Bár a devizahitelesek érdekében állami intézkedések, törvényjavaslatok, érintettek közötti egyeztetések is történnek, egyre több hír szól nem fizető adósok ingatlanainak árveréséről. Utánanéztünk, mit tehet, akinek a forintgyengülés, illetve a bank egyoldalú kamatemelése miatt úgy megnőtt a havi törlesztő részlete, hogy már képtelen pontosan fizetni az adósságait.
Szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta:
„2007 augusztusában vettem meg első házamat, 7,2 millió forintért. Ebből négyszázötvenezer forint a fél szocpol, négyszázezer forint készpénz, 6,350 millió pedig svájci frank (CHF) alapú hitel volt, ami 148 forint/CHF árfolyamon 42.833 CHF-t jelentett. Akkor szépen hangzott, hogy törlesztőrészletem öt éven át, havi harminchatezer forint lesz. Ez nagyjából egy évig volt tartható, az árfolyamváltozásokat követve. 2008 augusztustól azonban jöttek a gondok. Az ügyleti kamatot 5,7 százalékra tornázták fel, majd idén januártól tovább nőtt, 6,7 százalékra. A jelentős forintgyengüléssel, valamint az LTP-vel (lakástakarékpénztár) összesen hatvannyolcezer forintot fizetünk. Ez közel kilencven százalékos emelkedés! Eddig. Hiteltörlesztésem jelenleg még tartható, újabb ötezer forintnyi emelést azonban már nem bírok ki. (…) Jelenlegi árfolyamon számolva 8.780.000 forinttal tartozom az OTP-nek. Ha most közölném velük, hogy eddig bírtam, akkor mit kellene még fizetnem? A fél szocpol, valamint a 16.526 CHF visszafizetése, amire a Magyar Állam készfizető kezességet vállalt, ugyebár kérdéses. Gondolom, az OTP a maradék 26.307 CHF összegért próbálja meg értékesíteni a lakást. Na de az állam a maradékot kifizeti az OTP-nek, ezt vajon behajtják rajtam?”Fizetés-átütemezés - egy kézenfekvő megoldás
Az olvasónk által felvetett, másokat is érintő kérdéseket három nagy kereskedelmi bank, az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit fiókjaiban tettük fel, ahol nagyjából ugyanazokat a válaszokat kaptuk. A banki ügyfélszolgálatokat egyre többen keresik fel
adósságuk átütemezési kérelmével. Ez az első és legfontosabb lépés, amit mindenkinek meg kell tennie. Ha látjuk, hogy nem leszünk képesek időben fizetni hiteltörlesztésünket: írásban vagy személyesen keressük meg a bankunkat és
kérelmezzünk fizetés-átütemezést. Beadványunknak mindenképpen maradjon valami nyoma, hivatkozási alapul szolgálva a későbbiekre nézve.
A hitelszerződés-módosítások zömét most tíz kereskedelmi bank (Allianz, CIB, FHB, Porsche, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, Takarékszövetkezeti és UniCredit) és a PM (Pénzügyminisztérium) között született
megállapodásra való hivatkozással kérelmezik az ügyfelek. Ennek lényege, hogy az adós
kérheti havi törlesztő részletének mérséklését, ezzel egyidejűleg a
futamidő meghosszabbítását, vagy tartozását forintra válthatja. A kamatemelés miatt megnőtt törlesztő részlet mérséklése érdekében a bankok nyitottak arra, hogy az adós hat hónapig az előző kamatperiódusban fizetett törlesztő részletet fizesse, igaz, ebben az esetben a különbözetet a fennmaradó futamidőben ki kell egyenlíteni, azaz nem engedik el,
csak fizetési könnyítést adnak.
Állami mankó - munkanélküliek számára Azok számára, akik 2008. szeptember harminc után, önhibájukon kívül, kifejezetten a pénzügyi válság miatt veszítették el munkahelyüket és rendelkeznek lakás célú kölcsönnel, amit most nem tudnak törleszteni, a pénzügyminiszter
állami segítségnyújtó törvényjavaslatban kínál mankót. A csomagot a Parlament már elfogadta, jelenleg még az Európai Bizottság jóváhagyására vár, ha ez meglesz, tizenöt napon belül hatályossá, azaz alkalmazhatóvá válik. A törvény(javaslat) szövege letölthető
innen.
Adósságrendező hitel - árverés ellenHa valaki többfelé tartozik és bedőlés fenyegeti, a legtöbb banknál kérheti egy Adósságrendező hitel felvételét, amivel
összes tartozása egy hitellé alakulhat át. Ennek feltételei különbözhetnek a bankoknál, abban viszont minden fél érdekelt, hogy az adósság ne halmozódjon tovább és valamilyen mértékben törleszthető legyen. Bár a lakáshitelek esetében hazánkban nem beszélhetünk kipukkanó buborékról, hiszen a bankok - az idő múlásával ugyan egyre nagyobb könnyítésekkel - megfontoltan hiteleztek, ugyanezt nem mondhatjuk el az áruhitelekről (járműfinanszírozás).
A bankoknak nem érdeke fizetésképtelen ügyfelek garmadával foglalkozni, így, aki idejében felismeri, hogy a korábban vállalt vagy időközben túlzottan megnövekedett törlesztő részletet nem tudja rendesen fizetni és emiatt segítséget kér a hitelező banktól,
pozitív elbírálásra számíthat. A megkérdezett bankoknál azt mondták, hogy legfeljebb egy-két havi részlettel elmaradó ügyfelekkel szívesen tárgyalnak. Aki viszont negyedévesnél több tartozást halmoz fel anélkül, hogy hajlandóságot mutatna a megegyezésre, azt rossz adósként kezelik.
Az árverések zöme olyan adósokat érint, akik a baj azonnali orvoslása helyett homokba dugták fejüket és nem tettek lépéseket a bankkal történő megállapodásra. Az
árverés egyébként a
lehető legrosszabb megoldás mindkét fél, főleg az adós számára, hiszen a bankok mélyen a forgalmi érték alatt hirdetik meg a lefoglalt ingatlanokat, mert csak a hitelösszeg visszanyerése a céljuk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a bank előbb adja el az ingatlant, mint a tulajdonos, utóbbi egy fillért sem lát majd lakása, háza árából.
Mi lesz a felvett állami támogatásokkal?Megkerestük a Magyar Államkincstárat, hogy megtudjuk a pontos választ az olvasónk felvetésére, azaz, hogy, mi lesz az államilag támogatott hitelekkel, illetve a szocpollal élők sorsa akkor, ha netán teljesen bedőlnének és a bank árverezésre bocsátaná fedezetül szolgáló ingatlanukat.
Először is le kell szögezni, hogy a már megszületett gyermek után felvett
szocpol alanyi jogon jár a magyar állampolgároknak, ezért nem kell visszafizetni akkor, ha netán elvész az ingatlan, aminek megvásárlásához felvették ezt az állami támogatást.
Ám amennyiben megelőlegezett szocpolról van szó, azt kamatostul vissza kell fizetni. Az Államkincstár jogi szakértője állásfoglalásában azt írta nekünk (hivatkozva a 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet („Fészekrakó” program) 7.§ (4) bekezdésére), hogy az állami kezesség beváltásánál az APEH (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art. 117.§) szerint) jár el. Eszerint az APEH feladata lesz, hogy az állam által a bank számára megfizetett garancia összegét adókövetelésként behajtsa az adóson.
Ha árverésre kerül a sor, a befolyó összegből a jelzálogjogosultak a földhivatali bejegyzés alapján meglévő sorrendben részesülnek (a forint hitelek kivételével az Államkincstár szokott első helyen állni és utána jön a bank).
A lakáscélú állami támogatásokról szóló, 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet (25.§ (1) és (2) bekezdései) arról szól, hogy az
állam megtéríti a hitelintézetnek a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kiegészítő kamattámogatással nyújtott kölcsönt. Emellett - a tőke összegének legfeljebb felét elérő mértékig - a kölcsön járulékok együttes összegének nyolcvan százalékát is, amennyiben az igénylő lakáscélja megvalósításához a lakásépítési kedvezményt is igénybe vette. Megtéríti továbbá a hitelintézetnek a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált megelőlegező kölcsön tőkéjének és járulékainak együttes összegét.
Ehhez a nyilatkozathoz Varga Zsuzsa, az Államkincstár kommunikációs tanácsadója még hozzátette, hogy „a támogatott lakáshitelek bedőlésének számát és arányát mérsékelheti, hogy a jelzálogjogosult állam képviseletében eljáró Magyar Államkincstár - kellő óvatossággal eljárva - nem járul hozzá a támogatással megszerzett ingatlanok mértéktelen módon, lakhatáshoz nem kapcsolódó, fogyasztási céllal felvett újabb hitelekkel való megterheléséhez.” Ez persze nem zárja ki, hogy sokan sajnos azért váltak fizetésképtelenné, mert egyszerre nem csupán jelzáloghitellel, hanem személyi kölcsönnel, áruhitellel és gépjárműhitellel is rendelkeznek, olyan konstrukcióban, ahol nem kellett ingatlanfedezetet felmutatni.
Válság miatt óvatos bankokA túlzott eladósodás miatt ma egy
lakáshitel elbírálása már sokszor egy hónapnál is hosszabb időt vesz igénybe és jóval szigorúbb feltételekhez kötik, mint korábban (a jövedelemigazolás nélküli hitelezés már a múlté). A svájci frank alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt, ha valaki most akar lakást vásárolni, általában euró vagy forint alapú megoldásokkal élhet. Utóbbiak még mindig jóval drágábbak, noha éppen ez a nagy különbség vezetett odáig, hogy a lakáshitelek piacán a svájci frank alapú kölcsönök taroltak és most ezekkel van a legtöbb probléma is. Ugyanakkor a jelenlegi, magas forint/CHF árfolyamon akár még jó bolt is lehet eladósodni, vagy legalábbis biztosan nem kell akkora arányú „bukásra” számítani, mint azoknál, akik négy-öt éve vették fel a lakáshitelüket 165 Ft/CHF vagy tavaly nyáron 235-240 EUR árfolyamon, hiszen amennyivel erősödik a forint, annyival csökken a havi törlesztő részlet. Azt se felejtsük el, hogy bár az árfolyam hirtelen megugrása miatt sokan nagyon nagy bajban vannak a devizahitelesek közül, lehet, hogy ezzel együtt is jobban jönnek ki a hitelösszeg visszafizetésével, mintha forintban szerződtek volna.
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: