbbnek tűnjenek - fogalmaz az igazgató. Mindezt kiegészítheti a
megtévesztő kommunikáció, amely szerint a "kedvezményes" ár csak az árubemutatón megrendelt, megvett termékekre, és csak korlátozott mennyiségre érvényes.
Ám később kiderül, hogy máshol ugyanazt a terméket olcsóbban lehet megvásárolni.
A vevőnek jár az elállási jog
Sokszor gond az is, hogy a vásárlót nem, vagy nem megfelelően tájékoztatják elállási jogáról, esetleg azt nem is biztosítják neki. A témavizsgálattal szeretnék kiszűrni azokat a cégeket, vállalkozókat, akik a jogszabályoknak nem megfelelő általános szerződési feltételeket alkalmazva, a minőségi, biztonsági követelményeket ki nem elégítő termékeket forgalmazva, a fogyasztók érdekeit, jogait megsértve tevékenykednek. Új lehetőség, illetve cél idén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások felderítése, a megtévesztő, agresszív, illetve tiltott kereskedelmi tevékenységek beszüntetése.
Jó tudni!
A vevőt a szerződéskötés napjától, illetve ha a termék csak később került átadásra, az átvétel napjától számított nyolc munkanapon belül - indokolási kötelezettség nélkül, az áru teljes egészében történő visszaszolgáltatása mellett - megilleti a szerződéstől való elállási jog. Ilyen esetben az eladó nem követelheti a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenés összegét.
A szerződésnek tartalmaznia kell annak a személynek a nevét és elérhetőségét akinél a vevő elállási jogát gyakorolhatja! Kell szerepeljen a szerződésben utalás is a vonatkozó jogszabályokra, azok pontos megnevezésével. A forgalmazott termék eredetét igazoló bizonylat megléte is előírás.
Ha a fenti adatok nem, vagy hiányosan szerepelnek a szerződésben, illetve a tájékoztatóban: akkor ne írjuk alá! Az elállásra nyitva álló nyolc munkanapon belül az eladó sem a foglalóként adott összeg elvesztését, sem kötbér fizetését nem kötheti ki a szerződésben. Minden esetben kérdezzünk rá a jótállási feltételekre, illetve ne felejtsük el a jótállási jegyet elkérni.
Nem tanácsos aláírni olyan szerződést, amelyet az apró betűméret - ezekre a szerződésekre sajnálatos módon jellemző - miatt nem tudunk elolvasni, hiszen sosem tudhatjuk, milyen kötelezettséget vállalunk vele. Így el tudjuk kerülni az esetleges bírósági, vagy bírósági úton kívüli vitarendezést és az azzal járó kényelmetlenségeket.
Hitelfelvételt is ajánlanakA legtöbb termékbemutatón mód van arra is, hogy a fogyasztó a terméket áruvásárlási kölcsön igénylésével vehesse meg, ilyenkor a hitelintézetet is a vállalkozás ajánlja. A portéka megvásárlásával egyidejűleg a hitelkérelmet is benyújtják. Gond akkor szokott felmerülni, ha a fogyasztó hitelkérelmét a hitelintézet elutasítja, ám a termék adásvételi szerződését a vállalkozással már megkötötte. Ekkor abból kell kiindulni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között fennálló szerződéses kötelem a hitelkérelem elbírálásának eredményétől függetlenül fennáll. A vállalkozásnak tehát közölnie kell a fogyasztóval, hogy szerződésük jogi sorsa a hitelkérelem elutasítása esetén hogyan alakul tovább.
Sokszor hiányos a tájékoztatás
A
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény hatályba lépése is indokolja a hatósági vizsgálatot. A vállalkozások könnyen folytathatnak megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot. Mivel a megtévesztés leginkább a vásárlással függ össze, elsőként a szerződéskötés általános polgári jogi szabályait kell tisztázni. Fontos kiemelni, hogy
a szerződést a felek akaratának egyezősége hozza létre. - Így a vállalkozás által a fogyasztónak adott tájékoztatásnak - ideértve a szórólapos tájékoztatást is - meg kell felelnie ama követelménynek, hogy a fogyasztó a termékkel, a bemutatóval kapcsolatos szükséges információk birtokában hozza meg a döntését - hangsúlyozza Pintér István.
A feleknek szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő egyezséget érintő minden lényeges körülményről. A fogyasztónak szerződéskötési nyilatkozatát kényszer, illetve jogellenes fenyegetés hatása nélkül, olyan ismeretek alapján kell megtennie, amelyek sem a megtévesztését, sem a tévedésbe ejtését nem eredményezhetik. Akaratnyilatkozatát a rendelkezésére álló információk szerint, mérlegelési autonómiája alapján,
önkéntesen, szabad elhatározásából kell megtennie. A szerződéskötés alappillére még, hogy a felek a szerződéskötés során kötelesek együttműködni, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire.
Az ellenőrzések május 4-től augusztus végéig tartanak. Az ellenőrzési szempontok között vizsgálják az autóbuszos személyszállító engedély meglétét, a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettséget, a jótállási és az elállási jogról szóló tájékoztatási dokumentumot.
Hova forduljunk, ha megkárosítottak minket? Először mindenképpen a szolgáltatónál kell az ügy rendezését megpróbálni, melynek során kifogásainkat ajánlott, tértivevényes levélben tanácsos megküldeni. Amennyiben a szolgáltató nem tanúsít együttműködést, abban az esetben a bírósághoz, vagy a peres út alternatívájaként az ingyenesen eljáró
békéltető testülethez lehet fordulni. A békéltető testületek elérhetőségei
itt találhatóak. A szabálytalankodó vállalkozás ellen az NFH-nál is
tehetünk részletes bejelentést.
Forrás: HMH Online/NFH
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: