Budapesti parkolás, közpénzek, átláthatóság – a témák már külön-külön is bicskanyitogató eseteket juttatnak eszünkbe. Most viszont egy olyan történetről számolunk be, ahol mindez együtt, a Centrum Parkoló Kft. elleni per kapcsán kerül ismét szóba.

A per

Tavaly márciusban a Lát-Kép Egyesület levélben kérte a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t a cég elmúlt öt évi gazdasági adatainak nyilvánossá tételére.

Mivel a Centrum bevételei közterületen, önkormányzati tulajdonban lévő parkolóhelyekből származnak, az egyesület - és minden jóhiszeműen fizető autós - értelmezése szerint a gazdálkodási adatok egyértelműen közérdekű adatoknak minősülnek, ilyenformán nyilvánosaknak kell lenniük - az 1992. évi LXIII. törvény alapján. A levélben évenkénti bontásban kérték az elmúlt öt esztendő adatait, a következő tételek szerint:
− a cég éves bevételeinek összege;
− a „személyes kiadások” összege;
− egymillió forintnál nagyobb összegű kifizetések adatai (összeg, kifizetés jogcíme, a kifizetés címzettjének megnevezése);
− a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel szerződésben álló kerületeknek juttatott konkrét összegek.

A Centrum illetékesei „persze” többszöri kérésre sem hozták nyilvánosságra a kért adatokat, így a Lát-Kép Egyesület - a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület jogi képviseletével - perre vitte az ügyet. Elsőfokú döntés szerint a Centrum gazdasági adatai valóban közérdekű adatoknak minősülnek, így a bíróság kötelezte a parkolási társaságot azok nyilvánossá tételére. Ezt követte a fellebbezés, majd a február 24-én hirdetett másodfokú ítélet, ami ugyan nem vitatta, hogy közérdekű adatokról van szó, mégis megsemmisítette a korábbi bírósági döntést. Az indoklás: nem egyértelműen lettek megfogalmazva a kérdések. A bíróság szerint ugyanis „nem beazonosítható”, mik azok a „bevételi összegek”, mit jelentenek a „személyi kiadások” és az „egymillió forintnál nagyobb összegű kifizetések”. A felperesek döbbenten álltak az ítélet előtt, hiszen az keresetükkel kapcsolatban semmilyen jogi kifogást nem tartalmazott.

Részletes indoklásában a bíróság megjegyezte például, hogy - idézet az ítéletből - „Nem tartalmazza az igénylés, hogy a tájékoztatást milyen formában és módon kéri, tehát nem állapítható meg, hogy annak az alperes (…) hogyan köteles eleget tenni.” A szóbeli indoklásban elhangzott még, hogy nem értelmezhető az egymillió forintnál nagyobb összeghatár, hiszen az lehet két-, három-, sőt tízmillió is. Rossz a kérdés, nem kell tehát válaszolni, vélte a bíróság, így a parkolótársaság kiadásait és bevételeit továbbra sem ismerhetjük meg. Minderről persze szerettük volna megkérdezni a Centrum Parkoló Rendszer Kft. illetékeseit is, de sajnos többszöri megkeresésünkre sem voltak hajlandók nyilatkozni az ügyben.

No de menjünk tovább. Anélkül, hogy tovább csemegéznénk az ítéletből, és kommentálnánk azt, inkább az ügy hátterét vizsgáljuk, hiszen az előzmények között keresgélve néhány további érdekes összefüggés is fölsejlik.


Háttér

A Centrum Parkoló Rendszer Kft.-nek nem az első, hasonló véget ért peréről van szó. Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője elmondta, hogy hasonló ügyben idén januárban már ugyancsak született egy, a mostanihoz kísértetiesen hasonlító másodfokú ítélet. A kérdések akkor szintén a Centrum Parkoló gazdasági adatainak nyilvánossá tételére, a fejlesztésekre, illetve az önkormányzatoknak visszajuttatott összegekre vonatkoztak, és első fokon szintén a felperes javára döntött a bíróság. Ekkor jött azonban a Fővárosi Bíróság másodfokú állásfoglalása, megsemmisítve az elsőfokú ítéletet, felmentve a Centrumot az adatszolgáltatás kötelezettsége alól.

Az akkori ítélet indoklása szerint nem pontosan megfogalmazott a kérdés, hogy a cég bevételeinek hány százalékát juttatja vissza az önkormányzatokhoz, hiszen nem jelölte meg pontosan, melyik önkormányzatokra gondolt. Nem csupán az ítélet logikája hasonló; az ügyben ugyanaz a testület, a Dr. Tulipán Mariann vezette tanács döntött. Hüttl elárulta, hogy a bírónő által vezetett tanácsnál az elmúlt időszakban - öt-hat esetről van szó - egyetlen pert sem sikerült megnyerniük. Értelmezése szerint a Tulipán vezette testület rendkívül leszűkítve értelmezi az Adatvédelmi törvényt, és a kérdésfeltevésben olyan pontosságot követel meg, ami a kért adatok ismeretét feltételezné. Hogyan kérdezhetnénk pontosan, összegszerűen, ha nem ismerjük az összeget? 22-es csapdája ez, ami lehetetlenné teszi a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, amihez pedig minden állampolgárnak joga van - véli Hüttl.

Más vélemények kevésbé jóhiszeműek, és nem a bírósági ítélet logikáját kifogásolják, sokkal inkább a Centrum „politikai súlyával” magyarázzák a sorra elbukó kezdeményezéseket. Hanzély Ákos, a Lát-Kép Egyesület elnöke „érinthetetlen, politikai beágyazottságú” cégnek nevezi a Centrum Parkolót. Tény, hogy az évi nyolcmilliárd forintos bevételt realizáló társaság szocialista és fideszes kapcsolatokkal is rendelkezik. Több újság és hírportál korábban már tudósított róla: a cég egyik tulajdonosa az a Kupper András, akinek unokaöccse 2006-ban a Fidesz listáján országgyűlési mandátumot szerzett, ügyvezetője pedig a belvárosi, VI. kerületi önkormányzat korábbi gazdasági alpolgármestere, a szocialista Fürst György.


Félidő

Sem a Társaság a Szabadságjogokért, sem a Lát-Kép Egyesület nem tekinti lezártnak közérdekű adatok nyilvánossá tételére indított kezdeményezésüket. A következő fordulót a legfelsőbb bíróság jelenti, aztán, ha ott sem járnak sikerrel, akár Strasbourgba is elmennek - tájékoztatott bennünket Hanzély. A Legfelsőbb Bíróságra kerülő ügyben már nem változtathatják meg a beadott kérdéseket, így abban bízhatnak, hogy ott nem fogadják el a másodfokú testület kérdéseket bíráló érvelését, és a megfogalmazásnál „fontosabbnak” tartják majd a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi előírás érvényesítését.

Hasonló céllal, más eszközökkel próbálja elérni a Centrum gazdasági adatainak nyilvánossá tételét az Emberibb Parkolásért Mozgalom (Empamo). Legin István, a mozgalom alelnöke elmondta, ők az önkormányzatokon keresztül próbálják megtudni, milyen formában és mennyi pénzt juttat vissza a parkolási társaság a kerületeknek. A Centrum jelenleg hét önkormányzattal áll szerződéses viszonyban, a szerződések - és főként az azokban szereplő kitételek - nem ismertek maradéktalanul. Az Empamo eddig öt önkormányzattól kapott információkat arra vonatkozóan, milyen nagyságrendű összegeket kapnak a parkolótársaságtól, két önkormányzattól még várják a választ.

Az önkormányzatok mellesleg biztos adatokkal rendelkezhetnek a Centrum bevételeiről, legalábbis a II. és XII. kerületi a hivatal közvetlenül, online kapcsolatban ellenőrizheti a parkolóórákat. Legin István szerint a parkolási társaság bevételeiből tíz-húsz százalékot forgat vissza az önkormányzatoknak, ez azonban csak becsült adat. Hogy milyen közterületi fejlesztésekre futja a visszajuttatott összegekből, az további találgatások tárgya.

A Centrum Parkoló gazdasági adatai és az önkormányzatok „részesedése” azért is érdekes, mert szeptemberben a VI., VII. és VIII. kerületben is lejár a parkolótársasággal kötött tízéves szerződés. Az átlátható finanszírozás, a közterületek fejlesztésére visszafordított összegek nyilvánosságra jutása nyilvánvalóan hatással lehet annak eldöntésére, kit illet a következő tíz évben az autósoktól beszedett, nem kevés bevétel.

Ajánljuk még:

• Eurorest - pénzért ingyen
• Kanosszajárás az ingatlanos garanciáért
• Vizes terep: azonosítatlan folyadék
• Jogi ügyintézés csekély díjazásért
• Hogyan kössünk utazási szerződést?