2008. évi LXXIV. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról
Törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról.
2008. évi LXXIV. törvény
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
k)~„k) a Kormány határozata alapján - a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében - gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek és kölcsönök finanszírozásában. A finanszírozási konstrukciónak elsősorban a piaci elégtelenségek miatt kárt szenvedő, termelő tevékenységet folytató piaci szereplők forráshoz jutását kell biztosítania.”
2. § (1)
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 251. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § (1) A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének.
(2) A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb száznyolcvan napra felfüggesztheti a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha:
a) tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap - adott időszak első napján érvényes - nettó eszközértékének tíz százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott befektetési jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni,
b) húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő befektetési jegyek darabszáma tíz százalékkal csökkent, vagy
c) a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökkent.
A befektetési alapkezelő a befektetési jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az a)-c) pontban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő öt forgalmazási napon belül kezdeményezheti.
(3) A Felügyelet a befektetők érdekében az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha a felfüggesztés megszüntetését az alapkezelő az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján előterjesztett kérelem elbírálásáról legkésőbb két forgalmazási napon belül dönt.
(5) Ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a száznyolcvan napot, a Felügyelet határozatban elrendeli a befektetési alap megszüntetését.”
(2) A Tpt. 257. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 255. § a)-c) pontjában meghatározott esetben a portfólióban lévő ingatlant tizenkét hónapon belül, az egyéb eszközt egy hónapon belül kell értékesíteni.”
(3) A Tpt. 257. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal meghosszabbítható, ingatlan esetén hat hónappal, egyéb eszköz esetében három hónappal.”
(4) A Tpt. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nyíltvégű nyilvános befektetési alap - az ingatlanalap kivételével - nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá.”
(5) A Tpt. 260. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A nyíltvégű nyilvános ingatlanalap zártvégű nyilvános ingatlanalappá történő átalakulása esetén az alapkezelő a (6) bekezdésben meghatározott tájékoztató Felügyelethez történő benyújtásával egyidejűleg dokumentálható módon tájékoztatja a befektetési jegyek tulajdonosait a zártvégűvé átalakulás indokáról, tervezett időpontjáról és feltételeiről.
(10) A nyíltvégű nyilvános ingatlanalap az átalakulás napját megelőzően kezdeményezett befektetési jegyek visszaváltását követően alakulhat át zártvégű nyilvános ingatlanalappá.
(11) A Felügyelet a nyíltvégű nyilvános ingatlanalap zártvégű nyilvános ingatlanalappá történő átalakulásához kiadott engedélyt visszavonhatja, ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.”
(6) A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
c) óvadékon, vagy
d) jelzálogjogon túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat.”
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárás során is alkalmazhatja.
(3) E törvény 2009. március 31-én hatályát veszti.
Szóljon hozzá: