A CD-k és DVD-k után néhány hónapja a pendrive-okra is kiterjesztették a jogdíj-kötelezettséget. A hírt és az ezzel járó áremeléseket az internetes fórumokon általános lincshangulat, az Artisjus részéről viszont diplomatikus nyilatkozatok kísérték. Érvek és ellenérvek, fogyasztói reakciók és forintban mért számvetés a pénztárcánkat sújtó újabb döntés nyomán.

Kinek kár, kinek jár

Az első írható CD megjelenése óta megoldatlan probléma, hogy a zenék, filmek, műsorszámok magáncélú másolása során hogyan érvényesíthetőek a szerzők, készítők és előadók érdekei, azaz miképp lehet a rendszerbe csempészni a jogdíj megfizetését. A fájlcserélések és másolások gyakorlatilag ellenőrizhetetlen és nehezen szankcionálható folyamatában a pénz megszerzésében érdekeltek egyetlen ponton tudnak fogást találni: az adathordozók értékesítésének mozzanatánál.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület - Szinger András főigazgató beszámolója szerint - „folyamatosan vizsgálja” a felhasználói szokásokat, ami alapján kijelenthető, hogy az otthoni másolások körében egyre nagyobb szerepet játszanak a pendrive-ok és memóriakártyák. Az Artisjus és a GfK 2008-ban végzett közös felméréséből kiderül, hogy a pendrive-okon tárolt összes tartalomból átlagosan harmincöt százalékra tehető a zenék és hat százalékra a filmek aránya. Tekintettel arra, hogy a magánmásolás ellentételezéseként a törvény alapján minden üres hang- és képhordozóra fizetni kell(ene), a jogvédő iroda a többi közös jogkezelő szervezettel együtt a felmérések alapján hivatkozik arra, hogy éppen ideje a népszerű tárolási lehetőséget jelentő hordozókra is kiterjeszteniük a jogdíj-kötelezettséget.

A visszaélés vélelme

A döntéssel szemben legtöbbször elhangzó vád: a vásárlóról eleve feltételezik, hogy illegális tartalmak tárolására használja az eszközt - radikálisabb vélemények szerint: „bűnözőnek néznek minket”. Különben is kétséges, hogy ha valaki a fényképezőgépében használja a memóriakártyát, vajon milyen illegális tartalmakat tárolhat azon. Az Artisjus képviselői ugyanakkor azt hajtogatják, hogy a magánmásolás nem illegális, hanem megengedett. Ezt kompenzálja az átalány-jogdíj, az általános fogyasztói szokásokat figyelembe vevő döntés, hiszen nem lehet minden egyes pendrive-vásárlót ellenőrizni, mire is használja az USB-kulcsát.


A memória ára

A digitális adathordozókra kivetett jogdíjat a tárolási kapacitás függvényében határozzák meg. Eszerint a pendrive-okra a következő tételek vonatkoznak:

1 GB-ig:   100   forint
2 GB-ig:   200   forint
4 GB-ig:   400   forint
8 GB-ig:   600   forint
16 GB-ig: 1200 forint
32 GB-ig: 2400 forint

Ezeket a tételeket december 31-ig nem növelik, és a termékek árába „beépítve” kell megfizetenünk. A CD-khez és DVD-khez hasonlóan hologramos matrica jelzi, hogy az adott hordozó tartalmaz-e jogdíjat, azaz legális terméknek minősül-e.

A jogdíjat természetesen az általunk megkérdezett kereskedők mindegyike kénytelen a vásárlóira hárítani. Ezért, aki most vásárolna pendrive-ot vagy memóriakártyát, áremelkedéssel szembesül. Hogy a feltüntetett jogdíjak milyen arányban szerepelnek a pendrive-ok árában, a következőkben illusztráljuk - az Árgép.hu oldal kategóriánként legolcsóbb termékeit nézve.

Méret	Ár	A jogdíj százalékban (összegszerűen)
1   GB	1255	8%   (100)
2   GB	1510	13% (200)
4   GB	2490	16% (400)
8   GB	4789	12% (600)
16 GB	7700	15% (1200)
32 GB	15600	15% (2400)

Az Aqua Computer számítástechnikai áruházlánc munkatársát arról kérdeztük, hogy milyen forgalomváltozással járt az áprilisi áremelés. Szerinte a visszaesés nem számottevő, bár kismértékben érezhető. A folyamatos forgalomcsökkenés okaként nem lehet csak a jogdíjbevezetést okolni, ez az elmúlt fél év általános tapasztalata.


Házunk táján

Szinger szerint az Artisjus jogdíjának „beépítése” az üres adathordozók árába nem saját önkényes húzásuk, hanem „európai gyakorlat, sőt elvárás”. Ez valóban így van, az összeg nagysága azonban országonként változik - Magyarországon a környékbeli országokhoz képest ezek a tételek magasak. Persze már eddig is gyakorlat volt, hogy a CD-ket és DVD-ket Szlovákiából hozták be és értékesítették nagy mennyiségben, - természetesen a szürkegazdaságban - most megállapított magas jogdíjakkal pedig a törvény sugalmazói-meghozói várhatóan a pendrive-ok és egyéb adathordozók forgalmát is ebbe az irányba tolják. Északi szomszédunknál ugyanis nemcsak hogy kisebb a jogdíj, de az nem is fix összeg, hanem az ár bizonyos százalékában van meghatározva.

Magyarországon jelenleg a CD-forgalom mintegy hetven százaléka bonyolódik a szürkegazdaságban. Ez a helyzet persze nem csupán a hazai kereskedőket sújtja, az állam is jelentős áfa-bevételtől esik el. Vélhetőleg ezen a helyzeten akar változtatni a január elsejétől életbe lépett törvénymódosítás, miszerint a szerzői jogdíj meg nem fizetése akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Kétséges, mennyire elrettentő erejű és eredményes ez a változtatás; a megoldás valószínűleg nem a büntetési tétel emelésében rejlik. Már csak azért sem, mivel az árkülönbségek túl nagyok: míg nálunk egy 4 GB-os pendrive után négyszáz forint jogdíjat fizet a vásárló, addig például Csehországban ez az összeg hetven forintnyi koronának felel meg.

Az Artisjus több fórumon is hangoztatott véleménye szerint ugyanakkor az árak „nem nálunk magasak”, hanem a környező országokban „ésszerűtlenül alacsonyak”. Ha ezekkel az országokkal „kívánnánk versenyezni”, többe kerülne a jogdíjak beszedése, mint amennyit a bevétel biztosítana. Úgy látszik tehát, hogy a megoldás kulcsa Brüsszelben van, az EU-n belüli jogdíjkülönbségek kiegyenlítésén ugyanis jelenleg is külön munkacsoport foglalkozik.


Artis-juss

Az újonnan bevezetett jogdíjak, illetve ezek mértéke mellett a kérdés kényes pontja, hogy a jogvédő iroda a hozzá befolyt összeget hogyan, milyen szempontok szerint osztja szét az arra jogosultak között. Gyakori vád, az Artisjust módszeresen szidalmazó fórumok visszatérő témája, hogy a jogdíjként befizetett összegek nagy részét a kertévék napihírértékű sztárjai kapják. A leosztás ugyanis a percekben mért szereplés vagy felhasználás után történik. Ez alapján pedig Fekete Pákó nagyságrendekkel több jogdíjat zsebelhet be, mint egy egész szimfonikus zenekar. Nos, a helyzet nem ilyen egyszerű, és az esetleges aránytalanságokért sem csupán az Artisjus okolható. Törvényi szabályozás írja elő ugyanis, a befolyt jogdíjakból milyen arányban részesülnek a szerzők, előadók, készítők stb., a leosztást pedig valójában több szervezet (Artisjus, EJI, MAHASZ, Filmjus, Hungart) végzi. (Persze, mára az idők homályába vész, hogy a törvényalkotók annak idején milyen szakértői véleményekre támaszkodva hozták meg a jelenleg hatályos jogszabályt. - a szerk.) Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók jogdíjait kezeli - a rádiós, televíziós sugárzás, illetve az élő előadások állandó szemlézésével, valamint a kevésbé jelentős, legális internetes letöltések figyelésével. A kifizetések nem csupán a magyar szerzőket illetik, a megfelelő jogdíjkezelő szervezeteken keresztül külföldre is eljut a pénz.

És hogy milyen nagyságrendű összegekről van szó? Az Artisjus honlapján hozzáférhető adat, a 2007-es összes jogdíjforgalom - beleértve a többi közös jogkezelő számára beszedett díjat is - majd’ 13 milliárd forintra rúg. (Ebből a jogkezelés költsége, azaz az Artisjus által felhasznált összeg 18,3 százalék, megközelítőleg 2,3 milliárd forint).

Kérdésünkre, hogy az újabb termékeket érintő jogdíjbevezetés milyen bevétel növekedéssel járhat, az Artisjus főigazgatója azt a választ adta, hogy nem számolnak többletbevétellel. Terveik szerint a pendrive-ok és memóriakártyák vásárlásakor kifizetett jogdíj azt a bevételkiesésüket kompenzálja majd, ami a visszaszoruló CD- és DVD-használatból származik.

Ezek az adathordozók valószínűleg nem az utolsók, melyekre jogdíj-kötelezettséget vetnek ki. Folyamatban lévő perek és közel egy éve folyó tárgyalások hasonló döntést körvonalaznak, ami a nagyobb tárkapacitású mobiltelefonokat érintené. És, hogy mikor kerül sor a számítógépes winchesterekre? Valóban logikus lenne a jogdíj bevezetése ezen eszközök esetében is - töpreng el Szinger András, ugyanakkor nyugalomra int bennünket: a közeljövőben nem terveznek ilyen irányú lépéseket.
 
A pendrive, az Artisjus, meg a szürkegazdaság (Quart)
 

Ajánljuk még:

• Játszva angolul: idegen nyelven az óvodában
• Szúnyogháború - tippek a szúnyogok ellen
• Rágcsálók a házban
• A vállalkozó nem fogyasztó
• A leszokás ára: tiszta szívás