Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Gázártámogatás - sok a hiba

Gyarmati Stefánia, 2009. március 18. - szerda 15:44
Címkék: gáz, szolgáltató, díj, ellenőrzés, bírság
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Az Államkincstár és APEH közös ellenőrzése során eddig több mint huszonötezer igénylőről derült ki, hogy tavaly jogosulatlanul vett igénybe gáz- vagy távhő ártámogatást. Tavaly közel kétmillió háztartás nyújtott be támogatási igénylést, aminek öt százalékát, kilencvenezret ellenőriztek.


Az Államkincstár március negyedikei tájékoztatása szerint az eddig vizsgált igénylések több mint fele (ötvenezer) jogszerű volt, míg huszonötezren már megkapták határozatot igénylésük jogtalanságáról és a felszólítást a támogatás összegének azonnali visszafizetéséről.

Egyes sajtóorgánumok előszeretettel nevezték csalónak azokat, akikről kiderült, hogy jogtalanul igényeltek tavaly fűtés-támogatást. Fehérné Varga Zsuzsanna, az Államkincstár kommunikációs tanácsadója szerint a jelző nem szerencsés, hiszen „a kérelmek benyújtásakor több olyan körülmény, tényező léphetett fel, aminek a kérelmező nem tulajdonított jelentőséget”. Általános hiba, hogy kitöltés előtt nem olvasták el a különböző tájékoztatókat, vagy ha mégis, azt a maguk számára kedvezőbben értelmezték. Sokan emlékezetből írták be a jövedelmükre vonatkozó adatokat.

Forrás: MTI

Az ügyfélszolgálati munkatárs segít kitölteni a gázártámogatáshoz szükséges nyomtatványt a Munkaügyi Központ egyik kirendeltségén.


Sokszor az is eltérést okozott, hogy a tavalyi igénylésekhez - 2007-től eltérően - nem az igénylést megelőző háromhavi jövedelem volt az irányadó, csupán az előző hónapban a kérelmező és háztartása tagjai részére ténylegesen kifizetett, rendszeres jövedelem, valamint az igénybejelentést megelőző egy évben szerzett, nem rendszeres jövedelmek egytizenketted része. Jövedelemnek egyrészt a személyi jövedelem adó (szja) alapjául szolgáló bevételek számítanak -akár kellett utána adóelőleget fizetni, akár nem. Emellett azokat a bevételeket is figyelembe kellett venni, amelyek nem az szja alapját képező tételek (például családi pótlék, nyugdíj) - mondta.


Igénylés jogossága - miért utólag ellenőrzik?

Sokakban merül fel, hogy ha ennyien értik félre az igénylőlapon szereplő kérdéseket, nem lehetne-e egyszerűbbé tenni az igénylést? További kérdés, miért nem létezik - az adóbevallás elkészítését segítő (abev) programhoz hasonló - internetes igénybejelentő program, ami a pontos számítást segítené. (Az igénylőlap ugyan letölthető a magyarorszag.hu oldalról, de beküldeni csak postán lehet.) Az is furcsa, hogy amikor ilyen mennyiségű állami pénz szétosztásáról döntenek, a határozathozatal során miért az igénylőlapon szereplő adatokra és miért nem mindjárt az ellenőrzött adatokra bólint rá a hivatal?

A kérdés azért is lehet jogos, mert az informatika korában élő polgár úgy hiszi, hogy az állami szervek és főbb hivatalok adatbázisai összekapcsolhatók és egymás számára hozzáférhetők. Azaz, nem túlzott igény, hogy egy huszonegyedik századi közigazgatásban működő Kincstár egy kattintással ellenőrizze, az adott lakcímre hány ember van bejelentve. A szűrőn sok igénylés fennakadna, feleslegessé válna a lakcímkártyák fénymásolgatása és postázása is. Ugyanez igaz a jövedelmekre is: az APEH nagyon is jól tudja, mennyi jövedelmünk származik a munkaviszonyból, a szociális ellátásokról pedig maga a Kincstár vezet nyilvántartást, hiszen a legtöbbet éppen az folyósítja. Néhány szűrőprogram segítségével szintén sokan fennakadnának a rostán és máris több pénzt lehetne támogatásként kifizetni a valóban rászorulóknak.

Forrás: MTI
Az igénylési-ellenőrzési folyamat azonban évtizedekkel a mai informatikai színvonal alatt van, - bár sok igénylő netes fórumon kéri és osztja a tanácsokat.

A kiábrándító valóság már magán az igénylőlapon is látszik, egy vizsgálatba belefutva pedig teljesen egyértelművé válik. A fentieket felvetettük egy ellenőrzést végző kincstári alkalmazottnak, aki azt mondta, hogy a Kincstár és az APEH éppen azért vizsgál utólag, mert arra kíváncsiak, hogy vajon mennyien ferdítik el jövedelmük mértékét. Ha ez tényleg igaz, akkor bizony elég drága játékról van szó, hiszen az oda-vissza levelezgetés (persze ajánlottan, tértivevényesen) nem csekély pluszkiadás mindkét fél számára. Elektronikusan és faxon ugyanis a Kincstár semmit nem fogad el.

Fehérné Varga Zsuzsanna szerint az előzetes ellenőrzés technikailag azért kivitelezhetetlen, mert az igénylések zöme általában egy időben érkezik a Kincstárhoz (tavaly decemberben például több mint egymillió kérelem érkezett). Mivel az új igénylésen az elmúlt egy havi jövedelmi adatokat kell feltüntetni, ezt azonnal nem tudják ellenőrizni, mert azok még az APEH-nál sem állnak rendelkezésre. A támogatást pedig csak jóval később kezdhetnék folyósítani, hiszen az igénylések ellenőrzése rengeteg időt emésztene fel.

Ez persze hátrányos volna az igénylők szempontjából, ám szerintünk az sem okozna gondot, ha az igénylést a támogatás folyósítása előtt, mondjuk három hónappal kellene beadni. Egy negyedév alatt a Kincstár ellenőrizhetné a jogosultságot, az állampolgárnak pedig saját, jól felfogott érdeke volna az együttműködés, így elkerülhetővé válna a meddő levelezgetés. A hazai munkahelyek és jövedelmi viszonyok amúgy is egyre bizonytalanabbak, így nem valószínű, hogy sokkal több tévedési- vagy hibalehetőség merülne fel, ha nem az elmúlt egy hónap, hanem egy másik kiszemelt időtartam jövedelmi adatai lennének mérvadóak. És, hogy miért beszéljünk erről? Idén majdnem száztizenhárommilliárd forintról van szó, amely adóforintokat azon kevés honfitársunk adja össze, aki egyelőre még legálisan dolgozik és fizet a nagy, közös, feneketlen bugyorba.

Ha az eddigi ellenőrzés során kiderült arányokat nézzük, úgy a kifizetett támogatásnak legfeljebb a fele lehet jogos, így a többi elosztogatása, és esetleg utólagos visszakövetelése finoman szólva is a hanyag és pazarló államapparátus képét festi elénk. Főleg, ha figyelembe vesszük azt a fogyasztók részéről gyakori kritikát, hogy ez a támogatás sem a leginkább rászorulóknak jut. A két- vagy három generációs együtt élők zöme például kiesik, ugyanígy a többgyerekesek is (ráadásul a gyerek nem is egy egész főnek számít). Előnyben az van, aki egyedül él egy jókora lakásban, holott - a jelek szerint - ezt nem is engedhetné meg magának.


Mire számíthat a jogosulatlan kérelmező?

Az Államkincstár elvileg ötventől ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki azokra, akik jogtalanul igényeltek támogatást. A bírságot azonban csak akkor szabják ki a visszafizetési kötelezettség mellé, ha „az ellenőrzés alá vont személy bizonyíthatóan nem tett eleget a Kincstár által küldött felhívásban foglaltaknak, és semmilyen jelét nem mutatta együttműködési szándékának sem.” Eddig mintegy ötezer esetben szabtak ki, átlagosan tíz-tizenöt ezer forintos büntetést és csak néhány olyan kirívó esetben éltek az ötvenezer forintos bírság lehetőségével, amikor ügyfelük a sokadik felhívás után sem reagált a hiánypótlási felhívásra. (Ismét azt mondjuk, hogy a hivatal meglehetősen elnéző a szándékos csúsztatókkal szemben, hiszen például egy fővárosi kerékbilincs levétele is ötvenezer körül jár, pedig ott aztán végképp nem a közös kassza megcsapolásáról van szó).

Bár az idén év végéig ötödével kevesebb igénylés futott be, a visszaesés nem az ellenőrzéstől való félelemnek szól, csak amiatt történt, mert az állam nem változtatott a tavalyi jövedelemhatárokon. Néhány, szerencsésebb cég januártól némi béremelést adott, aminek következtében sokan estek ki a támogatási körből. Tavaly egészen pontosan 1.803.543 igénylő részére nyújtott támogatást az állam. A legmagasabb, A kategóriás támogatást 675.000 fő, a B kategóriást 468.000 fő, a C kategóriást 431.000 fő, míg a D kategóriást 239.000 fő, illetve háztartás kapta.

Az ellenőrzés persze a továbbiakban sem áll le. A túl magas gázfogyasztású, ugyanakkor alacsony jövedelmű, illetve az APEH nyilvántartásával nagyon nem egyező jövedelmet feltüntető igénylők számíthatnak arra, hogy már folyósított gáz- és fűtéstámogatásuk jogszerűségét tüzetesebben ellenőrzik majd.
 

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Ferincz Jenő, 2011. március 06. - vasárnap 13:20

Szűval a végletekig dühit és felháborít, hogy az Államkincstár fellép azokkal szemben, akik - őszerinte - jogtalanul veszik igénybe a gázártámogatást. Miközben nagy ívben tesz arra, hogy fordított szempontból ő, mint Államkincstár pontosan ugyanezt teszi. Nem adja meg nekem a támogatást, annak ellenére, hogy jogszerűen járna nekem. Csak azért, mert a törvényt be akarom velük tartani. Ugyanis ha nagyvonalúan eltekintettem volna eddig minden évben és minden alkalommal a hatályos törvényi előírásoktól, akkor nagy valószínűséggel minden alkalommal megkaptam volna a gázártámogatást. Mindebből következően a velem történtekből az a következtetés vonható le, hogy ha törvénytisztelő vagyok, ha jogkövető magatartást tanúsítok, akkor ezért engem joghátrány ér. Én vagyok erre az élő példa. Eddig minden évben pontosan - egykaptafára - ugyanezért utasították el a kérelmeimet és nem kaptam egyik évben sem gázártámogatást. Ennyit ér a törvény. Ferincz Jenő

Ferincz Jenő, 2011. március 06. - vasárnap 13:12

Tisztelt Mindenki! Az Államkincstár a gázártámogatásra való jogosultság elbírálásának keretében a kérelmezőktől kéri a gázszámlát is. Annak ellenére, hogy ez súlyosan törvénysértő, nincs neki törvényes jogalapja. A gázszámla tele van a fogyasztó személyes adataival. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a személyes adatok védelméhez való jog különlegesen erős alkotmányos jog. Ebből kifolyólag nagyon erős törvényi és alkotmányossági szabályozás áll eme jogterület mögött. Annyira, hogy az adatvédelmen belül külön van szabályozva a személyes adatokhoz való jutás és megszerzése, annak lehetséges módjai és külön szabályozást kapott a személyes adatok kezelése. Ennek akkor van különösen fontos jelentősége, amikor valaki, aki jogosult a személyes adatokat kezelni, azt hiszi és vindikálja önmagának, hogy akkor ez a joga szabadon felhatalmazza arra is, hogy korlátozás nélkül, akár jogellenes módon is hozzájuthat személyes adatokhoz. De ez nem így van. Sajnálatos módon a Magyar Államkincstár – mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne – a gázártámogatási kérelmek során sorozatban sérti meg a törvényességet és az alkotmányosságot. A Magyar Államkincstár számára úgy látszik nem szempont sem a törvény, sem az Alkotmány, mert mindkettőbe durván belerúg. Az Államkincstár szemközt köpi a törvényességet és az alkotmányosságot. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) az alábbiak szerint rendelkezik: 1.§. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg. 2.§.(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. 51. §.(3) Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. Mindezen törvényi előírások ellenére, a törvény előírásait semmibe véve a Magyar Államkincstár olyan joggyakorlatot folytat, amely mindezen jogi normákkal ellentétes. Ugyanis az általuk kért adatok kérésére NINCS TÖRVÉNYES FELHATALMAZÁSUK! Ennek ellenére számlát is kérnek az ügyféltől, aminek következtében megismerik annak tartalmát. Pedig a számla és annak tartalma nem tartozik az Államkincstárra és nem is jogosultak az abban szereplő adatokat megismerni. Gondolok itt – többek között – a szolgáltatónál alkalmazott ügyfélazonosító számra, hivatkozási számra, a mérő gyári számára, a fogyasztási hely azonosító számára, a szerződés számára. Ezek mind-mind szerepelnek a számlában. Azért is különlegesek ezek az adatok, mert ezen adatok mindegyike személyes adat. Ezt a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2.§.-a határozza meg: 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, Az Avtv.5.§.(1) bekezdése arról is világosan és egyértelműen rendelkezik, hogy Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Vagyis az adatkérésnek meg kell felelnie a célhozközöttségnek is. De nem felelt meg. És az Államkincstár – ezen körben – kért egyetlen egy adata sem felelt meg a célhozközöttségnek. Pedig az Alkotmánybíróság – alábbiakban hivatkozott – több határozatában is világosan és egyértelműen megfogalmazta a célhozközöttség jogelvét. Viszont ha az Államkincstárnak csak annyi a feladata, kötelessége és felhatalmazása, hogy elbírálja a kérelmező jogosultságát, akkor ehhez nem szükséges ismerniük a hivatkozott kért adatokat. Mindennek tükrében különösen nagy hangsúlyt kap az a körülmény, hogy az Alkotmánybíróság eddig 44 olyan határozatot hozott (nagy részét még Sólyom László vezetésével), amelyekben az Alkotmányunk legfőbb őre azt fogalmazta meg, hogy személyes adatok kérése esetén az állami szerveknek az ügyfél felé igazolni kell a célhoz kötöttséget is. Ami azt jelenti, hogy az állami szerv a birtokába jutott személyes adatot akármire, akármilyen célra nem használhatja fel. Továbbá meg kell jelölnie az állami szervnek azt is, hogy a kért személyes adat hogyan kapcsolódik az adott konkrét ügylet elbírálásához. A jelen konkrét kérdés kapcsán tehát joggal vetődik fel az, hogy a gázártámogatás elbírálása körében, amikor is a támogatás tényének a jogosultságát bírálja el az Államkincstár, miért van szüksége ennek elbírálásához a szolgáltatónál alkalmazott ügyfélazonosító számra, hivatkozási számra, a mérő gyári számára, a fogyasztási hely azonosító számára, a szerződés számára. És ezt az Államkincstár még egyetlen egy ügyfél esetében sem igazolta. A jóhiszemű joggyakorlás és a közreműködés a Magyar Államkincstárat is terhelő kötelesség. Ennek ellenére ebben az ügyben velem szemben ezt nem gyakorolták. Az idézett törvényi pontok mindegyikét megsértették. A Magyar Államkincstár nem jelölte meg semmilyen törvényi - ismétlem: törvényi - előírással, hogy mi alapján kérték tőlem a hivatkozott személyes adatokat. Mivel a közüzemi számla tartalma is személyes adatnak minősül, hiszen maximálisan megfelel az Avtv.-ben megfogalmazott előírásnak, ezért az kizárólag a kiállítójára, valamint a címzettjére tartozik, harmadik félre – ez esetben az Államkincstárra – nem. Ezért ezen, megnevezett adatok kérése mind törvénysértő. És mint ilyen, az Államkincstár törvényi felhatalmazás nélkül ilyen adatokat nem kérhet. A közüzemi számla tartalma, az abban szereplő valamennyi adat is személyes adat az említett törvényi előírás alapján, hiszen a számla címzettjével kapcsolatba hozható. Mindezeken felül kérik tőlem és a családom minden tagjától az összes személyes adatainkat. Az adószámomat is beleértve. Ami ugyancsak törvénysértő! A Ket.36.§.(2) bekezdése mondja ki, hogy – idézem - Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A családom minden tagjának az összes személyes adatát ismeri a Magyar Államkincstár. A családi pótlék kapcsán valamennyi – a gázártámogatás elbírálásához kért – személyes adat a Magyar Államkincstár rendelkezésére áll, a nyilvántartásukban és az adatbázisukban benne van. Ennek ellenére nehezükre esik betartani és alkalmazni a hatályos törvényi előírásokat. Ezért is nincs törvényes jogalap a kérelmet elutasítani azon az alapon, hogy nem adtam meg egyes adatokat. Olyan adatokat, amelyeket kifejezett törvényi tilalom alapján már eleve nem is kérhettek volna, mivel azokkal az Államkincstár már rendelkezik. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény 5.§.(1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 6.§.(1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. (2) Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. És mindennek következtében még a Magyar Államkincstár sem jogosult arra, hogy szabadon és korlátozás nélkül garázdálkodjon az ügyfelek személyes adataival. De sajnálatos módon a Magyar Államkincstár vastagon visszaél a lehetőségeivel és a felhatalmazásával. Aminek következtében az ügyfeleket – a törvénnyel vastagon visszaélve – olyan eljárásra, cselekedetre kényszeríti, amellyel az ügyfelek lényegében törvénysértő magatartásra kényszerülnek. Ugyanis a jogkövető magatartás következménye az – mint az én esetemben is – hogy pusztán azért, mert én betartom a törvényeket és ragaszkodom a törvényességhez, elutasítják a kérelmemet. A támogatást csak akkor kaphatom meg, ha eleget teszek az Államkincstár igényeinek és megszegem a törvényt. Erre viszont nem vagyok hajlandó. Viszont mivel törvénytelen módon az előző évek mindegyikében elutasította az Államkincstár a jogos igényemet, ezért az elutasítással gyakorlatilag az Államkincstár szabályosan meglopott. Ellopták tőlem azt a támogatást, amely a törvényesség alapján teljes joggal jár nekem. Csak azért, mert az utolsó betúig ragaszkodtam a törvényességhez és az alkotmányossághoz. Ezért is a magam részéről én egy tolvaj bandának tartom az egész Államkincstár. Végezetül már csak egyetlen egy kérdésem van: milyen alapon várja el az állam és a Magyar Államkincstár az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha közben ő maga sem tartja be sem a hatályos törvényeket, sem az alkotmányos normákat. Ferincz Jenő

efi99, 2009. március 19. - csütörtök 15:21

code civil Cenzúráztad magad, vagy hol a többi?

code civil, 2009. március 19. - csütörtök 05:47

Tisztelt APEH és más állami cégek pl. Polgármesteri Hivatal !!!!

efi99, 2009. március 18. - szerda 18:42

Ha jobban meggondoljuk az ilyen kisregények helyett egy 3 soros A/5-ös lapot kellene beadnunk. 1.sor: személyi szám, 2 sor: egy X a négyzetben, hogy igényeljük. 3.sor: Aláírás. Minden más adat meg van náluk vagy hozzáférnek. Máskülönben ellenőrizni sem tudnák most.

efi99, 2009. március 18. - szerda 17:08

Nagyon jó cikk, nagyon jó kérdésekkel. Egyszerűen szánalmas ez az egész pazarló, bürokratikus, papíralapú, egyáltalán nem kidolgozott rendszer 2009-ben. Hihetetlen, hogy bár minden adatuk megvan állandóan mindenfelé (nem csak az APEH-nél) 15 példányban adatokat kell megadni, mert egyszerűen nem beszélnek egymással, nem osztják meg az adatbázisaikat. Felháborító továbbá, hogy büntetésként aprópénzt szednek be, miközben minden 2-3. kérelmező csalt.

Kommentek

Sanchez, 2020. június 06.

Ha sürgõs hitre van szüksége a pénzügyi igények megoldására, akkor 3000 és 80 000 000 doll...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

Mr. George Anderson, 2020. május 30.

Sürgős kölcsönt keres? Megtagadták-e hitelét a bankjától vagy bármely pénzügyi vállalkoz...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

Mr. Dékány Endre, 2020. május 30.

Szüksége van hitelre az adósság megszilárdításához? Szüksége van kölcsönre vállalkozás...

Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza