Az Államkincstár és APEH közös ellenőrzése során eddig több mint huszonötezer igénylőről derült ki, hogy tavaly jogosulatlanul vett igénybe gáz- vagy távhő ártámogatást. Tavaly közel kétmillió háztartás nyújtott be támogatási igénylést, aminek öt százalékát, kilencvenezret ellenőriztek.
Az Államkincstár március negyedikei tájékoztatása szerint az eddig vizsgált igénylések több mint fele (ötvenezer) jogszerű volt, míg huszonötezren már megkapták határozatot igénylésük jogtalanságáról és a felszólítást a támogatás összegének azonnali visszafizetéséről.
Egyes sajtóorgánumok előszeretettel nevezték csalónak azokat, akikről kiderült, hogy jogtalanul igényeltek tavaly fűtés-támogatást. Fehérné Varga Zsuzsanna, az Államkincstár kommunikációs tanácsadója szerint a jelző nem szerencsés, hiszen „a kérelmek benyújtásakor több olyan körülmény, tényező léphetett fel, aminek a kérelmező nem tulajdonított jelentőséget”. Általános hiba, hogy kitöltés előtt nem olvasták el a különböző tájékoztatókat, vagy ha mégis, azt a maguk számára kedvezőbben értelmezték. Sokan emlékezetből írták be a jövedelmükre vonatkozó adatokat.
|
|
|
Az ügyfélszolgálati munkatárs segít kitölteni a gázártámogatáshoz szükséges nyomtatványt a Munkaügyi Központ egyik kirendeltségén. |
Sokszor az is eltérést okozott, hogy a tavalyi igénylésekhez - 2007-től eltérően - nem az igénylést megelőző háromhavi jövedelem volt az irányadó, csupán az előző hónapban a kérelmező és háztartása tagjai részére ténylegesen kifizetett, rendszeres jövedelem, valamint az igénybejelentést megelőző egy évben szerzett, nem rendszeres jövedelmek egytizenketted része. Jövedelemnek egyrészt a
személyi jövedelem adó (szja) alapjául szolgáló bevételek számítanak -akár kellett utána adóelőleget fizetni, akár nem. Emellett azokat a bevételeket is figyelembe kellett venni, amelyek nem az szja alapját képező tételek (például családi pótlék, nyugdíj) - mondta.
Igénylés jogossága - miért utólag ellenőrzik?Sokakban merül fel, hogy ha ennyien értik félre az igénylőlapon szereplő kérdéseket, nem lehetne-e egyszerűbbé tenni az igénylést? További kérdés, miért nem létezik - az adóbevallás elkészítését segítő (abev) programhoz hasonló - internetes igénybejelentő program, ami a pontos számítást segítené. (Az igénylőlap ugyan letölthető a
magyarorszag.hu oldalról, de beküldeni csak postán lehet.) Az is furcsa, hogy amikor ilyen mennyiségű állami pénz szétosztásáról döntenek, a határozathozatal során miért az igénylőlapon szereplő adatokra és miért nem mindjárt az ellenőrzött adatokra bólint rá a hivatal?
A kérdés azért is lehet jogos, mert az informatika korában élő polgár úgy hiszi, hogy az állami szervek és főbb hivatalok adatbázisai összekapcsolhatók és egymás számára hozzáférhetők. Azaz, nem túlzott igény, hogy egy huszonegyedik századi közigazgatásban működő Kincstár egy kattintással ellenőrizze, az adott lakcímre hány ember van bejelentve. A szűrőn sok igénylés fennakadna, feleslegessé válna a lakcímkártyák fénymásolgatása és postázása is. Ugyanez igaz a jövedelmekre is: az APEH nagyon is jól tudja, mennyi jövedelmünk származik a munkaviszonyból, a szociális ellátásokról pedig maga a Kincstár vezet nyilvántartást, hiszen a legtöbbet éppen az folyósítja. Néhány szűrőprogram segítségével szintén sokan fennakadnának a rostán és máris több pénzt lehetne támogatásként kifizetni a valóban rászorulóknak.
Az igénylési-ellenőrzési folyamat azonban évtizedekkel a mai informatikai színvonal alatt van, - bár sok igénylő
netes fórumon kéri és osztja a tanácsokat.
A kiábrándító valóság már magán az igénylőlapon is látszik, egy vizsgálatba belefutva pedig teljesen egyértelművé válik. A fentieket felvetettük egy ellenőrzést végző kincstári alkalmazottnak, aki azt mondta, hogy a Kincstár és az APEH éppen azért vizsgál utólag, mert arra kíváncsiak, hogy vajon mennyien ferdítik el jövedelmük mértékét. Ha ez tényleg igaz, akkor bizony elég drága játékról van szó, hiszen az oda-vissza levelezgetés (persze ajánlottan, tértivevényesen) nem csekély pluszkiadás mindkét fél számára. Elektronikusan és faxon ugyanis a Kincstár semmit nem fogad el.
Fehérné Varga Zsuzsanna szerint az előzetes ellenőrzés technikailag azért kivitelezhetetlen, mert az
igénylések zöme általában egy időben érkezik a Kincstárhoz (tavaly decemberben például több mint egymillió kérelem érkezett). Mivel az új igénylésen az elmúlt egy havi jövedelmi adatokat kell feltüntetni, ezt azonnal nem tudják ellenőrizni, mert azok még az APEH-nál sem állnak rendelkezésre. A támogatást pedig csak jóval később kezdhetnék folyósítani, hiszen az igénylések ellenőrzése rengeteg időt emésztene fel.
Ez persze hátrányos volna az igénylők szempontjából, ám szerintünk az sem okozna gondot, ha az igénylést a támogatás folyósítása előtt, mondjuk három hónappal kellene beadni. Egy negyedév alatt a Kincstár ellenőrizhetné a jogosultságot, az állampolgárnak pedig saját, jól felfogott érdeke volna az együttműködés, így elkerülhetővé válna a meddő levelezgetés. A hazai munkahelyek és jövedelmi viszonyok amúgy is egyre bizonytalanabbak, így nem valószínű, hogy sokkal több tévedési- vagy hibalehetőség merülne fel, ha nem az elmúlt egy hónap, hanem egy másik kiszemelt időtartam jövedelmi adatai lennének mérvadóak. És, hogy miért beszéljünk erről? Idén majdnem
száztizenhárommilliárd forintról van szó, amely adóforintokat azon kevés honfitársunk adja össze, aki egyelőre még legálisan dolgozik és fizet a nagy, közös, feneketlen bugyorba.
Ha az eddigi ellenőrzés során kiderült arányokat nézzük, úgy a kifizetett támogatásnak legfeljebb a fele lehet jogos, így a többi elosztogatása, és esetleg utólagos visszakövetelése finoman szólva is a hanyag és pazarló államapparátus képét festi elénk. Főleg, ha figyelembe vesszük azt a fogyasztók részéről gyakori kritikát, hogy ez a támogatás sem a leginkább rászorulóknak jut. A két- vagy három generációs együtt élők zöme például kiesik, ugyanígy a többgyerekesek is (ráadásul a gyerek nem is egy egész főnek számít). Előnyben az van, aki egyedül él egy jókora lakásban, holott - a jelek szerint - ezt nem is engedhetné meg magának.
Mire számíthat a jogosulatlan kérelmező?
Az Államkincstár elvileg ötventől ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki azokra, akik jogtalanul igényeltek támogatást. A bírságot azonban csak akkor szabják ki a visszafizetési kötelezettség mellé, ha „az ellenőrzés alá vont személy bizonyíthatóan nem tett eleget a Kincstár által küldött felhívásban foglaltaknak, és semmilyen jelét nem mutatta együttműködési szándékának sem.” Eddig mintegy ötezer esetben szabtak ki, átlagosan tíz-tizenöt ezer forintos büntetést és csak néhány olyan kirívó esetben éltek az ötvenezer forintos bírság lehetőségével, amikor ügyfelük a sokadik felhívás után sem reagált a hiánypótlási felhívásra. (Ismét azt mondjuk, hogy a hivatal meglehetősen elnéző a szándékos csúsztatókkal szemben, hiszen például egy fővárosi kerékbilincs levétele is ötvenezer körül jár, pedig ott aztán végképp nem a közös kassza megcsapolásáról van szó).
Bár az idén év végéig ötödével kevesebb igénylés futott be, a visszaesés nem az ellenőrzéstől való félelemnek szól, csak amiatt történt, mert az állam nem változtatott a tavalyi jövedelemhatárokon. Néhány, szerencsésebb cég januártól némi béremelést adott, aminek következtében sokan estek ki a támogatási körből. Tavaly egészen pontosan 1.803.543 igénylő részére nyújtott támogatást az állam. A legmagasabb, A kategóriás támogatást 675.000 fő, a B kategóriást 468.000 fő, a C kategóriást 431.000 fő, míg a D kategóriást 239.000 fő, illetve háztartás kapta.
Az ellenőrzés persze a továbbiakban sem áll le. A túl magas gázfogyasztású, ugyanakkor alacsony jövedelmű, illetve az APEH nyilvántartásával nagyon nem egyező jövedelmet feltüntető igénylők számíthatnak arra, hogy már folyósított gáz- és fűtéstámogatásuk jogszerűségét tüzetesebben ellenőrzik majd.
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: