A szeszfogyasztást kétféle rendelet is szabályozza: a köztéri alkoholtilalmat a legtöbben ismerjük, az egyre több helyütt bevezetett, boltokra és kocsmákra érvényes regulát azonban nem feltétlenül. A tilalommal a lakosság nyugalmát védenék az illetékesek, változó sikerrel.

Az alkohol árusítását korlátok közé szorító rendeletek egészen frissek, először 2007-ben vezettek be ilyesmit. Eszerint az éjjel-nappali boltok és a melegkonyhával nem rendelkező italmérések este tíz-tizenegy óra (helyenként változó) és reggel hat között nem adhatnak ki szeszesitalt. Máig egyre több, főleg budapesti önkormányzat (eddig összesen tizenegy) vette át a rendeletet, országosan pedig több város csatlakozott. A rendelet önkormányzatonként eltérő. Van, ahol csak részlegesen (csak boltra), vagy csak egy kijelölt területre (iskolához közel eső részek) alkalmazzák.


Ki ügyel a rendre?

„A szabálysértés miatt a területileg illetékes jegyző és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) illetékes területi szerve járhat el. Helyszíni bírságot a rendőrség, a közterület-felügyelő, az ÁNTSZ regionális, vagy kistérségi intézetének erre felhatalmazott ügyintézője szabhat ki.” - mondta Gajdárné Pintér Mária, a rendeletet a fővárosban elsőként bevezető VI. kerületi önkormányzat főosztályvezetője. Az alkoholizálást köztéren elsősorban a közterület-felügyelők jogosultak megfékezni, de a rendőröknek is feladata, elméletileg folyamatosan. Ha valakit rajtakapnak, feljelenthetik, ami magával vonhatja a vétségért kiszabható, maximálisan ötvenezer forintos büntetést.

Húsvéthétfő a detoxikálóban

A helyi jegyzők feladata a boltok és a talponállók felügyelete: „az üzletek ellenőrzését a kereskedelmi hatóság munkatársai végzik. A hatóság közigazgatási eljárás keretében tanúkat hallgat meg, éjszakai ellenőrzéseket, próbavásárlásokat végez, majd az eljárás lefolytatásának végén érdemi döntést hoz. Vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja… A boltok legsúlyosabb büntetése a bezárás, a VI. kerületben az alkoholtilalom megszegése miatt eddig négy üzletet kellett bezárni. ”- tájékoztatott Gajdárné. Emellett nem csak az árusítás, de az is büntethető, ha az adott egység nem jelzi táblával az alkoholeladásra vonatkozó korlátozást.

Az árusítás stopja csak az üzleteket bünteti, a vevőket nem, így az nem számít vétségnek, ha valaki tilalmi időszakban vásárol, ilyenkor kizárólag az üzlet tehető felelőssé. Ellenben a vásárló is tehet bejelentést, ha szemtanúja a tilalmi időszakban történő üzletelésnek, vagy ha köztéri randalírozót lát. Ilyen esetben bizonyítási eljárásban kell részt vennie. A büntetés mértéke itt is ötvenezer forintig terjedhet. Kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire valósul meg az ellenőrzés. Az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) Szóvivő Irodája a közterület-felügyelet felelősségét hangsúlyozza, de hozzáteszi, járőrözése során a rendőrnek is feladata az ellenőrzés. Az ügyben megkerestük a Budapesti Rendőr Főkapitányságot (BRFK) is, kérdéseinkre azonban meglehetősen semmitmondó választ adtak, a rendeletek tartalmi közlésére szorítkozva.

Helyette beszédesebb lehet egy általunk észlelt eset: egy nappal még szolgálatot teljesítő fővárosi rendőrt este, már civilben, tilalmi időszakban, a rendőrséggel szemközti éjjel-nappali előtt italozva ’kaptunk rajta’.


Kételkedő hangok, trükkös üzletek, elégedett önkormányzatok

Az üzletek nincsenek kibékülve a rendelettel, hiszen számukra bevétel-kiesést jelent, emellett a közrend fenntartását sem ezen a módon biztosítanák. A közvélemény zöme sem hisz az alkoholstopban, mondván: ha valaki szeszt akar vásárolni, este tíz-tizenegy előtt is megteheti, sőt, sok helyen - a tilalom ellenére - azután is. Erre utal szúrópróbaszerű (nem reprezentatív) vásárlásaink eredménye is, ugyanis a legtöbb alkalommal nem ütköztünk akadályba alkohol vásárlásakor.

A boltoknak és kocsmáknak a rendelet szerint hivatalosan több lehetőségük is van: vagy betartják a tilalmat, és nem árulnak szeszt az adott időszakban, vagy arra az időre egyszerűen bezárnak. Nem hivatalosan persze egyéb megoldások is bevettek. Előfordul, hogy a boltok egyszerűen figyelmeztetik a vevőt, hogy miután kifizette, gyorsan rejtse el az árut és lehetőleg ne is az üzlet előtt fogyassza el. Az italkimérésekben pedig megesik, hogy kiteszik ugyan a „zárva” táblát, de a vendégek ugyanúgy bent maradnak, és isznak tovább.

A XIII. kerület tavaly októberben vezette be a rendeletet. Az önkormányzat igazgatási osztályvezetője, Forgóné Kroboth Zsuzsa elmondta, ellenőrzéseik alapján a tilalmat kétharmados arányban tartják be, amiből a közrend javulására is következtet. Tájékoztatása szerint a köztéri italfogyasztás egyre ritkább, de nem szűnt meg. Az ORFK is javuló tendenciát sejt: „Eddigi tapasztalatok szerint a lakosságot érintő, zavaró körülmények érezhetően csökkentek, az ilyen jellegű bejelentések száma csökken.”- tudtuk meg az ORFK Szóvivő Irodától. Gajdárné szerint viszont tavasszal elburjánzik a szeszfogyasztás: „2009 januárjától március harmincegyig, harminc feljelentés érkezett a rendőrség részéről.

A tapasztalatok azt mutatják, a tavasz beköszöntével egyre több a feljelentések száma, csakúgy, mint az éjjel-nappali boltok esetében.” Megjegyzendő, hogy a rendelet elsősorban a nagyobb, konyhával is rendelkező helyek malmára hajtja a vizet (és a ahol a tilalom csak részleges, ott a népszerűbb szórakozóhelyekére is). A gyakorta boltok környékén “alapozó” szórakozni vágyók ugyanis lényegesen többet fogyasztanak az adott szórakozóhelyen, ha az kizárólagosságot kap az alkoholárusítás terén. Ez a helyzet pedig közrend és csend helyett a kocsmáros profitját biztosítja.

További probléma, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, országosan hol, Budapesten pedig mely kerületekben, milyen mértékben érvényes a szesztilalom. Tudomásunk szerint hivatalos, összesített nyilvántartás erről nincs, ezért most összegyűjtöttük néhány, alkoholstop által érintett kerületet, illetve várost:

Ajánljuk még:

• Szemét díj vagy szemétdíj?
• Fogyasztóvédelem: tanácsok húsvétra
• Ha eláztatták a lakást
• Csereigény három munkanapon belül
• Mit tehetünk, ha bedőlünk a részlettel?