Szakértőnk megvizsgálta a sokak által bepanaszolt Eurorest ügyfélszerzési gyakorlatát. Az interneten ingyenesnek hirdetett szállás (éjszaka) valójában nem vehető igénybe ingyenesen.
Alaposabban vizsgálva az Eurorest honlapján ismertetett akcióit, illetve szerződési feltételeket, két dolgot állapíthatunk meg. Először is, ellentmondás van a szerződési feltételek és a hirdetett akció között, másrészt az ingyenes szállás igénybe vételéért fizetendő
kötelező díjak mértéke (figyelembe véve a többnyire szezonon kívüli időszak árait és a gyakran kötelező, legalább hétnapos tartózkodást) egy
nem is túl olcsó szállás és üdülés árát teszi ki.
Idézet egy olvasónk panaszleveléből:
Interneten ismét ingyenes ajánlattal bolondítanak, miközben a megtévesztés nyilvánvaló. Remélem egyszer a fogyasztóvédelemnél is feljelenti őket valaki...
"Szerencséd van! Értesítünk, hogy kiválasztottak arra, hogy átvehess egy biankó hotelcsekket, amely feljogosít 14 ingyenes éjszakára 1000 hotelben Magyarországon és Európa 13 másik országban. A szállás ingyenes, hogy kipróbálhasd a hotelt, és véleményt mondhass róla. A véleményed nagyon fontos. Ha 7 percen belül felkeresed a www.eurorest.org címen lévő weblapunkat, és kitöltöd az igénylő űrlapot, az ingyenes szállások a Tieid lesznek...."
Az ingyenes üdülésnél ki kell fizetni egy kötelező díjat, ami így közel sem mondható még olcsónak sem. Én marha, így a reklámfüzetért fizettem két éve 3500 forintot, hiszen utána derül ki, hogy mennyibe kerül az ingyenes szállás...
Az oldal üzemeltetői „ingyenes éjszakát” ígérnek a honlapon, ha regisztráció után megszerezzük a hotelcsekkeket. A honlap szerint azonban már a
csekkek fejében is ki kell fizetni háromezer forintot összeget, így az ingyenes éjszakák valójában mégsem ingyenesek.
Amennyiben ingyenesként hirdetik a terméket, akkor azt valóban igénybe kell tudni venni ingyenesen, ám az Eurorest esetében ez nem így van. A cég nyilván abba akar belekapaszkodni, hogy az „éjszaka” ingyenes, ám az étkezésért és más kiegészítésekért már fizetni kell.
Az EU országaiban, így hazánkban is számos, az előbb ismertetett gyakorlatot helytelenítő döntést hoztak. A döntések alapja ma már a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó uniós jogszabály, ami 2008. szeptember elseje óta
itthon is hatályos törvényben ölt testet.
A törvény melléklete harmincegy olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot nevesít, amelyek esetében a hatóságnak mindenképpen el kell járnia. Jelen esetben két olyan, nevesített gyakorlatot is találhatunk, amit kísértetiesen jelen esetünkre szabtak:
20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.
31. Olyan hamis benyomás keltése, amely szerint a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén nyer meg egy nyereményt vagy jut egyéb előnyhöz. Miközben valójában nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.A már idézett törvény megsértői ellen a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) járhat el. Fontos tudni, hogy országszerte megjelenő esetekben inkább a Versenyhivatal, ennél kisebb jelentőségű ügyekben pedig a Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes. A megtévesztéseket tapasztaló fogyasztónak érdemes az egyik szervezethez
írásban (javasolt az ajánlott levél) eljuttatni a
megtévesztő gyakorlattal kapcsolatos bizonyítékokat. Amennyiben rossz helyre küldte (vagyis a másik hatóság az illetékes) a fogyasztónak nem kell ismételten elküldenie a panaszt: a hatóságok kicserélik egymás között az ilyen ügyeket, aktákat.
A történetet érdemes más oldalról is megvizsgálni. A főoldalon reklámozott szállások közül kiválasztva egyet-kettőt, a konkrét tételeknél látható a
csekk felhasználására kijelölt időszak, ami általában szezonon kívül eső, vagyis olcsóbb időszak. Tudni kell azt is, hogy a szobaárak jellemzően alacsonyabbak, ha a fogyasztó egy vagy két hétre foglal szállást. Az általunk vizsgált szállások esetében pedig
hét éjszaka volt
a
minimum. Ezt a két szempontot figyelembe véve a két fő esetén, egy szobára fizetendő tíz-huszonötezer forintos éjszakánkénti ár egyáltalán nem számít csodának, ingyenesnek pedig végképp nem.
|
|
|
Mibe fáj az "ingyenes"? |
Két szállás esetén árellenőrzés céljából megnéztük, miképp viszonyulnak az Eurorest oldalán ajánlott, „ingyenes éjszakák” árai a szállások honlapján található árakhoz. Egy soproni, háromcsillagos szálló esetében az Eurorest „ingyenesen” 14900 forintot kér egy szobáért, félpanziós ellátással. Ugyanez a hotel honlapján 14500 forintért kapható, amihez ha hozzászámoljuk a félpanzió 2500 forintos árát, tényleg többet fizetünk, mint az Eurorest „ingyenes” éjszakája esetén. De ha külön ajánlatot kérünk egyhetes tartózkodásra, már korántsem biztos, hogy a szobát listaáron kapnánk.
Másik példaként egy egri panziót néztünk meg. Ott az egy éjszakára foglalt szoba, két főre, az Eurorest „ingyenes” szolgáltatása keretében, félpanzióval 14000 forint. Az ár a hotel honlapja alapján egy éjszakára (!!!) közel ugyanannyi.
A fentieket végiggondolva egyértelmű, hogy a szállás nem ingyenesen vehető igénybe, vagyis
a gyakorlat jó eséllyel megtévesztő lehet. Ha egy fogyasztó annak tudatában próbál szállást foglalni, hogy fizetnie kell, akkor az általunk vizsgált esetek egyikében sem jár arányosan jobban, mintha személyesen foglalná le szállását, ugyanazon a helyen.
Reméljük a hatóságok hamarosan állást foglalnak a honlap és a szolgáltató kapcsán (problémát jelent, hogy a honlapot üzemeltető cég az USA-ban van bejegyezve), arra azonban feljogosítva érezzük magunkat, hogy kijelentsük: a szolgáltató inkorrekt módon szerez ügyfeleket.
Siklósi Máté
Fogyasztóvédelmi tanácsadó
www.cpcontact.hu
Szóljon hozzá: